A készítők szerint hiába áll az EU teljes mellszélességgel a megújulók mellett, ha a tagállamok szabályozása számos területen akadályt jelent a gyors terjedés előtt. Magyarország összességében és egyes kulcsterületeken is a legrosszabb helyen áll. 2021. október. 19:15 HVG Könyvek Mit hoz a jövő a megújuló energiaforrásoknak? Előrejelzések szerint 2040-re a megújuló energiák fogják biztosítani a globális energiaszükséglet 40%-át. Miközben a megújuló energiaforrások iránti igény növekszik, mindegyik típus előnyeit a hátrányaival együtt kell mérlegelni. 2021. 18. 15:02 Kijöttek a 200 milliárd forintos lakossági napelempályázat részletei Mikulás napjától lehet majd leadni az első pályázatokat az ingyen pénzre napelemért. Megújuló energiaforrások Magyarországon - Wikiwand. 2021. szeptember. 23. 17:18 Nincs ésszerű magyarázat arra, miért mondunk le a szélenergiáról Az energiastratégia elveti a szélerőműveket, pedig a hazai potenciál az osztrákhoz mérhető. Az ellene szóló érvek alapján ugyanúgy el lehetne vetni a naperőműveket is. A Másfélfok szakértője kiszámolta, mennyi energiát lehetne széllel megtermelni Magyarországon, és ízekre szedte a szerinte szakmailag megalapozatlan érveket, amelyek alapján lemondunk róla.
Magyarországon a megújuló energiaforrások 2015-ben a bruttó áramtermelés 7, 3%-át tették ki. Ebből 52% volt a biomassza, 22% a szél, 9% a biogáz, 7% a vízenergia, 6% a megújuló kommunális hulladék és 4% a napenergia aránya. [1] Az EU 2009-es megújuló irányelve alapján Magyarország 2020-ra bruttó energiatermelésének (áramtermelés, közlekedés, fűtés) 14, 7%-át fogja megújuló forrásból fedezni. Ez az érték az egyik legalacsonyabb a tagállamok között. Megújuló energiaforrások magyarországon. [2] A 2010-es évektől világszerte gyorsuló ütemben növekednek a megújuló forrásokból nyert kapacitások, mindenekelőtt a szél- és a napenergiából származók. Magyarországon a megújuló energiaforrások közül az állam leginkább a napenergiából és a biomasszából származó energiatermelést támogatja. Szélenergia Inotai szélerőmű Magyarország jelenlegi szélenergia-kapacitása 329 MW. A szélerőművek többsége a Kisalföldön helyezkedik el, ahol az optimális áramtermeléshez a legkedvezőbbek a természeti adottságok. 2006 óta azonban nem adtak ki engedélyt újabb szélerőművek építésére, utoljára 2011-ben adtak át új szélkereket.
Magyarországon a megújuló energiaforrások 2015-ben a bruttó áramtermelés 7, 3%-át tették ki. Ebből 52% volt a biomassza, 22% a szél, 9% a biogáz, 7% a vízenergia, 6% a megújuló kommunális hulladék és 4% a napenergia aránya. [1] Az EU 2009-es megújuló irányelve alapján Magyarország 2020-ra bruttó energiatermelésének (áramtermelés, közlekedés, fűtés) 14, 7%-át fogja megújuló forrásból fedezni. Ez az érték az egyik legalacsonyabb a tagállamok között. Megújuló energiaforrások – FATÁJ. [2] A 2010-es évektől világszerte gyorsuló ütemben növekednek a megújuló forrásokból nyert kapacitások, mindenekelőtt a szél- és a napenergiából származók. Magyarországon a megújuló energiaforrások közül az állam leginkább a napenergiából és a biomasszából származó energiatermelést támogatja. Szélenergia [ szerkesztés] Magyarország jelenlegi szélenergia-kapacitása 329 MW. A szélerőművek többsége a Kisalföldön helyezkedik el, ahol az optimális áramtermeléshez a legkedvezőbbek a természeti adottságok. 2006 óta azonban nem adtak ki engedélyt újabb szélerőművek építésére, utoljára 2011-ben adtak át új szélkereket.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) első előzetes adati alapján a hazai bruttó villamosenergia-termelés 35 805 gigawattóra (GWh) volt tavaly, ami 2, 5 százalékkal több az előző évihez képest – írja az MTI. A megtermelt villamos energia 63, 8 százaléka karbonsemleges forrásból származott, a teljes bruttó termelésben a napenergia aránya 10, 6 százalék volt. Az MTI-nek küldött csütörtöki tájékoztatás szerint tavaly a belföldi villamosenergia-felhasználás az előző évhez képest 5, 3 százalékkal emelkedett, a nettó import aránya az összes felhasználáson belül 26, 3 százalékot tett ki. A megtermelt villamos energia 63, 8 százaléka szénsemleges forrásból, ezen belül 44, 7 százaléka nukleáris, 19, 2 százaléka pedig megújuló energiahordozóból származott. A megújuló forrásból termelt villamos energia mennyisége az előző évhez képest 24, 2 százalékkal nőtt. Zhvg: Egész Európában bukdácsol, de a legjobban Magyarországon gáncsolják a megújulók gyors terjedését | hvg.hu. A termelésben a megújuló energiaforrások 55, 2 százalékát a napenergia, 25, 9 százalékát a biomassza, 9, 5 százalékát pedig a szélenergia biztosította.
