Mennyibe kerül a követelés érvényesítése, ha önként nem fizet az adós? Mely lépésekből áll a követelés érvényesítése, milyen lehetőségek vannak? A követelés érvényesítés jogi úton az alábbi lépésekből, lehetőségekből álló folyamatot jelenti: a követelés jogi szempontú vizsgálata, ügyvédi fizetési felszólító levél küldése, fizetési meghagyásos eljárás peres eljárás végrehajtási eljárás felszámolási eljárás Miből áll a követelés? tőkekövetelés (pl. kölcsönösszeg, díjtartozás stb. )
törvény 6. § (3) bekezdés e) pont ea) alpont]. A fellebbezési kérelem tartalma Az adós szerint az ítélőtábla végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében védett tisztességes eljárás elvét. A felszámolási eljárás kapcsán is megállapítható az adós alapvető joga a költség alóli mentességhez, illetve feljegyzéshez, mivel a felszámolási eljárásnak rendszerint az adós a legkiszolgáltatottabb és a legnehezebb anyagi helyzetben lévő alanya. A Kúria megállapításai A Kúria alaposnak találta a fellebbezést. Megállapította, hogy a másodfokon eljárt ítélőtábla a csődtörvény 6. § (3) bekezdés e) pontjában kiemelt illetékfajták körét tévesen határozta meg, emiatt tévesen következtetett a felszámolási eljárásban engedélyezett költségfeljegyzési jog hatályára. Ez a jogszabályhely a felszámolási eljárásban azokra az eljárási kérdésekre, amelyet a törvény eltérően nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit rendeli alkalmazni azzal, hogy a (3) bekezdés e) pontja alapján nincs helye az eljárásban a Pp.
§ (3) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §], vagy - az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja megfizetni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai, tulajdonosai felhívás ellenére nem vállalták azt, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására. Az illetéktörvény rendelkezései szerint a felszámolási eljárás illetéke jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet esetén 80. 000, - Ft, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén 30. 000, - Ft, közzétételi költségtérítése 25. 000, - Ft. Az illetéket elektronikusan kell megfizetni átutalással az illetékes Törvényszék eljárási illeték számlaszámra, a közzétételi költségtérítést pedig az IM számlaszámára. Az illeték és költségtérítés megfizetését bankkártyával is lehet teljesíteni az EFER rendszer útján.
A felszámolási eljárásban a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog nem terjed ki az elsőfokú eljárás illetékére, a fellebbezés illetékére azonban igen – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, hitelező kérelmére indult felszámolási eljárásban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék megállapította az adós fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását. Az adós a fellebbezésében vagyoni helyzetére tekintettel költségkedvezmény biztosítására irányuló kérelmet nyújtott be, amelyben a fellebbezési illeték és az egyéb eljárási költségek megfizetése alól a mentesítését kérte. Az elsőfokú bíróság az adós részére személyes költségfeljegyzési jogot engedélyezett. Később az ítélőtábla a költségfeljegyzési jogot megvonta. Az indokolásban kifejtette, hogy a csődtörvény 2018. január 1-jétől hatályos rendelkezése értelmében a Pp. szerinti költségfeljegyzési jog nem terjed ki a csőd- és a felszámolási eljárás illetékére. A felszámolási nemperes eljárásban sem a hitelező, sem az adós részére költségfeljegyzési jog engem engedélyezhető [1991. évi XLIX.