300 Ft 2009. 383 Ft 2010. 01–2011. 450 Ft 2011. 600 Ft 2001. február 1-jétől a havi járulékalap kiszámításánál naptári napi kerekítést használni nem lehet, csak a tárgyhónap járulékalapjának összegét szabad kerekíteni (pl. járulékfizetési kötelezettség 2007. 03. 17–2007. : 15 × 2. 183, 33 = 32. 749, 95 kerekítve 32. 750 Ft). A munkaadói, a munkavállalói és a vállalkozói járulék mértéke és alapja Év Munkaadói járulék Munkavállalói járulék Vállalkozói járulék 2000. 3% 1, 50% – 2001. 3% 1, 50% – 2002. 3% 1, 50% – 2003. 3% 1% – 2004. 3% 1% – 2005. 3% 1% 4% 2006. I–VIII. IX–XII. Munkaadói tb járulék fizetése. 3% 1, 50% 4% 2007. 3% 1, 50% 4% 2008. 3% 1, 50% 4% 2009. I–VI. VII–XII. * 1%* 1, 50% 2, 50%* 2010. I. 1-jétől** – – – * A munkaadói járulék és a vállalkozói járulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 2009. július 1-jétől csökkent. A járulékalap minimálbér kétszeresét (143. 000 Ft) meghaladó része után, valamint a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-áig hatályos rendelkezéseknek megfelelő járulékmértékek szerint kellett a fizetési kötelezettséget teljesíteni.
A válasz időpontja: 2009. július 7. Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2637 3. találat: Munkaadói és munkavállalói járulék alapja Kérdés: 2009. január 1-jétől melyek azok a jövedelmek, amelyek után a kifizetőnek munkaadói járulékot fizetnie, illetve mely kifizetésekből kell munkavállalói járulékot vonnia? Részlet a válaszból: […] Társadalombiztosításijárulék-alapnak a Tbj-tv. § k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalapot kell tekinteni, kivéve a Tbj-tv. Adófórum • Téma megtekintése - munkaadói járulék. Tehát nem kell munkaadói járulékot fizetni a társadalombiztosításijárulék-alapot nem képező jövedelmek (például a jövedelmet pótló kártérítés, a késedelmi kamat, a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásával összefüggésben a vagyoni jogért fizetett ellenérték stb. ), továbbá a felszolgálási díj és a borravaló után. De továbbra sem kell munkaadói járulékot fizetni az egyébként társadalombiztosításijárulék-alapot képező olyan jövedelmek után, amelyek nem munkaviszony alapján kerülnek kifizetésre.
tag mnypt. tag természetbeni egbizt. járulék pénzbeli egbizt járulék munkaerő-piaci járulék természetbeni egbizt. járulék pénzbeli egbizt. járulék munkaerő-piaci járulék 24% 1, 5% 0, 5% 1% 13%* 10% 10% 0% 4% 2% 1, 5% * A 2011. január 10-éig megszerzett és 2010. december havi járulékalapot képező olyan jövedelem után, amelyet a 2010. Munkaadói tb járulék összege. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani, a 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelő járulékmértékek szerint kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni. 2010. november 1-jét követő időszakban esedékes járulékok megoszlása** Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék korkedvez mény biztosítási járulék nyugdíjjárulék magánnyugdíj-pénztári tagdíj egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék nyugdíjbiztosítási járulék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék nem mnypt. járulék munkaerő-piaci járulék 24% 1, 5% 0, 5% 1% 13%* 9, 5% 9, 5% 0% 4% 2% 1, 5% * A korkedvezmény-biztosítási járulék 25%-át a központi költségvetés átvállalja, ezért 9, 75% fizetési kötelezettséget jelent a foglalkoztatók, egyéni vállalkozók számára.
Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. ) vegye figyelembe!
Ez a kötelezettség magában foglalja a társadalombiztosítási járulék megfizetésének kötelezettségét is. Az előzőekből is kitűnik, hogy a foglalkoztatót terhelő munkaerő-piaci járulék már nem kizárólag a munkaviszonyhoz kötődik. A vállalkozói kör esetében 2009. Munkaadói tb járulék 2020. december 31-éig az egyéni és társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulékalap után a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 2, 5 százalék, a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 4 százalék vállalkozói járulékot fizetett. Nem kellett vállalkozói járulékot fizetnie annak a személynek, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált. Szintén nem terhelte a vállalkozói járulék megfizetésének kötelezettsége azt az egyéni és társas vállalkozót, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is állt, vagy oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytatott. Ha az egyéni vállalkozó társas vállalkozóként is biztosított volt, a vállalkozói járulékot csak az egyéni vállalkozásában kellett megfizetnie.