Hiába emeljük piedesztálra költőinket az irodalomórákon, ők is csak esendő emberek kavargó érzelmekkel és akaratlan botlásokkal. Néha egy gyönyörű vers egészen más körülmények között született meg, mint ahogyan hinnénk. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy költőink legszebb verseit egy-egy idilli szerelem ihlette, pedig ezeknek a kapcsolatoknak a többsége egyáltalán nem működött zökkenőmentesen. Néha a vers nem is az aktuális kedvesnek szólt, néha pedig hibák sorát követve vetették papírra. Radnóti Miklós szeretőjének írta a Két karodban című verset Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni kapcsolata közel sem volt idilli. Akkoriban egy költő feleségének lenni csupa lemondással és áldozattal járt. A pár 1935 nyarán házasodott össze, és bár Fanni azt remélte, hogy ez a fordulat majd megnyugvást hoz az életükbe, a gondok nem szűntek meg. Baráti versek lányoknak hatalmas fasz, fejérmegye szexpartner. Igaz, végre összeköltözhettek egy Pozsonyi úti lakásban, a szegénység és a háború árnyéka rányomta a bélyegét kapcsolatukra. Míg Fanni abból a pénzből próbálta fenntartani magukat, amit a tanítással keresett, férje költőbarátaival a kávéházakat járta, időnként papírra vetett egy-egy verset vagy megírt egy kritikát.
Májusra a festőnővel való viszonya leplezhetetlenné és leplezetlenné válik, feleségének is beszél érzéseiről. "Mik a maga nevében is kijelenti, hogy neki ez több, mint egy múló flört, és nemcsak mirólunk van szó, hanem a Gombosi-kettősről is, és a Juditnak is sokkal több ez. Azonban, ha nekem bármilyen csekély ellenvetésem van, vagy kifejezem azt, hogy ez nekem fájdalmas és rosszulesik, akkor ő kész azonnal abbahagyni, mert tud magán annyira uralkodni, és tud szublimálódni, ha akar, úgy hiszi" – írta Fanni, aki sokáig próbált szemet hunyni férje kilengése felett. A kapcsolat mindössze egy évig tartott, és Radnóti 1942-ben, munkaszolgálata idején már múlt időben ír Fanninak Juditról. Baráti versek lányoknak emo. József Attila Ódá ja nem élettársának, Szántó Juditnak szólt József Attila Ódá jára sokan a legszebb magyar szerelmes versként gondolnak. Megírásakor Szántó Judittal élt együtt, a sorokat mégsem ő ihlette. A nő 1928-ban ismerkedett meg a költővel egy előadáson, amit egy illegális kommunista mozgalom tagjaként tartott József Attila.
2016. feb 24. 13:49 Minden nő imádja az őszinte bókokat / Fotó: Northfoto Hízelegni semmi értelme! Sose mondjuk egy nőnek például azt: "Ma milyen jól nézel ki! ", mert rögtön szöget üt a fejében a gondolat: "Miért, máskor nem nézek ki jól? " Egy meglepetésszerűen, jókor kimondott, őszinte bóknak azonban minden nőnemű lény örül! A összeállításából kiderül, melyek azok a bókok, amiket a nők a legszívesebben hallanak a szeretett férfi szájából. 1. Bharati versek lanyoknak bangla. Jó az illatod! Ettől libabőrös lesz minden nő karja, főleg, ha a párjával éppen egymás mellett fekszenek az ágyban! Nincs ennél szebb muzsika egy női fül számára! 2. Aranyosan nevetsz/ tetszik, ahogy a hajadat hátradobod/vagy ráncolod a homlokodat, ha gondolkodsz! Egy jó pillanatban kimondott bók felér egy romantikus vallomással! / Fotó: Northfoto Ezek a bókok arról tanúskodnak, hogy minden apró mozdulatunkra figyel a párunk, hogy szimpatikusak neki azok a szokásaink is, amik nekünk fel sem tűnnek! 3. Veled mindenről lehet beszélgetni! Vigyázat, nehogy túl baráti legyen a hangvétel!
»Hozzád írtam, már csak a végén, emlékszel a dalocskára? « Nem válaszoltam, nem is hittem, nem is hihettem. " Nem sokkal később Szántó Judit és József Attila kapcsolata véget ért. "1000-szer – Júlia" – érkezett a válasz Petőfi Reszket a bokor, mert... kezdetű versére Petőfi Sándor és Szendrey Júlia kapcsolata nem indult zökkenőmentesen. A költő 1846 szeptemberében ismerte meg Szendrey Ignác erdődi tiszttartó tizennyolc éves lányát a megyebálon. Ez a 10 legszebb bók, amit egy férfi nőnek mondhat - Blikk. Később többször is meglátogatta, végül pedig szerelmet vallott, Júlia azonban még várt saját érzéseinek felfedésével. Petőfi ekkoriban járt a debreceni színház egy előadásán, amiben Prielle Kornélia – a kor ünnepelt színésznője – az ő egyik versét idézte meg a színpadon. A költő a hírre, miszerint Júlia egy másik férfinak ígérte a kezét, úgy döntött, hogy ő sem vár tovább a házassággal, és megkérte Prielle Kornélia kezét, a színésznő pedig igent mondott. Terve szerint azonnal összeházasodtak volna, de bizonyos papírok nélkül a környék egyik papja sem akarta összeadni őket.
