Több azonos tárgyú, a földhaszonbérleti díj módosítását lehetővé tevő törvényi szabályozással kapcsolatos bírói indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó bírók érvelése szerint azok a szabályok, amelyek a termőföld hasznosításának – eladásának és bérbeadásának – kérdéseire vonatkoznak, az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatos szabályok kell, hogy legyenek, melyek elfogadásához a szavazáson jelen levő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazatára lett volna szükség. A támadott rendelkezéseket azonban az Országgyűlés egyszerű többséggel fogadta el. Az indítványok szerint a támadott rendelkezések továbbá beavatkoznak a már fennálló földbérleti jogviszonyokba, azok a szerződésben maradó félre egyértelműen terhesebbek, mint a jogviszony keletkezésekor, továbbá a haszonbérleti jogviszonyokat a haszonbérlő hátrányára változtatják meg, figyelemmel a haszonbérleti díj egyoldalú, az új tulajdonos általi emelésének lehetőségére, ezért azok a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütköznek, így alaptörvény-ellenesek.
A Kúria rámutatott, hogy a Földforgalmi tv. 53. § (2) bekezdés a) pontjában foglal haszonbérleti szerződés jóváhagyásának megtagadáshoz a két konjunktív feltétel együttes teljesülésére van szükség, így a mezőgazdasági igazgatási szervnek ez okból egyrészt indokolnia kell, hogy az adott esetben miért él a megtagadás eszközével, másrészt eljárása során a jogszabályban írt kettős feltétel tekintetében bizonyítást kell lefolytatnia. (EBH 2018. K. 16. ) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket. ) 50. § (1) bekezdése szerint a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. Amennyiben az ügyben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. alkalmazandó, úgy irányadó ezen törvény 62. § (1) bekezdése a tényállás tisztázásának szabályairól. E szabályok alapján a mezőgazdasági igazgatási szervnek kell bizonyítani az eljárási törvényekben biztosított bizonyítási eszközökkel – így adott esetben szakértői bizonyítással – a haszonbérleti díj aránytalanságát, amelynek szakszerű megválaszolása nem azonos az adott területen tevékenykedő gazdák hétköznapi ismeretei alapján adott válasszal, s annak hatósági elfogadásával.
A magánszemély tulajdonában lévő földterületek nem szerepelnek a vállalkozás könyvelésében, mivel azt a magánszemély a vállalkozás megalakulása előtt szerezte. Kérdésem, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységben elszámolható-e földbérleti díj a magánszemély részére (ugyanazon személy részére). Tehát fizethet-e ki önmagának az egyéni vállalkozó földbérleti díjat? 2014. 11. 18. Termőföld haszonbérleti díjának kifizetése történhet készpénzben, illetve terményben. Kérdésem, hogy amennyiben terményben kerül kifizetésre a földbérleti díj, akkor annak hogyan történik a pontos könyvelése (áfa is). Jó lenne, ha egy konkrét példán bemutatnának az esetet. Köszönöm. 2014. 10. 02. Haszonbérleti díj kifizetése Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy ha egy földtulajdonosi közösség kifizeti a magánszemélyeknek a földjük bérbeadásából származó bevételt, akkor a magánszemélynek kell erről számlát adni a földtulajdonosi közösségnek? Vagy a kiadási bizonylat elegendő könyvelési szempontból? A magánszemély hogyan adózik ebből a jövedelemből, ha nem ad számlát?
A kft. a magánszemély hozzájárulásával a bérelt ingatlanra jelzálogjogot alapított, és kölcsönt vett fel egy takarékszövetkezettől. A kölcsön összege volt a fedezete az előre megfizetett bérleti díjnak. 2014. december 9-én a kft. a haszonbérleti szerződést azonnali hatállyal felbontotta, mert az erdő művelése a csapadékos időjárás miatt veszteséges volt, így nem tudott eleget tenni a zálogjoggal biztosított kölcsön törlesztésének. A kölcsönből fizette ki a haszonbérleti díjat. Az azonnali hatályú felmondást a haszonbérbe adó magánszemély azzal a feltétellel fogadta el, hogy jogosult a kapott haszonbérleti díjat kártalanításként megtartani, de ebből a kft. zálogjoggal terhelt tartozását, amely 36 025 500 forint ki kell egyenlítenie a takarékszövetkezet felé a kft. helyett. A magánszemély pénzügyi teljesítése 2014 decemberében megtörtént a takarékszövetkezet felé. A bérbeadás időszaka így nem érte el az 5 évet, de azért, mert a kft. azonnali hatállyal felmondta a szerződést az ismertetett ellehetetlenülése miatt.
Sem a haszonbérbeadó, sem a haszonbérleti szerződést kötő fél nem kötelezhető annak bizonyítására, hogy a haszonbérleti díj nem aránytalan. A szerződési szabadság polgári jogi szabályai a Földforgalmi tv. hatálya alá tartozó haszonbérleti szerződések megkötése szempontjából nem alkalmazhatók, erre vonatkozóan a Földforgalmi tv. speciális rendelkezései alapján járhat el a mezőgazdasági igazgatási szerv (a, ). 2. A kikötött haszonbérleti díj abban az esetben nem tekinthető aránytalannak, ha az érintett ingatlan olyan pozitív tulajdonságokkal bír, amely az átlagos díjhoz képesti eltérést indokolja. Az aránytalanság kérdésben való döntés során az átlagos értékadat csak kiindulási pont lehet, mert ez nélkülözi az egyedi földterületek, egyedi ügyletek sajátosságainak, szerződő felek érdekeinek értékelését. Vizsgálni kell, hogy van-e gazdasági racionalitása az adott szerződésnek, vagy az önmagában csak a piac más szereplőinek kirekesztésére, távol tartására törekszik. Meghatározó szerepe van e körben a szakértő által alkalmazott korrekciós tényezőknek, mert ezek biztosítják a komplex értékelést, amelyekkel az egyediesítés megvalósítható ().
Ezek tehát a termőföld bérbeadás adózására vonatkozó legfontosabb tudnivalók és határidők. Látható, hogy mind a tulajdonosnak, mint a bérlőnek érdeke a megfelelő haszonbérleti szerződés megkötése, amivel akár az adómentesség is biztosítható. Azonban érdemes tisztában lenni a kapcsolódó adózási szabályokkal, hogy minden esetben a jogszabályoknak megfelelőn tudjon cselekedni. (x)