Jellemezhető ez inkább erőtlenségnek, ami nyilvánvalóan egy városi-elővárosi környezetben már nem annyira feltűnő. Ennek ellenére az 1. 2 literes benzinmotor tud dinamikusan is viselkedni, városi milliőben érzi igazán elemében magát, a kettes és hármas sebességfokozatok ideális gyorsítást tesznek lehetővé, az áttételezés teljesen rendben van. Országúti, 90 kilométer/órás tempónál érzi magát legjobban a Suzuki Swift, itt még jelentős erőtartalékok is érezhetők. Legnagyobb erénye a fogyasztás – anno is hasonlóan tálalták még az első modelleket; nos, ez mára sem veszített jelentőségéből. Városi használattal 5. 2 liter/100 kilométer átlag jött ki, országúton elenyésző, 3. 6 liter/100 kilométerre, míg autópályán felkúszott 6-6. Suzuki swift hybrid teszt. 3 literre is a computer képzeletbeli mutatója. A tesztben szereplő Suzuki Swift GS, azaz tavalyi, 2013-as felszereltségű, ezt a modellt, így, ilyen formában már nem forgalmazza újautóként a magyarországi képviselet. Van viszont GA, GL, GLX csomag – ezekről bővebben IDE kattintva lehet tájékozódni, továbbá a későbbiekben mindenféleképpen szót ejtünk az idei, jelenleg aktuális újdonságokról is.
Tesztautónkban volt még automatikusan vezérelhető távfény és adaptív tempomat is, ezekre nem volt szükségem. Autó: Suzuki Swift teszt: komolyan kell venni | hvg.hu. Holttérfigyelőnek azonban örültem volna. Kanyarban nem dől túlságosan, lehet vele dinamikusan is autózni, autópályán azonban érzékenyen reagál az oldalszélre, fogyasztása pedig baráti. A közel 400 kilométeres túrán oda egy, vissza két személlyel 5, 9 liter benzint kért 100 kilométerenként. Kép és szöveg: Biró Csongor
Kis méretéhez képest komoly tudást ad a Swift, 10-15 éve ezeket az extrákat csak a prémium szegmensben kaptuk meg, ott is komoly felárat kellett fizetni értük, ma a Swift alapáron távolságtartós tempomatos. Alapból 265 literes csomagtartót kapunk, ami természetesen tovább bővíthető. Az ülések ledöntésével viszont nem kapunk sík padlót Mit kapunk a bal egyben ülve a Swifttől? Élményt. Egy olyan élményt, amit sokan nem is néznének ki belőle. 1. 2 szívó, 83 lóerő. Ráadásul egy pici autó. Belülről a méretekkel abszolút nincs gond. Elgyengülve, megszépülve - Suzuki Swift teszt - Autónavigátor.hu. 180 centivel kényelmesen el lehet férni elöl, mindezt úgy, hogy mögöttem is marad hely egy ugyanekkora felnőttnek. Négy felnőtt tehát simán elfér az autóban. A vezetőülés könnyen és jól személyre szabható és kényelmes is, amit egy bő 3 órás úton le is teszteltem. Nincs állítható gerinctámasz, de nem is kell, úgy jó alapból, ahogy van. Meglepő, hogy egy ekkora és ilyen árkategóriájú autóban ilyen kényelmes ülés van. Az oldaltartása is korrekt, nem kell emiatt szégyenkezni.
Minimálisan módosult a külső és a belső, új színek és felnik érkeztek, emellett pedig a motorháztető alatt is történtek komoly változások. A korábbi 1, 2 literes szívó blokk lágy hibrid rendszert kapott, ugyanakkor az emisszió visszafogása érdekében a 90-ből 83 lóerősre csökkent a teljesítmény. Suzuki Swift 1.2 GS teszt | AutóAddikt. Ennek köszönhetően gyorsulásban felszedett néhány tized másodpercet, fogyasztásban viszont ledobott pár decit. A 900 kg alatti tömegnek hála a teljesítménycsökkenés ellenére még így is jól mozog. Tény, hogy a mai, turbós motorok korszakában nem kapunk olyan hátbaverést gázadáskor, mint amit a feltöltős autókban megszoktunk. Ezt a motort bizony forgatni kell, ha dinamikusabban akarunk haladni, normál üzemben azonban tökéletesen elég, a lágy hibrid pedig észrevétlen finomsággal dolgozó start/stop rendszert is hozott. A jó fényerejű LED fényszóró minden új Swift sajátja, a 16 colos polírozott felnik árulkodnak arról, hogy a leggazdagabb felszereltségű GLX-szel van dolgunk Külsőleg a hűtőmaszkon végighúzódó króm csík árulkodik arról, hogy a ráncfelvarrott Swifttel van dolgunk.
