A gyönyörök kertje középképének egy jó minőségű másolata megtalálható a Budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményében.
Több helyen a madarak piros gyümölcsökkel táplálják a férfiakat. A gyümölcs az ember bűnbeesésére is utalhat, viszont a madarak, mint égi küldöncök révén a lelki táplálékot is jelentheti. A korabeli flamand köznyelvben a gyümölcsszedés a nemi aktus szinonimája. Hangyabolyszerű kuszaságban mezítelen emberek merülnek el az erotikában és más élvezetekben. A tömegben látható például egy piros gömb, amelyben egy férfi alakja és egy növény található. A gömblakás fala már megrepedt, mintha a növény kitörni készülne. Egy átlátszó falú folyosón befelé igyekszik egy egér, a jövőbeli együttélés harmadik alakja. BOSCH - A gyönyörök kertje | Filmek | Uránia Nemzeti Filmszínház. Ugyancsak a kép ezen részén további példát találunk az ember–állat–növény hármas szimbiózisára: két meztelen férfiláb fölfelé mered óriási V betűt formázva, két keze pedig szemérmesen eltakarja a nemi szervet. A lábak között ismét egy piros gömb. Benne és mellette madarak. Egy hosszú krisztustövis átszúrja a gömböt. A teljesség jelképe a gömb, az öröm és a vér színével festve. Ez a szimbólum utalhat arra is, hogy a teljesség a férfi számára a két láb között van.
Festményeinek fő témája az emberi bűnök, gyengeségek bemutatása és ostorozása. Alkotásain a szimbolikus alakok és tárgyak olyan összetett, eredeti és fantáziadús ikonográfia részei, amelynek értelme még a saját korában is sokszor homályos maradt. Bosch arra használta a démonok, félig emberi, félig állati alakok és gépek sokszor rendkívül bizarr képeit, hogy félelmet és zavart idézzen elő, s az emberi gonoszságot ábrázolja. A XX. század elején a tudatalatti tanulmányozásának kezdete és a szürrealisták megjelenése kellett, hogy újra felfedezzék a késő középkor egyik egyedülálló művészét. Bosch művészete minden művészettörténészt zavarba ejt. Bosch gyönyörök kertje üdülofalu és étterem. Mint ahogy életéről, úgy festményei keletkezésének körülményeiről is keveset tudunk, még műveinek sorrendisége is jórészt ismeretlen éppúgy, mint ihlető forrása. Mivel rengetegen másolták és hamisították, néhány festményének hitelessége még ma is kétséges, mindenesetre napjainkban húszra tehető a neki tulajdonított, hitelesnek elfogadott képek száma, amelyek többségét azért őrzi a madridi Prado, mert műveinek legnagyobb gyűjtője a legkatolikusabb uralkodó, II.