Köszönöm. 2015. 16. Önkormányzati tulajdonú kft. tagi kölcsönét az önkormányzat elengedi. Az illetéktörvény szerint mentes az ajándékozási illeték alól a tagi kölcsön elengedése, amennyiben az gazdálkodó szervezetek között történik. A gazdálkodó szervezet fogalmában az önkormányzat nem szerepel. Szerepel viszont az egyéb állami gazdálkodó szerv. Az egyéb állami gazdálkodó szerv fogalmát lehet-e kiterjesztően úgy értelmezni, hogy ide sorolható az önkormányzat is. A Sztv. értelmező rendelkezései szerint a gazdálkodó fogalmába beletartoznak az államháztartás szervezetei, tehát például az önkormányzatok is. A polgári perrendtartásról szóló törvény szerint (396. §) az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 2015. 08. 05. Tagi kölcsön elengedése végelszámoláskor Egy kft. -ben van 1 millió forint tagi kölcsön.
Tekintettel arra, hogy az osztalék után a társasági adót az adós már korábban megfizette, ezért elengedéskor a számvitelileg elszámolt bevétellel szemben adóalap-csökkentére jogosult. Ugyanez fő szabályként nem áll a tagi kölcsönre, így az annak elengedése révén elszámolt bevétellel szemben nincs adóalap-csökkentő tétel, tehát többlet taofizetési kötelezettség keletkezik. Az Itv. alapján a követelés elengedése ajándékozásnak minősül. Az illeték általános mértéke a tiszta érték 18 százaléka, az Itv. 12. § (1) bekezdése szerint. Az ilyen illetékteher alól viszont mentesíti azt, akivel szemben az osztalékkövetelést elengedik, a 17. § (1) bekezdése alapján. A magánszemély tagi kölcsön elengedése után viszont az adósnak még 18 százalék illetékfizetési kötelezettsége is keletkezik. Az illetékfizetési kötelezettséget a keletkezését követő 30 napon belül be kell vallani és rendezni kell. Erről határozatot hozott a Kúria is [Kfv. Közigazgatási ügyben hozott határozat Fővárosi Ítélőtábla Gf. 40.
Egyszer csak lesz pénz a pénztárba, ha nem kell olyanokra költeni mint pl a beruházás. Még egy kicsit Tanácstalankodó vagyok! Ha a pénztárban nincs lóvé, és ezért nem került visszafizetésre a tagi kölcsön, akkor miből fizetik majd ki az a nyüves kedvezményes osztalékot? Példa: A vállalkozásnak rengeteg (milliós nagyságrendű) beruházásai vannak, de pénztárban nincs lóvé. Jön a tagi kölcsön. A beruházás évekig tart, közben másból olyan jól megy, hogy nyereséges. Bolond lesz kivenni az osztalékot, és jó sok osztalékadót fizetni, inkább ott tartja eredménytartalékba. Oda fenn, valaki cégénél hasonló eset áll fenn. Törik a fejüket mit lehetne tenni, hogy minnél jobban járjanak. Volt tagi kölcsönük, volt jó sok nyereségük (az eredménytartalékba), oda lenn a parasztokat is meg kell győzni (vagy jól összekavarni) szerették volna az osztalékot csak 10°%-os adóval kivenni. Törték is a fejüket keményen. Erre mint derült égből a villámcsapás egyikük észébe ötlött a tagi kölcsön, kössünk feltételt a tagi kölcsön elengedéshez, nekünk ez is van, őket meg jól megkavarjuk.
[ Tao-törvény 3. számú melléklet 13. pont alapján] A tao-törvény 8. § (1) (h) pont szerint az elengedés kapcsolt vállalkozások között mindig növeli az adóalapot. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Mivel az elengedett tartozás teljes összegében jövedelem, a társaságot a tagi jogviszony alapján 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli, a tagot pedig a bruttósított összeg alapján személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli, amelyet a magánszemélynek kell bevallania és megfizetnie. A társaságnál az egészségügyi hozzájárulás miatt elszámolt költséget a társasági adó alapja megállapítása során ugyanúgy kell kezelni, mint a követelés elengedése miatti személyi jellegű egyéb kifizetést. A kérdésben nincsen szó arról, hogy a tag az adott kölcsön után fizetett-e kamatot, illetve milyen összegű kamatot fizetett. Az adott kölcsön miatti követelés esetében természetesen vizsgálni kell azt is, hogy nem keletkezett-e az Szja-tv. 72. §-a szerint kamatkedvezményből származó jövedelem. Ha igen, akkor azt 54 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli zspotorke Hozzászólások: 0 Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am Szerző: zspotorke » hétf. 20, 2010 1:42 pm Taggyűlési egészen biztosan kell - mert erről nem dönthet az ügyvezető és ne feletkezzetek meg az illetékkérdésről sem.
Ráadásul a megoldás nem működik általánosan. Csak olyan társaságoknál van az alkalmazásának helye, amelyek veszteség okán sajáttőke-hiányosak. Továbbá a pótbefizetésről a legfőbb szerv a Ptk. előírásai szerint (pl. kft. -knél társasági szerződés alapján) dönthet. Kft. -knél a Ptk. 3:183. §-a szabályozza a pótbefizetés intézményét, e szerint a társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére szolgáló pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A pótbefizetést tehát a tagok nem véglegesen bocsátják a társaság rendelkezésére, hanem csak ideiglenesen, amíg a pótbefizetés előírását kiváltó ok, a veszteséges helyzet meg nem szűnik. A pótbefizetéssel kapcsolatos, hogy az Szt. 38. § (4) bekezdése szerint lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál (szövetkezeteknél is) a veszteségek fedezetére a tagoktól kapott összeget, annak visszafizetéséig.
Az ellenszolgáltatás nélkül történő lemondást be kell jelenteni a NAV felé ajándékozási illeték megállapítására az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül.