Állataink: Páncélos Család: szárazfölditeknős-félék Rend: teknősök Osztály: hüllők Testhossz 16-25 cm Testtömeg 1-1, 5 kg Táplálkozása: zöld növényi részek, gyümölcs, zöldség Szaporodása: 57-100 napos kelési idő után, 5-8 utód kel ki Tudtad-e? A kelési idő alatt a hőmérséklet befolyásolja a kikelő kicsinyek nemét. Ha melegebb a talaj zömmel nőstények, ha hidegebb, inkább hímek kelnek ki. A kedvtelésből tartott szárazföldi teknősök közül a görög teknős az egyik leggyakoribb faj. A görög teknősök tavasszal ássák ki magukat téli szállásukról. Ilyenkor éhesek, sokat mozognak, nagyokat falatoznak a friss, vitamindús hajtásokból, és melegszenek a tavaszi napsütésben. Figyeld meg! Páncéljuk magasan ívelt, ovális, mellvértjük lapos (a hímeké homorú), alapszíne okkersárga melyen eltérő nagyságú sötét foltok helyezkednek el. Egyes egyedekről hiányozhat a mintázat. Élőhelye: Görögország, Olaszország, Bulgária, Románia, Franciaország Elterjedése: bozótos, ligetes területek. Borzasztó csörgőkígyó Borzasztó csörgőkígyó Borzasztó csörgőkígyó Borzasztó csörgőkígyó
A BRFK felkérésére az ózdi rendőrök Ózdon elfogták a nőt, aki a Fővárosi Állat- és Növénykertben megkínzott egy görög teknőst - közölte a rendőrség. Állatkínzás miatt indítottak nyomozást ismeretlen tettes ellen, mert a Fővárosi Állat- és Növénykert feljelentése alapján június 13-án egy látogató utcakövet dobott egy görög teknősre. A zuglói nyomozók kevesebb mint 20 órán belül azonosították és elfogták a feltételezett elkövetőt. A 28 éves V. Adélt előállították, kihallgatása folyamatban van, a nyomozó hatóság őrizetbe vételét és bíróság elé állítását tervezi. Ahogy korábban megírtuk, nemcsak a kamerafelvételt, de azt a követ is elvitte a rendőrség a helyszíneléskor, amivel agyonütötte a görög teknőst. Az agyonvert teknős egy nyolcéves hím példány volt, ami a teknősöknél fiatal kornak számít, mivel ezek az állatok évtizedekig élhetnének. Az agyonvert állat is élhetett volna még akár hetven-nyolcvan évig is. Az állatkert szóvivője szerint fontos, hogy lássák az emberek, akik esetleg hajlamosak egy ilyen tettre, hogy ez egyrészt büntetendő, másrészt a társadalom mély megvetésével jár.
Közlése szerint a hozzátartozóinak munkája és otthona is van, ő azonban más utat járt be. Teknős Gyanúsított állatkert Agyonverés Teknős Minecraft állatkert E center webáruház mn Élet+Stílus: Egy látogató agyonütötte a budapesti állatkert görög teknősét, amiért az a kezére piszkított | Igaz történetek teljes film magyarul Ez lesz a tíz legfontosabb új autó 2020-ban Dr varga csaba nőgyógyász honvédkórház rendelési idő lyrics A görög teknős (Testudo hermanni) Dél-Európában őshonos mediterrán szárazföldi teknősfaj. A Magyarországon hatályos jogszabályok szerint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajnak minősül, és szerepel a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezmény listáján is (ehhez az egyezményhez Magyarország még 1985-ben csatlakozott). Az ilyen állatfajok egyedeinek elpusztítása, illetve károsítása esetén a Büntető Törvénykönyv 242. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint természetkárosítás bűntette valósulhat meg, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az elkövető ezután keresett egy követ, majd agyonütötte vele az állatot. A Fővárosi Állat- és Növénykert az ügyben ismeretlen elkövető ellent tett feljelentést a XIV. kerületi Rendőrkapitányságnál természetkárosítás bűntettének alapos gyanúja miatt, és a térfigyelő kamerák felvételeit is átadták a nyomozóknak, illetve csütörtökön kora délután helyszíni szemlét is tartottak a teknősök kifutójánál – írta a lap. A térfigyelő kamerák felvételét, amelyen az elkövető, illetve maga a cselekmény is jól látható, az állatkert adatvédelmi szakértője vizsgálja. A lap szerint az ilyen védett állatfajok egyedeinek elpusztítása, illetve károsítása esetén természetkárosítás bűntette valósulhat meg, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Tavaly májusban történt egy hasonló eset a Kecskeméti Vadaskertben, ahol egy szurikáta pusztult el. Egy osztálykiránduláson lévő fiú a tiltás ellenére benyúlt Zarához, a vemhes szurikátához, aki ösztönösen beleharapott a fiú kezébe, mire a fiú valószínűleg a rémülettől a földhöz csapta az állatot.