Ekkor történt ugyanis, hogy a szakiskolák (a mostani elnevezés szerint: szakközépiskolák) a Varga Mihály vezette minisztériumhoz kerültek, és amely úgynevezett többcélú intézményben egyszerre folyt szakiskolai és gimnáziumi képzés, ott utóbbi megszüntetése mellett döntöttek. Ez az intézkedés és a Parragh László által felvetett gimnáziumbezárás egyébként egybevág azzal, amit a kormány már a Széll Kálmán Tervben is megfogalmazott, vagyis hogy meg kell teremteni a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák helyes arányát. „A magyar oktatás történetében még nem hangzott el ilyen durva, tudásellenes kijelentés” | Magyar Narancs. "Miközben a gazdaság egyes területei, a kétkezi szakmákban komoly munkaerőhiánnyal küzdenek, feleslegesen hosszan és sokszor rossz irányba képezzük gyermekeinket: ez is az adósság növekedésének és újratermelődésének egyik oka" – írták 2011-ben. A terv, hogy a szakiskolákba tereljék a diákokat, nem igazán jött össze, mivel az elmúlt években nem csökkent a gimnáziumokba felvételizők száma: a 2014/2015-ös tanévben az általános iskolát befejező diákok 31 százaléka ment gimnáziumba, a 2016/2017-es tanév felvételi eljárásának adatai már azt mutatják, hogy a tanulók 35 százaléka választotta a gimit, míg a szakiskolába jelentkezők száma évről évre stagnál, vagy csak kevéssel nő.
június 19-én 10 órakor lesz a dunaújvárosi köztemetőben. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy HEFFLER TIBORNÉ 75 éves korában elhunyt.
Tari Zsolt visszaemlékezett kisvárdai hittanos éveire is, arra, hogy az orsolyita rend által alapított, majd az államosítás után más nevet viselő és más szellemiséget képviselő iskolában nem nézték jó szemmel, ha valaki hittanórára járt. De "Isten győzött" –, tette hozzá a minisztérium munkatársa, utalva Palánki Ferenc püspöknek a szentmisén mondott homíliájában elhangzott gondolatára. – Hiszen most, néhány évtizeddel később a Szent László-gimnáziumot ünnepelhetjük, ahová az orsolyita nővérek is visszatérhettek. Leleszi Tibor polgármester beszédében megfogalmazta, mérföldkőhöz érkezett Kisvárda, mert olyan intézmény fennállását ünnepli, ahol a megbecsülés, a hit és az egység óriási erővel van jelen, és amely isteni szeretettel, gyermekközpontú neveléssel büszkélkedhet. Mint emlékeztetett, ezt fogalmazza meg Pestalozzi, a svájci pedagógus is, aki szerint a nevelés példa, azon kívül semmi más, csak szeretet. Magyar lászló gimnázium om azonosító. Az ünnepségen az óvodások tánccal, a középiskolák diákok pedig A három fa legendája című mese átdolgozásából készült színdarabbal szerepeltek.
Hermann Zoltán, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa, a tanulmány egyik szerzője azt mondja, az érettségit adó középiskoláknak – így a gimnáziumoknak és a szakgimnáziumoknak (ezek a korábbi szakközépiskolák) – nagyon nagy előnye van a diákok számára rövid és hosszú távon is. "Egyrészt megnyitják a továbbtanulás lehetőségét a felsőoktatásba, bár ez nem feltétlenül egyezik meg azokkal a szándékokkal, amelyeket Parragh László is kifejez. A gimnáziumi és szakközépiskolai diákoknak egy óriási előnyük van azokkal szemben, akik csak szakiskolát végeznek, nevezetesen az, hogy jobb általános készségekkel és tanulási készségekkel kerülnek ki az iskolából, ami hosszú távon azt jelenti, sokkal nagyobb eséllyel tudnak alkalmazkodni a munkaerőpiaci változásokhoz.
Milyen előnye van a giminek? Egyáltalán nem meglepő, hogy a gyerekek és a szüleik kitartanak a gimnáziumok mellett. Magyar László Gimnázium. Az MTA kutatói 2015-ben jelentettek meg egy tanulmányt, amelyben azt elemezték, milyen előnyei vannak a gimnáziumoknak és a szakközépiskoláknak a szakiskolákkal szemben: Az érettségi védelmében című tanulmány rávilágít, hogy aki előbbiek valamelyikében végez és érettségit szerez, sikeresebb a munkaerőpiacon, és vélhetőleg többet is fog keresni. Üres osztályterem egy miskolci gimnáziumban Fotó: MTI/Vajda János De a gimnázium és a szakközépiskola nagyobb mértékben fejleszti a munkában és a hétköznapi életben nélkülözhetetlen alapkészségeket, mint a szakiskola, ahogy az sem mellékes, hogy az érettségi lassabban veszít a piaci értékéből, mint a szakmunkásoklevél. A tanulmány szerzői arra is felhívták a figyelmet, hogy "az érettségit adó középiskolai képzés leépítése fékezi a társadalmi mobilitást és növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket". Beszédes adat, hogy az elmúlt két évtizedben a szakiskolát végzettek 8 százaléka volt bizonyos ideig munkanélküli, ám ez a szám az érettségizettek körében csak 3, 9 százalék.