Az így létrejövő vízcseppekből vagy jégkristályokból álló felhőelemekből alakulnak ki a felhők. szén-monoxid Képlete: CO. Színtelen, szagtalan gáz. A szén tökéletlen égésekor keletkezik. Belégzése fulladásos halált okoz. Redukáló hatású. Tüzelőanyagként (vízgáz), redukálószerként használják. ősóceánok A földtörtének korai szakaszában kialakult óceánok, melyeknek ma már nincs nyoma, teljesen átalakultak. Mezoszféra 50-85 km-es magasságban elhelyezkedikedő légréteg. ózonpajzs Troposzféra A légkör alsó, sűrű, felszíntől átlagosan 10 (8-12) km magasságig terjedő része. A felhőképződés, csapadékjelenségek itt zajlanak. Felső határa a tropopauza. A légkör tömegének 4/5-ét foglalja magában. Meteorológia | Sulinet Tudásbázis. őslégkör A Föld keletkezése idején létrejött ősatmoszféra lényegesen különbözött a maitól. Kialakulásában elsősorban a vulkánkitörések eredményeként légkörbe kerülő gázok játszottak szerepet: nitrogén, víz, szén-dioxid, szén-monoxid, ammónia és metán. Az oxigénkoncentráció a mainak mindössze 0, 1%25-a volt.
március 20, 2009 / írta: legszennyezes / 2 hozzászólás Nitrogén-oxidok (NOx), és nitrogén-dioxid Nitrogén-oxidoknak nevezzük a nitrogénnek (N) oxigénnel (O) alkotott vegyületeit. Köznapi értelemben nitrogén oxidok (NOx) alatt leginkább a nitrogén-oxidot (NO) és nitrogén-dioxidot (NO2) értjük. A légszennyezés mérésénél is ezen vegyületek mérése történik. A légkörben még ezeken túl a dinitrogén-oxid fordul elő (N2O). Nitrogén-dioxidok létrejötte A nitrogén oxidok hő hatására jönnek létre. A légkör 78%-a nagyon stabil nitrogén gázból áll ( N2) ez erdőtüzek, villámlás során természetes módon oxidálódik és nitrogén oxidok jönnek létre. Ugyanez a folyamat játszódik le emberi hatásra is, például az autókban az üzemanyag elégetésekor, vagy hőerőművekben, vagy éppen háztartási méretű kályhákban, kazánokban. A nitrogén fő forrása ezekben az esetekben a levegő nitrogén tartalma és csak jóval kisebb arányban az alkalmazott üzemanyag vagy tüzelőanyag nitrogéntartalma. A tüzelés és a közlekedés mellett a vegyipar, és a nitrogénművek is fontos forrásai az antropogén nitrogén-oxid kibocsátásnak.
Figyelmeztető jelölések A kísérlet kivitelezése Kémcsőbe 1-2ml cc. salétromsavat (65%-os) öntünk, és egy kisebb cink darabot teszünk bele, a reakció igen gyorsan elindul, és heves lefolyást mutat. A vörösbarna gáz ami képződik nitrogén-dioxid. Mindenképp kis mennyiségeket használjunk, mert a reakcióelegy könnyen kifuthat, mindenféleképpen használjuk védőszemüveget, és elszívófülke alatt dolgozzunk! Magyarázat A salétromsav jó oxidálószer, számos redoxrendszer írható fel, mely a nitrát redukcióját mutatja. Az alábbiakban látható néhány példa: ε°= −0, 76 V ε°= 0, 0 V ε°= +0, 93 V ε°= +0, 96 V ε°= +0, 80 V ε°= +1, 18 V ε°= +0, 88 V A salétromsav könnyen redukálódik (jó oxidálószer) többféle termék keletkezése közben, melyek aránya vagy mennyisége a sav koncentrációjától és a reakciópartner anyagi minőségétől függ. Keletkezhet hidrogén, különféle nitrogén oxidok, salétromossav, nitritek, hidroxil-amin és ammóniumsók is. A legtöbb esetben a redukció első lépéseként salétromossav keletkezik, amely tovább bomlik híg savas oldatban nitrogén-monoxid, tömény oldatban nitrogén-dioxid fejlődése mellett.