Rólunk, de nélkülünk A 25 évre szóló karlócai béke emellett arról is rendelkezett, hogy a Temesköz erődjeit rombolják le, a Török Birodalomban biztosítsák a keresztények szabad vallásgyakorlását, illetve álljanak helyre azok a diplomáciai kapcsolatok, melyek korábban Bécs és Konstantinápoly között megvoltak. "Rólunk de nélkülünk" – így kommentálták akkoriban a csalódott hazai rendek a karlócai békét, holott a valóságban hazánk számított e nemzetközi jelentőségű egyezmény legnagyobb győztesének. 15 évnyi háborúskodás árán a szinte teljesen elnéptelenedett Temesköz kivételével egész Magyarország felszabadult az oszmán uralom alól, és 150 esztendő után végre megkezdődhetett az újjáépítés, újjászületés hatalmas munkája. Ez a szerződés azonban nem csak hazánk számára volt fontos. Karlócánál történelmi jelentőségű egyezmény született, ugyanis a szultán első ízben mutatkozott hajlandónak területi veszteségeinek hivatalos elismerésére. A magyarországi török uralom mérlege. Ez a gesztus – ami egyébként gyökeresen ellenkezett az iszlám törvényeivel – tökéletesen megmutatta, hogy az Oszmán Birodalom a hanyatlás szakaszába lépett, mely folyamat a Balkán felosztására készülő nagyhatalmak várakozásai ellenére majdnem két évszázadig elhúzódott.
Előkészítjük a jövőbeli szakmájuk, hivatásuk kiválasztását. Tudatosodik Bennük, hogy a tanulás érték. – Az Irodalmi szerepjáték során megismerik és gyakorolják a megfelelő kommunikációt, a helyes magatartásformákat. Felfedezik anyanyelvünk szépségeit. – A sportjátékok során fejlődik kudarctűrő, konfliktuskezelő képességük, megvalósul a stresszoldás. – A csapatjátékokban formálódik együttműködési készségük, személyes és társas kapcsolati kompetenciájuk. – Az együttes tevékenységek során, a közösen átélt élmények hatására fejlődik a közösség. – A Kézműves foglalkozások teret biztosítanak a tanulói kreativitás kibontakozásának, a tehetséggondozásnak, miközben fejlődik a gyerekek önkifejezése, esztétikai, kulturális tudatossága. Így szabadult Magyarország a töröktől | 24.hu. – Enyhítünk a tanulók szociális helyzetből eredő hátrányokon az integrált oktatás és az inkluzív nevelés alkalmazásával. 2022. április 5-én volt 129 éve annak, hogy megszületett Szabó Pál Kossuth-díjas író, szerkesztő. Az íróra emlékezve iskolánk is részt vett a Biharugrán megrendezett Irodalmi és Prózamondó Versenyen, ahol diákjaink rendkívül eredményesen szerepeltek.
A közel százötven éves oszmán uralom Magyarország közepén tartós nyomokat hagyott maga után. Nem csupán a pusztítás nyomait, hanem – a hódoltság több városában is hosszabb időre berendezkedvén – az építését is. A hódítók, ha tehették, céljaiknak megfelelően átalakították a helyben talált épületeket. Így a keresztény templomok többnyire dzsámivá váltak, mint például a pesti plébániatemplom, ahol a középkori falba mélyesztett mihráb mutatja ma is a mekkai irányt. Több helyen emeltek azonban dzsámit, saját szokásaik szerint. Térszervezetük, külső megjelenésük megfelelt az általános típusok egyikének: az előcsarnokból nyíló templom osztatlan, négyzetes középtere fölé nyolcszögű dobon emelkedő kupola borul, az épület mellett karcsú minaret magasodik. Pécsett Jakováli Hasszán pasa, valamint Gázi Kászim pasa főtéren álló, nagyméretű dzsámija őrzi a város hosszú török megszállásának emlékét. A győri vereség dacára Napóleon ellen sem vallott szégyent a magyar nemesség » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Siklóson pedig Malkocs bég helyreállított dzsámija. Egy-egy nyolcszögű, kupolás sírépítmény is fennmaradt máig, ilyen Budapesten a Rózsadombon Gül baba, Pécsett Idrisz baba türbéje.
A francia csapatok a ménfőcsanaki dombokon, míg a magyarok a szabadhegyi magaslatokon foglaltak állást. A franciákat Eugène Beauharnais mellett Marmont és Macdonald tábornokok, míg a hazaiakat János főherceg mellett Meskó József és Mecséry Dániel generálisok vezényelték. A csata azzal kezdődött, hogy a tüzérség össztüzet zúdított az osztrákokra és a magyarokra. A tüzérségi előkészítés után megindult a francia roham, amelyet a mieink elsőre visszavertek, majd az egész arcvonalon ellentámadást hajtottak végre, a Pándzsa patakig visszaszorítva a franciákat. Az újabb támadás még erőteljesebb ágyúzással indult meg. Négy óra körül a franciák betörtek a kismegyeri majorba, de az azt védő sorkatonák bajonettel kiverték őket a falak mögül. Az ütközet sorsát a két szárnyon zajló események döntötték el. A déli szárnyon a franciák átkaroló hadműveletbe kezdtek, hogy bekerítsék, illetve a magyar centrum hátába kerüljenek. Mecséry tábornok csak a szemközt támadókat láthatta, a bekerítést végzőket nem.