A hűtőmaszk is csinosabb lett és a GLX felnije is új, menőbb mintázatot kapott. A tesztautó fehér színe nem az alap fehér, hanem gyöngyház fényezés, ami lényegesen szebb és elegánsabb kinézetet kölcsönöz az egyébként is csinos külsőnek. A kilincseken egy fekete gomb fogad, ami a kulcs nélküli nyitás nyomógombja. A motorindítás ezen a felszereltségi szinten szintén gombbal történik. Az ülések kényelmesek, jó oldaltartással bírnak, az alul egyenesen lecsapott kormány vagányul néz ki, és jó a fogása is. Egyedül az alsó felén lévő műanyag borítást nem értem. Miért nem tudott bőr lenni az is? Így kicsit gagyinak érződik, hiszen körülötte tényleg minden jól kitalált. Az első ülések már-már a sportülés szintet súrolják az oldaltartásuknak köszönhetően, ennek ellenére hosszútávon is kényelmesek. Hátul is meglepően jó a helykínálat, ahhoz képest, hogy egy kisautóban ülünk Az ajtókban lévő zsebek kisautóhoz képest méretesek, a középkonzolon elöl és hátul is találunk tárolórekeszeket bőven. A kesztyűtartó is képes sok mindent elnyelni.
Vannak persze nagyobb négyhengeres szívómotorral szerelt kisautók is, de ők már drágábbak, eltérő előnyökkel és hátrányokkal. Azért a Honda Jazz-t még megemlítjük, különösen, hogy összehasonlító tesztünk is van vele és a Swifttel. Hamarosan tovább drágul, de állítólag hatékonyabb és gyorsabb lesz - kíváncsian várjuk Néhány szóban Ha igazi kisautót keresünk, még most, 2020-ban is megállapodhatunk nyugodtan a Swift mellett. A modell egyetlen túlkapása, hogy hibridnek hívja magát, egyébként nem kíván túl nagy lenni, nem kíván túlontúl finom anyagokat adni, de amit ad, az úgy jó, ahogy van. Elegendő belső méret, átgondolt, jól összeszerelt belső tér, kulturált, nagyon takarékos hajtáslánc, fürge, de jól csillapító futómű, és még sorolhatnánk. Igen, jóval drágább lett, mint tavaly, de ez nagyjából a teljes autóiparra elmondható, így továbbra is jó ár-érték arányt tud felmutatni. Ráadásul nagyon élhető, szerethető autó. Ajánljuk, de amíg még tudjuk, a 200 ezerért kínált 12 V-os "hibrid" rendszert nyugodtan hagyjuk ki a képletből.
Igaz, pörgetni kell benne a motort, 2500-as fordulatig szinte nem történik benne semmi, bárhogy is nyomjuk a gázt, ám az említett fordulatszám fölött életre kel, és 5000-ig nagyon virgoncan lehet vele közlekedni. Ha ütjük, vágjuk, nyomjuk, toljuk, csak emelkedőn fölfelé és dugóban hajtjuk, és ráadásul mínusz tíz fok van, akkor sem lehet nyolc liter fölé vinni a városi fogyasztását. Mondjuk, hat liter alá se nagyon. Kárpótol érte viszont az élvezet. A nagyobb motorral felszerelt családi egyterűek sokszor imbolyognak, nem is mindig szívesen lép bennük oda a sofőr. A kis Suzuki viszont kifejezetten kiköveteli úttartásával, merevségével és éledező motorjával a kövér gázokat és az időnkénti gyorsulgatást. Meglehet, néha relatív a gyorsulás- és a sebességélmény, a táblázatokat böngészve kiderül, hogy hiába VVT a motor és hiába hoztak ki belőle 94 lóerőt, valahogy így is több, mint 12 másodperc kell a százas tempó eléréséhez. Ehhez, a korábbi, kicsit nagyobb, de elavultabb és 92 lóerős motorral 11 másodperc is elég volt.