Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 1. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv. ) 2.
§-ba ütköző jognyilatkozatok 2021. augusztus 1-jén hatályukat vesztik. A 2020. törvény hatálybalépését megelőzően tett jognyilatkozatoknak a 2020. törvény hatálybalépését követő módosítása során a 7/B. § ban foglaltakat alkalmazni kell. (2) A 2020. törvény hatálybalépésekor a 7/B. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozattal rendelkező italt árusító vendéglátó üzlet a 7/B. § (2) bekezdését 2021. augusztus 1-jétől köteles alkalmazni. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozattal nem rendelkező italt árusító vendéglátó üzlet a 7/B. március 1-jétől köteles alkalmazni. " 4. § A Kertv. a) 7/A. § (1) bekezdésében az "1996. évi LVII. törvény" szövegrész helyébe az "1996. törvény (a továbbiakban: Tpvt. )" szöveg, b) 9. § (3) bekezdésében az "a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. törvény" szövegrész helyébe az "a Tpvt. 2013. évi CXVII. törvény a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról - Törvények és országgyűlési határozatok. " szöveg lép. 5. § Hatályát veszti a Kertv. § (3b) bekezdése. 6. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A módosításról szóló 2020. törvény ide kattintva érhető el.
(5) Az (1)–(4) bekezdésbe ütköző jognyilatkozat semmis. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az olyan megállapodásra, amely egymástól nem független vállalkozások között jön létre. (7) E § alkalmazásában a) sör alatt a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt. ) szerinti sört, b) jognyilatkozat alatt a jelentős piaci erővel rendelkező gyártó által alkalmazott vagy megkövetelt egyoldalú szerződési kikötést vagy jognyilatkozatot, c) kisüzemi sörfőzde alatt a Jöt. szerinti kisüzemi sörfőzdét kell érteni. (8) E § alkalmazásában jelentős piaci erővel rendelkező gyártónak számít a gyártó, ha az adott vállalatcsoport – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti anya- és leányvállalatok összességét – konszolidált éves nettó árbevétele meghaladja a) sörgyártó esetén a 30 milliárd forintot, b) üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) gyártója esetén a 10 milliárd forintot. Módosult a kereskedelemről szóló törvény. " 2. § A Kertv. 9.
§ A kereskedelemről szóló 2005. törvény (a továbbiakban: Kertv. Magán Szálláshely Minősítés - Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület. ) 7/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "7/B. § (1) Sör, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) értékesítésével összefüggésben nem tehető olyan jognyilatkozat, amely értelmében a jognyilatkozat szerinti termék tekintetében a vendéglátó üzlet – ideértve az alkalmi rendezvényen való értékesítést is – vagy szálláshely (a továbbiakban e § alkalmazásában együttesen: italt árusító vendéglátó üzlet) egy naptári évre, illetve az alkalmi rendezvényre vonatkozó összes beszerzésének több mint 80%-a ugyanazon gyártótól származik. (2) Az italt árusító vendéglátó üzlet köteles a sör – kivéve csapon értékesített sör –, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) értékesítése esetén termékenként legalább két különböző gyártó termékeinek értékesítését biztosítani. (3) Sör csapon történő értékesítése esetén (1) bekezdés szerinti jognyilatkozat abban az esetben tehető, ha az italt árusító vendéglátó üzlet biztosítja legalább egy olyan, kisüzemi sörfőzde (gyártó) által előállított sör csapon történő folyamatos értékesítését, amely kisüzemi sörfőzde felett kisüzemi sörfőzdének nem minősülő sörgyártó a Tpvt.
A jegyző az engedélyt - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakhatósági közreműködése mellett - hivatalból háromévente felülvizsgálja; amennyiben a megadását követően felmerült körülmények folytán a szakhatósági állásfoglalás a felülvizsgálat során az eredeti tartalommal nem adható meg, a jegyző az engedélyt módosítja vagy visszavonja. " (5) A Kertv. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: "(9) A (8) bekezdés alapján kiadott engedély megadása a korábbi kérelem elutasításától számított legalább hat hónap elteltével kérelmezhető ismételten ugyanarra a helyiségre. " (6) A Kertv. 2005 évi clxiv törvény. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: "(10) A (8) bekezdés hatálya alá tartozó, a kereskedelemről szóló 2005. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv. ) hatálybalépésekor működési engedéllyel vagy igazolással, valamint a 24 és 6 óra közötti nyitvatartási jogosultsággal rendelkező, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzletek esetében, amennyiben a jegyző akár hivatalból, akár a rendőrség írásbeli tájékoztatása alapján észleli, hogy a (8) bekezdés szerinti engedély megadásához szükséges feltételek nem állnak fenn, az üzlet 24 és 6 óra közötti nyitva tartását korlátozhatja. "
A 2020/275. számú Magyar Közlönyben megjelent a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása, amelynek célja, hogy lehetőséget teremtsen a Horeca (hotel-restaurant-cafe) piacon általános gyakorlatként alkalmazott kizárólagos termékértékesítési szerződések visszaszorítására. A Horeca piacon a nagy gyártók kötik le - a kisebb gyártókkal szemben - kizárólagos megállapodások megkötésével a forgalom döntő hányadát. Így például sem az import, sem a kisüzemi gyártók nem tudtak piacot nyerni a gyárakkal szemben a kizárólagossági kikötések miatt. A módosítás egyik célja, hogy a versenyproblémát kiváltó (halmozott) piaclezáró hatást csökkentse és a kisebb piaci szereplők (pl. : kisüzemi sörfőzdék) így nagyobb eséllyel gyakorolhassanak hatást a piacon. A javaslat további célja, hogy a piaci szereplők ne csak egy gyártó termékeit árusítsák, hanem több gyártó termékét is szerepeltessék a szortimentjükben, ami a fogyasztók számára kedvezőbb helyzetet teremet. A módosítás az alábbiakat tartalmazza: 1.