3 Szeretlek, mint anyját a gyermek, mint mélyüket a hallgatag vermek, szeretlek, mint a fényt a termek, mint lángot a lélek, test a nyugalmat! Citromail nem enged belépni 2015 cpanel Karády Katalin: Szeretlek, mint anyját a gyermek - YouTube "Még mindig olcsónak számít a bitcoin! " - Íme, miért lehet alulértékelve Szeretlek mint anyját a gyermek Bevezetés a védikus alkímiába pdf Vásárlástól való elállás joga 2012 relatif Agyas és agyatlan online filmnézés magyarul
Bántja szemem a nagy fényesség. El vagyok veszve, azt hiszem. Hallom, amint fölöttem csattog, ver a szivem. ) 6 (Mellékdal) (Visz a vonat, megyek utánad, talán ma még meg is talállak, talán kihűl e lángoló arc, talán csendesen meg is szólalsz: Csobog a langyos víz, fürödj meg! Ki mint vízesés önnön robajától, elválsz tőlem és halkan futsz tova, míg én, életem csúcsai közt, a távol közelében, zengem, sikoltom, verődve földön és égbolton, hogy szeretlek, te édes mostoha! 3 Szeretlek, mint anyját a gyermek, mint mélyüket a hallgatag vermek, szeretlek, mint a fényt a termek, mint lángot a lélek, test a nyugalmat! Szeretlek, mint élni szeretnek halandók, amíg meg nem halnak. Minden mosolyod, mozdulatod, szavad, őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld. Szeretlek mint anyját a gyermek. Elmémbe, mint a fémbe a savak, ösztöneimmel belemartalak, te kedves, szép alak, lényed ott minden lényeget kitölt. A pillanatok zörögve elvonulnak, de te némán ülsz fülemben. Csillagok gyúlnak és lehullnak, de te megálltál szememben. Ízed, miként a barlangban a csend, számban kihűlve leng s a vizes poháron kezed, rajta a finom erezet, föl-földereng.
Azt is érezi, hogy a szerelem az egyetlen dolog, amivel a mindenség nyílik meg előttünk, mert más lesz az egész világ. … (Milyen magas e hajnali ég! Seregek csillognak érceiben. Bántja szemem a nagy fényesség. El vagyok veszve, azt hiszem. Hallom, amint fölöttem csattog, ver a szivem. ) 6 (Mellékdal) (Visz a vonat, megyek utánad, talán ma még meg is talállak, talán kihűl e lángoló arc, talán csendesen meg is szólalsz: Csobog a langyos víz, fürödj meg! Ime a kendő, törülközz meg! Sül a hús, enyhítse étvágyad! Ahol én fekszem, az az ágyad. ) Gondolataim József Attila Óda című verséről… Be kell vallanom, akármilyen furcsán is hangzik "beleszerettem" ebbe a versbe. Nem most vagy legalább 30 évvel ezelőtt. Van egy kötetem, az a könyv kinyílik ennél a versnél. A szerelemről így írni, ahogy ebben a versben József Attila írt a világirodalomban addig nem írt senki, lehet, hogy az óta sem. Ha akarod, ha nem elragad a hangulata! Babel Web Anthology :: József Attila: Óda. Egy hirtelen, elemi erővel fellángoló majd gyorsan elhamvadó szerelem ihlette.
Minden benne van, amit a szerelemről valaha ember érzett, átélt és gondolt. Ráadásul ezt a csodálatos költeményt pont élete egyik legnehezebb időszakában írta, amikor fázott, éhezett, nélkülözött és beteg volt. Óda (Magyar) 1 Itt ülök csillámló sziklafalon. Az ifju nyár könnyű szellője, mint egy kedves vacsora melege, száll. Szoktatom szívemet a csendhez. Nem oly nehéz - idesereglik, ami tovatűnt, a fej lehajlik és lecsüng a kéz. Nézem a hegyek sörényét - homlokod fényét villantja minden levél. Az úton senki, senki, látom, hogy meglebbenti szoknyád a szél. És a törékeny lombok alatt látom előrebiccenni hajad, megrezzenni lágy emlőidet és - amint elfut a Szinva-patak - ím újra látom, hogy fakad a kerek fehér köveken, fogaidon a tündér nevetés. 2 Óh mennyire szeretlek téged, ki szóra bírtad egyaránt a szív legmélyebb üregeiben cseleit szövő, fondor magányt s a mindenséget. Ki mint vízesés önnön robajától, elválsz tőlem és halkan futsz tova, míg én, életem csúcsai közt, a távol közelében, zengem, sikoltom, verődve földön és égbolton, hogy szeretlek, te édes mostoha!