Külön területet minimális mértékben igényelnek. A területeken lévő gazdasági úthálózatot (dűlőutak) használják, amely a gazdálkodás szempontjából előnyös is, hiszen az üzemmenetük miatt ezeket az utakat a gazdálkodók részére is minden időszakban elérhetővé teszik, megfelelő állapotban tartják. A mezőgazdálkodásra nincsenek káros hatással. Az élővilágra gyakorolt hatásuk jelentéktelen. A sokat emlegetett madár mortalitás elenyésző a közlekedéshez és a magasházak okozta ütközésekhez, továbbá a macskák és a mérgezések által elpusztított madarakhoz viszonyítva. Ezekhez viszonyítva 0, 02% írható a szélerőművek rovására. A napenergiánál a szél energetikai szempontból jóval előnyösebb, hiszen a szélerőművek évi 6000-6500 órában működőképesek, teljes kapacitásra vetítve hazai viszonyok között 2200-2300 órát működnek. A napenergiához viszonyítva a kiszabályozási kapacitási igényük legfeljebb 50%. Magyarországon kiemelten jelentős mennyiségben áll rendelkezésre a geotermikus energia, amelynek a világátlagnál sokkal kedvezőbb az elérhetősége, hiszen a földkéreg jóval sekélyebb, s ennek következtében a geotermális gradiens 5, 0oC/100m (a világátlag 3, 0oC/100m), de a hőáramsűrűség is közel kétszerese a világátlagnak (100mW/m2).
A politikai és gazdasági keretrendszer esetében az erős atomenergia-fókusz miatt értékelték le. A jelentésben konkrétan megnevezték Paks II. -t, mint amivel szemben alávetett helyzetbe került a megújulók fejlesztése. Azt elismerik a készítők, hogy a napenergiás fejlesztések "robusztus" módon terjednek, de jelzik azt is, hogy ha nem kapna ilyen magas prioritást az atomenergia, akkor még nagyobb lehetne a terjedés üteme. Az adminisztratív eljárások esetében kritikus a helyzet, elsősorban a 2016-ban bevezetett, a szélenergia alkalmazását gyakorlatilag ellehetetlenítő szabályozás miatt. Ezzel nem csak megtiltották a turbinák építését a települések határától számított 12 kilométeres körön belül, de más mellett korlátozták teljesítményüket és méretüket is: egy-egy turbina legfeljebb 2 megawattos és csak 100 méter magas lehet. Nincs ésszerű magyarázat arra, miért mondunk le a szélenergiáról Az energiastratégia elveti a szélerőműveket, pedig a hazai potenciál az osztrákhoz mérhető. Az ellene szóló érvek alapján ugyanúgy el lehetne vetni a naperőműveket is.
A kutatók öt kulcsterületen vizsgálták meg ezeket a korlátokat, konkrétan a politikai-gazdasági keretrendszer, piaci helyzet, adminisztrációs eljárások, hálózati szabályozás és infrastruktúra, illetve egyéb, a fenti kategóriába nem sorolható tényezők (többek között adóügyek, munkaerő-ellátottság, társadalmi elfogadottság) esetében. A jelentés készítői szerint a legfőbb akadályt az adminisztrációs eljárások képezik, amelyek az országok nagy többségében átláthatatlanok, bonyolultak és rendre sokáig elhúzódnak. Komoly kihívást jelent a megújulók integrációja a terület- és környezeti fejlesztések tervezésébe, de az elektromos átviteli- és elosztóhálózathoz való csatlakozás költségei, illetve a csatlakozási folyamat átláthatósága is hátrány sok helyütt. A fenti területeket együtt és külön-külön is értékelték, és több listát is összeállítottak az általuk számított akadályindex (Barrier Index – BI) alapján. Hat kategóriát határoztak meg, aszerint, hogy az adott országban minimális, alacsony, mérsékelt, magas, súlyos és vagy kritikus szinten akadályoztatott a megújulók terjedése.