Ennek tetejébe akkor is létezett tájnyelv és rétegnyelv tarka szókészlettel. Remény szerint egy önálló Magyarország nemessége megtanul magyarul. Fehér Béla ezt az állapotot tűzi tollhegyre és így a KOSSUTHKIFLI könyvismertető is Mintha a reformkor és a nyelvújítás diszkréten elsietett volna a könyv szereplői mellett. Ebben dúskál a szerző. Játékos kedvében komolyan vette a nyelvi tréfát és ezért bizonyosan Karinthy Frigyes nyelvi leszármazottja. A KOSSUTHKIFLI olvasásakor nem lehet nem gondolni Karinthy 'Viccelnek velem' gyűjteményének darabjaira (ilyen a 'Mint vélgaban' karcolatában a kuruc versek vagy a 'Halandzsa'). Ezekben mind ott a hangzásra alapuló nyelvi humor, és hozzá a könyvben a beszélők zsánere a telitalálat. Könyv: Kossuthkifli (Fehér Béla). A regénybeli nyelvhasználat karikatúra is lehetne, minthogy a cselekmény az is. A történet csak ezt a stílust engedi meg: a háború miatt 1849-ben leállított zöld postaforgalmi lovaskocsiban kel útra Pozsonyból egy ügybuzgó honvédő katonatiszt a kitagadott arájával és egy élemedett grófnővel.
Kedveled a Géniusz Könyváruházat? Oszd meg másokkal is: Nem találod a tankönyvet, amit keresel? Nézd meg tankönyv webáruházunkban! Kattints ide: Rákerestél egy tankönyvre/munkafüzetre és nem találtad meg? Vagy nem azt amit szerettél volna? Kattints ide webáruházunkhoz! Ahol minden tankönyvet/munkafüzetet/felmérőt és nyelvkönyvet egy helyen megtalálhatsz és megrendelhetsz! Fehér Béla - Kossuthkifli Szerző(k): Fehér Béla Magvető, 2012 335 oldal keménytáblás ISBN: 9631429626 Tetszik Neked a/az Fehér Béla - Kossuthkifli című könyv? Oszd meg másokkal is: ISMERTETŐ Kossuthkifli (Fehér Béla) ismertetője: ISMERTETŐ Aki végigrepül Fehér Béla új nagyregényén, annak páratlan kilátásban lesz része. Egy száguldó zöld delizsánsz ablakából nézheti... Részletes leírás... Aki végigrepül Fehér Béla új nagyregényén, annak páratlan kilátásban lesz része. Fehér Béla: Kossuthkifli | Olvass bele. Egy száguldó zöld delizsánsz ablakából nézheti végig a magyar szabadságharcot. Láthat szabadságot, szerelmet, háborút és békét, ármányt, bűnt, hűséget, nagyságot és bukást.
Aki végigrepül Fehér Béla új nagyregényén, annak páratlan kilátásban lesz része. Egy száguldó zöld delizsánsz ablakából nézheti végig a magyar szabadságharcot. Láthat szabadságot, szerelmet, háborút és békét, ármányt, bűnt, hűséget, nagyságot és bukást. Mert a Kossuthkifli egyszerre hiteles történelmi regény és frenetikus Jókai-paródia, XIX. századi pörgő road movie és népmesei motívumokkal átszőtt magyar mágikus realizmus, gigantikus romantika-parafrázis és igazi, régimódi, izgalmas kalandregény. A történelmi málhaposta olykor megáll, hogy az olvasó eltűnődhessen máig aktuális (vagy inkább sosem volt ilyen aktuális) sorskérdéseken. Hányszor lehet a történelmi lehetőséget elszalasztani? Mit kezd a magyar a szabadsággal? Feher bela kossuth kifli de. Létezik-e nemzeti végzet? Megbűnhődtük már a múltat s jövendőt? A Kossuthkifli végtelenül sokszínű, mégis teljesen homogén mű. Nyelvi leleményei lenyűgözők, humora utánozhatatlan. És hát (nem utolsó sorban) a XIX. század gasztronómiai tárháza, ízes hasregény. (Cserna-Szabó András) Bővebben a könyvről: Biedermeier roadmovie Olvass bele: Részlet a könyvből Magvető Kiadó, 2012 ISBN 978 963 14 2962 6 Fehér Béla 1949-ben született Debrecenben.
