V. Megkülönbözteti-e a Ptk. a házasságban és a házasságon kívül született gyermeket? Kiesési ok azonban ezen felül az érdemtelenség, a kizárás, a kitagadás, az öröklésről való lemondás és az örökség visszautasítása is. Unokák, dédunokák, ükunokák, stb. hiányában a többi gyermek örökrésze arányosan nő. (4. számú ábra) VII. Korrekció: az osztályrabocsátás Sajátos jogintézményt alkalmaz az öröklési jog annak érdekében, hogy feloldjon olyan igazságtalan helyzeteket, amelyek akkor állnak elő, ha az egyik leszármazó részére az örökhagyó még életében ajándékozott. Az osztályrabocsátás célja, hogy kiegyenlítse az ingyenes adomány által előidézett egyenlőtlenségeket. Főszabály szerint csak a törvényes öröklés rendje szerinti öröklés esetén érvényesül az ún. osztályrabocsátási kötelezettség, és ott is csak akkor, ha az ingyenes adomány meghaladja a szokásos mértékű ajándék mértékét. Miről is van szó? A szabály értelmében több leszármazó törvényes öröklése esetén a hagyatékhoz kell számítani azt az ingyenes adományt, amelyet az örökhagyó még életében az örököstársak egyikének juttatott, és ily módon meg kell emelni a törvényes örökrészeket annak érdekében, hogy azok se járjanak teljesen pórul, akik ajándékban nem részesültek.
Kép: Fotolia Házastárs öröklése leszármazók mellett Ha az örökhagyó nem hagyott végrendeletet, akkor az öröklés rendjét a Polgári Törvénykönyv szabályai határozzák meg. Ezt hívjuk törvényes öröklésnek. Ha az elhunytnak vannak élő leszármazói, akkor a házastársat az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, amelyet özvegyi jognak is neveznek. A túlélő házastársat a hagyaték többi részéből egy gyermekrész illeti meg. Ha például az örökhagyónak 2 gyermeke és házastársa volt, és a hagyatékában volt egy közösen lakott lakás és egy nyaraló 1/2 tulajdona, akkor a törvényes öröklés a következőképpen alakul. A közösen lakott lakásból az örökhagyót illető tulajdonjogot a gyermekei öröklik egymás között 1/2 – 1/2 arányban, a túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten. Az örökhagyó elhunyta esetén elsősorban a végrendelete irányadó, ha ez hiányzik, akkor az öröklés rendjét a törvény határozza meg.
Az édesanyám a ház tulajdonosa, én pedig az életem végéig tartó haszonélvezője. A kérdésem az, hogy a halála után, ha végrendeletben nem rendelkezett a tulajdonjogáról, akkor automatikusan én öröklöm a tulajdonjogát, vagy esetleg a bátyám is igényt tarthat arra, vagy legalább a felére? Az ingatlan tulajdoni jogát édesanya elhalálozása esetén bátyjával egyenlő arányban öröklik meg. Mivel így az ingatlan felének egyben tulajdonosa és haszonélvezője is lenne ezért a törvény erejénél fogva ezen fél ingatlanon a már bejegyzett haszonélvezeti joga törlődni fog viszont a másik felén melynek bátyja mint örökös lesz a tulajdonosa, a holtig tartó haszonélvezeti joga fennmarad. Édesapám halála után az ingatlan tulajdonjogát 1/2-1/2 arányban örököltem a második házasságbeli özveggyel, annak holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten az én tulajdoni részemen is. Az özvegy 80 éves, van egy 72 éves öccse. Amennyiben az özvegy elhalálozik és él az öccse, gondolom ő lesz az örököse az özvegy 1/2 tulajdonrészének az ingatlanban.