Ózd (Szent Kereszt felmagasztalása) plébánia Plébánia Település: Ózd 3600 Ózd, Ív u. 2. Tel: 48/473-844, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Fília: Farkaslyuk (Szent István király) Épült: 1926. Susa (misézőhely: Szent Anna Szeretetotthon), Uraj (Szeplőtelen Fogantatás) Épült: 1730. mobil: 30/555-79-15 e-mail: Alapítva: 1919. ; Épült: 1893. ; Akv. : 1919. A város lakosainak száma: 34. 481. Népszámlálási adatok szerint rk. : 12. 288. Plébános: Mischinger Ferenc érseki tanácsos, e-mail: Diakónus: Németh János Oldallagosan ellátja Ózd-Sajóvárkony, Sajónémeti plébániákat
A délutáni program a Szent Gellért-templomban folytatódott. A bűnbánati liturgiát az irodaigazgató, a szentségimádást Szemerédi Pál székelykevei plébános vezette. A rózsafüzért Tóth Margit verseci koszorúfő irányításával mondták a hívek, majd a zarándoklat főpásztori szentmisével zárult. Dr. Német László SVD nagybecskereki megyéspüspök homíliájában hangsúlyozta, hogy a kereszt –amelyen Jézus szenvedett – öröm- és erőforrás, hiszen keresztényként mindig e szent fa árnyékában élünk, a kereszt felmagasztalása életünk reménye. Ferenc pápára utalva hangsúlyozta, hogy fontos továbbadni a fiatalok számára a "keresztvetés tudományát". A szentmise után a zarándokok hódolatukat fejezték ki a Szent Kereszt ereklyéje előtt.
A Szent Keresztet Szent Ilona találta meg a 4. században: a legendás történet szerint Nagy Konstantin császár édesanyja kiásatta a kereszteket a Kálvária földjéből. Mindhárom kereszt és az INRI-tábla is előkerült, amelyet Pilátus az Úr keresztjére tűzetett. Nem lehetett azonban megállapítani, hogy a három kereszt közül melyik volt Krisztusé, ezért Makárius jeruzsálemi püspök mindhármat hozzáérintette egy halálos beteg asszonyhoz, aki az egyiktől meggyógyult. Így azonosították, melyik Krisztus keresztfája. 335. szeptember 13-án ünnepélyesen felszentelték Jeruzsálemben a Szent Sír-bazilikát. Másnap mutatták fel először a népnek a megtalált keresztereklyét – felmagasztalták a világ előtt gyalázatot, de a keresztények számára a megváltást jelentő keresztet. Az ünnepet előbb Konstantinápolyban, majd a 7. századtól már a nyugati egyházban is megünnepelték. 614-ben a perzsák elrabolták az ereklyét. 628-ban Hérakleiosz császár szerezte vissza, és ünnepélyesen, mezítláb, viseltes ruhában vitte vissza Konstantinápolyba az Aranykapun át.
A kereszt Krisztusa kezeket kulcsoltat imára és kezeket fon egybe, szíveket tisztít, lomtalanít és tesz lakájossá, haragot enyhít és bocsánattá alakítja a feszültséget, hitetlenséget rombol és élő egyházat épít. Adja Szentlelkét, és közben feltámasztja bennünk a mi igyekezetünket, és képessé tesz a jó cselekvésére, mert a bennünket is elérő szeretete átformál minket. Önző életünket mások felé nyitja, mert rosszaságunk bilincseit felpattintja. A mi Urunk az így adott életfordulatokban lenyűgöző bölcsességgel és életre szóló ösztönző erővel hív bennünket a Krisztus-követésre. Ezekben érezzük hatalmát és ezek az ő bölcsességének bizonyítékai! A megfeszített Krisztusról szóló beszéd közös nevezőre hoz: Isten és ember nagyszerű találkozási pontja Jézus Krisztus. Isten kitárulkozásának, odaadásának, várakozásának, nyitottságának a jele. Milyen kifejező, hogy a kereszt szárait minden irányban a végtelenbe lehet futtatni az egy középpontból. Ugyanakkor fókusz is a kereszt, amely összefogja a különböző irányból érkező szemsugarat.