És milyen formában? Erre is megvan a válasz. Érdekes figura a nyolcszáz éves Füzegy, aki az étüiben lakik, és a varázsszóra előbukkan. Maradék magyarnak mondja magát, és elindít egy pár kérdést: miben áll a magyarság, mitől magyar a magyar, mikor magyar nyelvében, netán vislekedésében. Egy kicsit megszellőzteti a közhelyeket. A népről való diskurzus sem a valóság, hanem a sztereotípiák szintjén zajlik, ennek legékesebb példája, amikor találkoznak a kiselejtezett, hazaküldött, tehetetlen Suhajdával, akiről Swappach kijelenti, hogy "velejéig nép. " () Érdekes a kapcsolat az irodalom és a regényben megteremtett világ között, elmosódik a határ, szereplőink sokszor Petőfi, Vörösmarty sorokat parafrazálnak. Estillát azzal vigasztalják, hogy: "Annak örüljön, hogy hí a haza" (), amikor az őrnagy hídrobbantani megy. Estillának útközben másik udvarlója is akad, aki Petőfi sorokkal hódítgatja a hölgy szívét: "Ha ön, drága hölgy, fának lesz pompás virága, akkor én fa leszek. " (273. Fehér Béla | hvg.hu. old. ) Az egyik fogadós, amikor kiderül, hogy grófnő is van az asztaltársaságban, kijelenti, hogy a jognak aztalánál itt már mindenki egyaránt foglal helyet.
Egész útja során a halottszállító kocsi temetkezési vállalkozásoktól temetkezési vállalkozásokig a postagalambok híradását követve akarja utolérni az ügybuzgó őrnagyékat. Az első kocsi utasainak kalandjai Batykó jelenlétével lesz nagyon színes, neki ugyanis van egy kürtje, ami csodás erő vel bír, ételt tud varázsolni vele. Édesanyja is érdekes jelenség, aki még tizenöt éves korában elkergette otthonról, hol megjelenik, hol kiszabadítja, hol megijeszti a fiát. Mivel az őrnagy nem bízik meg benne, állandóan megköti, ha szünetet tartanak. Az ő naívság a, együgyüsége Svejkre emlékeztet. A ruházat képezi a tetőpontját ennek a társaságnak, a grófnő meghalt fiútestvére redengójában utaznak a hölgyek, és a különböző viszontagságok miatt ez még érdekesebb variációkat ölt. Női mivoltukat nem tagadják meg akkor sem, ha városba érkeznek, nem hagyják ki a fodrászatokat, noha egyre elgyötörtebbek. Karola grófnő állapítja meg elcsüggedten: "Minden messze van, hovatovább egyre messzébb"(). Ilyen paradoxális helyzetben kalandoznak.
Ez a szokatlan nyelv rendkívül leleményes, magyar, francia, német, szlovák kifejezéseket elegyít, nyakatekert, már-már barokkos mondatszerkezeteket használ, különös jelzőket, elfeledett szavakat hoz felszínre, s mindehhez nem keveset hozzákölt, kitalál. Ez az – elbeszélő és szereplők által egyaránt használt – nyelv tehát nem egy valaha létező, archaikus nyelvi állapot megidézése, hanem konstrukció és rekonstrukció egyben, olyan egyveleg, mely sohasem létezett, lényegében egy nagy fantáziával megalkotott műnyelv: "A tapasztalat lényege pedig az volna, hogy aki az életet élvezetből adja, élvezetből el is veheti. Ez a kecses aperszü megmosolyogtatta a tanácsost. Derűsen szemlélte a homokszínű örvénykerekeket pörgető Dunát, az élénk északi szélben hajladozó parti fákat, aztán a koporsóban incselkedő pár felé fordította tekintetét. A ledéren kitárulkozó Kitus éppen Dalfalvin feküdt, és morgó hangokat kibocsátva a fülét harapdálta. – Ami ma öröm és kéj, holnap supplicisum – jegyezte meg Swappach, aztán sürgetőleg kopogtatta botjával a hintó tetejét.
Elénk forgatja a magyar valóságból kipottyanó helyzeteket, furábbnál furább alakokat. A szabadságharc miatt felbolydult, hadban álló ország csak a háttér. Benne az osztrák császárság prése alatt a magyar köznép, illetve az császárságból előnyt kovácsoló nem közrendűek. Az író anekdotázó hajlama, széles ívű mesélő kedve és stílusbravúrnak számító nyelvezete a – sajnos – nem túl vaskos kötetet élvezetes olvasmánnyá teszi. Van benne megkopott főúri allűr, vaskos népi erotika, kapzsiság és feltétel nélküli hűség a szabadságharchoz, valamint annak minden habozás nélküli elárulása. Emberekről szól. Szegénység és hazaszeretet, gonoszság és jóság, gazdagság és cselszövés, gőg és nagyvonalúság, hozzá ezek valamennyi kombinációja. A könyv nem hosszú, így karakteres a jellemrajz, kiszámítható a reakció, formás – és agresszív – a beszéd. A könyv ereje nem a cselekmény, hanem a dús stílus és a humorba fullasztott korrajz. Manapság efféle könyv párját ritkítja. Hasonlóság is alig akad, csak a reverzibilis (a máról ír stilizálva) ugrik be Csokonai Lili tollából, az álnéven írt műregény.