A "ĝi" tudniillik az előzőleg már szerepelő főnevet, esetünkben a "csokoládét" helyettesíti. Végül: Mi aĉetis ĉokoladon, kaj tiu estis bona. - Csokoládét vásároltam, és az (az a csokoládé) jó volt. Eszperantó szavak száma перевод. Tehát az a csokoládé volt jó, amelyiket megvásároltam (nem egy másik), mivel az "-u" végű tabbellaszó, ha nem a "ki" kérdésre, akkor a "melyik" kérdésre válaszol. Ha még nem világos eléggé: A "ĝi" használatával azt fejeztük ki, hogy "a csokoládé jó", a "tiu" használatával pedig azt, hogy "az a csokoládé jó" (amelyiket megvásároltuk). A kettő között árnyalatnyi a különbség, mégsem cserélhetők fel. A fentiek első elolvasásra bonyolultnak tűnhetnek, de a gyakorlatban 3 órányi gyakoroltatás után 90% fölött szokott lenni a "találati arány". Ez pedig bőven elég a sikeres vizsgához.
(A "kio" esetében itt nem tárgyaljuk a foglalkozásra vonatkozó kérdezést, mivel az nem befolyásolja a "tio" használatát. ) A " kio " úgynevezett "semleges általános" kérdés. Ez úgy értendő, hogy amikor elhangzik ez a kérdőszó, alig szűkíti a lehetséges válaszok körét. Egyaránt válaszolhat rá főnév, ige, és teljes mondat vagy tagmondat: Kio estas? Pluvo. - Mi van? Eső. Kio estas? Pluvas. - Mi van? Esik az eső. Kio estas? Eszperantó szavak száma magyarország. Ekstere pluvas. - Mi van? Odakünn esik az eső. Mivel a második és harmadik eszperantó válaszban egyáltalán nem is fordul elő főnév, remélem sikerül eloszlatnom azt a közkeletű tévedést, hogy "a kio tárgyra, dologra, fogalomra kérdez". Nem. A "kio" semleges általános kérdés, az a lényege, hogy nem korlátozza a választ tárgyra, dologra, fogalomra, bár adható rá ilyen válasz is. A fentiekből egyenesen következik, hogy sem a "kio", sem a többi "-o" végződésű tabellaszó nem szerepelhet már kimondott vagy leírt főnév helyett. Erre nincs is szükség, hiszen erre való elsősorban a "ĝi".
- Jött [egy] francia és [több] német vendég. Többes számú melléknév több egyes számú főnévvel néha különleges keveréknek tűnhet, bár teljesen logikus. Zamenhof gyakran kerülte ezt a keveréket azzal, hogy egyes számú melléknevet használt, főleg amikor a melléknév birtokos névmás, vagy amikor több elvont főnév van a mondatban: Mia frato kaj fratino = mia frato kaj mia fratino = miaj frato kaj fratino. - A testvérem és a nővérem. Ma általában inkább ezt a formát választjuk miaj frato kaj fratino. La simpla lernado kaj uzado de Esperanto. Az eszperantó szókincs hasonlóságairól más nyelvekkel. - Az eszperantó nyelv egyszerű tanulása és használata. Simpla az uzado előtt is állhat. Másik lehetőségként úgy is mondhatjuk, hogy lernado kaj uzado együtt egy gondolat. Hasonlóképpen Zamenhof gyakran elkerülte az olyan alakokat, ahol több egyes számú melléknév áll egy többes számú főnév mellett: Estis inter la sepa kaj oka horo vespere. sepa kaj (la) oka horoj... - Este 7 és 8 óra között volt. Ma talán ezt lehetne ajánlani inter la sepa kaj la oka horoj (vagy inter la sepa horo kaj la oka).
Több jelentés és a szótárban használt rövidítések Ne akadj el az adott szó első jelentésénél! Nézd végig a szócikket, keresd meg, hogy az adott szövegbe melyik jelentésével illik bele az a szó. Olvasd el a dőlt betűs megjegyzéseket is, és ismerd a szótár elején felsorolt rövidítéseket (vagy legalábbis tudd, hogy hol találod meg a magyarázatukat)! Pl. NYELV 1. anat lango; 2. (beszélt) lingvo. Az anat rövidítés jelentése: anatómia. Index - Tudomány - Hány szavuk van az eszkimóknak a hóra?. Ellenőrizz Ha nem tudod, hogy a felsorolt szavak közül melyiket válaszd, nézd meg őket egyenként a másik szótárban. Például, ha a magyar HAJT szót szeretnéd egy szövegbe írni, de a megjegyzések ellenére nem tudod, hogy a felsorolt jelentések közül (peli, persekuti, funkciigi, ĝermi, faldi) melyiket válaszd, akkor ezt az 5 szót nézd meg az eszperantó-magyar szótárban. Ekkor ki fog derülni minden: peli – hajt, űz, kerget persekuti – 1. üldöz, hajszol, hajt (vadat); 2. üldöz; 3. beperel (adóst); végrehajtat funkciigi – működtet, működésbe hoz, üzemeltet ĝermi – (ki)csírázik, (ki)hajt faldi – ráncol, redőz, összehajt Ha nem találod a szót a szótárban Ha egy szót nem találsz a szótárban (pedig jól tudod az ábécét), akkor se add fel!
Hogy az eszkimóknak több ezer szavuk van a hóra, azt szinte mindenki tudja, azt viszont már csak kevesebben, hogy valójában az eszkimók trükkös népség, és úgy van rengeteg szavuk a hóra, hogy közben valójában egyáltalán nincs több szavuk rá, mint mondjuk nekünk. Összezavartuk? Eszperantó szavak száma magyarországon. Pedig egyszerű. Az egészet az eszkimókkal meg a hóval egy Franz Boas nevű antropológusnak köszönhetjük, aki amúgy az amerikai antropológia megteremtője is, de ez most kevéssé lesz fontos, pedig az elsők között volt, akik felismerték, hogy az ember fizikai és mentális tulajdonságait nem a bőrszíne, hanem a kulturális közeg és a táplálkozás gazdagsága határozza meg. A hó és az eszkimók kapcsolatára visszatérve a lényeg, hogy Boas az 1880-as években a Baffin szigeteki inuit indiánokat tanulmányozta, és az itt végzett munkái során jutott arra a felfedezésre, hogy márpedig az eszkimóknak több szavuk van a hó különböző formáira, mint azt a fehér ember meg tudná számolni. Boas állításait egészen 1986-ig nem nagyon piszkálta senki, de aztán annyira csak a környezetéből kiragadott módban ismerte már mindenki a fent aláhúzott megállapítást, hogy az már tettekre sarkallta a nyelvésztársadalom kétkedőbb tagjait.