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Fájl:Szigetkö Szigetköz A Szigetköz sajátos vízrendszere, tipikus növény- és állatvilága megőrzése érdekében alapították meg 1987-ben a Szigetközi Tájvédelmi Körzetet. Tartalomjegyzék 1 Területi elhelyezkedése 2 A tájvédelmi körzet növényvilága 3 A tájvédelmi körzet állatvilága 4 A tájvédelmi körzet igazgatása 5 Forrás Területi elhelyezkedése Területe 9157 ha -a Szigetköz területének mintegy 20%-a -, amelyből fokozottan védett 1325 ha. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság. A tájvédelmi körzet két nagyobb és több kisebb, mozaikosan elhelyezkedő egységből áll. Ezek részletezve: a hullámtér jelenleg dunaszigettől (Sérfenyősziget) a Medvei közúti hídig áll védelem alatt, míg a Mosoni-Duna és a mellette fekvő erdők Rajkától Kunszigetig védettek. Mozaikterületek találhatók Dunakiliti, Feketeerdő, Halászi, Dunasziget, Lipót, Dunaszeg községek területén. A tájvédelmi körzet növényvilága A lassúbb vizeiben és morotvákban, amelyek levágott Dunaágak, lebegő- és gyökerező hínártársulások élnek (Lemnetalia, Hydrocharietalia és Potamogetonetalia).
A magasabb térszíneket valaha tölgy-kőris-szil ligeterdő uralta. Ma ezek a Mosoni-Duna mentén találhatók meg. A leggazdagabb növénytársulást alkotják: kocsányos tölgy (Quercus robur), mogyoró (Corylus avellana), gyöngyvirág (Convallaria majalis), erdei ibolya (Viola sylvestris). Néhány dombvidéki faj is fellelhető: fehér sás (Carex alba), bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides) és a tüzes liliom (tűzliliom, Lilium bulbiferum). Ezekben az erdőkben él két ritka kosborféle is. A légy- és méhbangó (Ophrys insectifera, O. apifera) fokozottan védettek. Szigetközi tájvédelmi körzet térkép. Elszórtan találhatók gyertyános-kocsányos tölgy erdők (Querco robori-Carpinetum), valamint fűz- és égerlápok (Dryopteridi-Alnetum) is. A szigetközi gyepek zöme mocsárrét (Alopecuterum pratense). Értékes növényeik a kosborokon kívül a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), a szibériai nőszirom (Iris sibirica), a keskenylevelű gyapjúsás (Eriphorum angustifolium). A tájvédelmi körzet állatvilága [ szerkesztés] A Szigetköz állatvilágának legjellegzetesebb képviselői a vízi életközösségben előforduló fajok.
A falut elhagyva egy keményfás ligeterdőbe érkezünk. Az út kezdeti szakasza a Gazfűi-csatorna mellett halad, majd bekanyarodik a természetvédelem alatt álló erdőbe. Az erdőt elhagyva kisebb nadrágszíjparcellák között vezet az utunk, majd a Gazfűi-csatorna zsilipjén áthaladva megérkezünk Sérfenyősziget egykori legelőjére. Az utunk érint egy elhagyott kavicsbányát, egy horgásztavat. Innét érkezünk meg a sérfenyőiek szabad strandjához. 600 m-es gyaloglással jutunk vissza járművünkhöz. Dunaszigeti túra (9 Km) Közepes túra Cikolaszigeten a Kisvesszősi Sátorozóhelytől A sátorozóhelytől a töltés mellett indulunk kelet felé. 500 m séta után lassan eltávolodunk a töltéstől és egy frissen telepített szürkenyárason, illetve nemesnyárason át sétálva érkezünk a Kő-hídhoz. Szigetkozi tájvédelmi körzet. A Nyáras-sziget legnagyobb rétjére érkezünk. Innét 3 felé is érdemes továbbindulnunk. A legrövidebb úton a Nyáras-sziget észak-nyugati csücskébe érkezünk. A középső útvonalon a Denkpáli zárógátig és Szigetköz egyetlen hallépcsőjéhez jutunk, majd az elsüllyedt hajón kialakult Hajós-szigeten az Öreg-Duna partjáig sétálhatunk.