"Az áremelkedést nem követte a falusi CSOK összegének növekedése, így értelemszerűen az állami támogatás reálértéke is csökken, azonban, hogy milyen mértékben, az már településről-településre eltér. Azt ugyanakkor kijelenthetjük, hogy a falusi CSOK az érintett községek és városok többségében még mindig jelentős előnyhöz juttathatja a vásárlókat. A kistelepüléseken igénybe vehető támogatással azonban nem csak a vevők, hanem az eladók is jobban járhatnak, hiszen amíg ez a támogatási forma elérhető, addig magasabb áron és az ingatlankeresők nagyobb száma miatt valószínűleg rövidebb idő alatt értékesíthetik ingatlanjukat" – foglalta össze Valkó Dávid.
"Az MNB adatai alapján 2018 és 2021 között országos szinten 53 százalékkal növekedtek a lakóingatlan árak, a községekben is hasonló, 47 százalékos emelkedés ment végbe, azaz a kistelepülések korábban tapasztalható hátrányukat jelentősen ledolgozták, és a lakásárak itt is látványosan emelkedő tendenciát mutatnak. A forgalom változását tekintve, míg 2018-hoz képest 2020-ban országosan 18 százalékkal kevesebb adásvételt kötöttek a KSH adatai alapján, addig a községekben ez az arány körülbelül 5 százalék volt, a falusi CSOK által érintett településeken pedig az 1 százalékot sem érte el a változás. Azaz az ingatlanpiaci megtorpanás, majd a járványhelyzet ellenére is csak hajszálnyival csökkent ezeken a településeken az adásvételek száma" – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Nőttek az árak, mégis többen vásároltak A falusi CSOK-os települések (olyan, a falusi családi otthonteremtési kedvezmény által preferált községeket és városokat vizsgálva, ahol legalább 10 tranzakciót regisztráltak 2018-ban és 2021-ben is) közül 452-ben három év alatt az áremelkedés mértéke meghaladta az országos átlagot (53%), 65 településen pedig legalább megduplázódtak az árak.
Igaz, hogy bizonyos települések, mint Tihany vagy Balatonszemes esetében az árváltozásban a "Balaton hatás" is közrejátszhatott, de az esetek döntő többségében a nagy arányú áremelkedés minden bizonnyal a falusi CSOK hatásának tudható be, főleg, hogy a preferált településeken az átlagárakat torzító újépítésű projektek sem jellemzőek. A legnagyobb áremelkedés Balatonszemes (160%) esetében figyelhető meg, míg Pusztamérgesen 156 százalékkal, Nemesdéden pedig 152 százalékkal növekedtek az átlagos négyzetméterárak. A növekvő tendenciát az is alátámasztja, hogy a vizsgált települések közül mindösszesen 28-ban csökkent az átlagos négyzetméterár 2018 és 2021 között, a legnagyobb mértékben Székelyszabaron (24%), Cserkeszőlőn (23%) és Királyhegyesen (18%). Míg 2018-ban 36 039, addig a forgalom szempontjából utolsó lezárt évben, 2020-ban 35 846 adásvételt regisztráltak a falusi CSOK által preferált településeken, így az országosan jellemző megtorpanás ezeken a településeken összességében szinte egyáltalán nem éreztette hatását.
Sok vita bontakozik ki a falusi CSOK hasznosságáról, nézzük meg a támogatott családoknak mekkora lehet a támogatás valódi értéke. A falusi CSOK részletei A falusi CSOK 2019. 05. 13-án a Magyar Közlönyben megjelenő részleteiről már sok helyen lehetett olvasni. 2010 -es adatok szerint a lakósság több, mint harmada (3 131 707 fő) él 5 000 fő alatti településen. Összesen 2875 darab 5 000 fő alatti település van hazánkban és a végleges támogatotti listába ezek közel 87%-a 2486 település került btte. 2019. 07. 01-től 2022. 06. 30-ig igényelhető a falusi CSOK. A teljes támogatás (egy gyermek esetén 600 ezer, 2 gyermeknél 2, 6 millió, 3 gyermek esetében 10 forint) fele vásárlásra, másik fele a meglévő, vagy a frissen vásárolt lakás vásárlásra, bővítésére, korszerűsítésére fordítható. A támogatott hitel (3%-os kamatozású) a már megszokott összeg felének mértékéig felvehető még az ingatlan értékének növelésére 2 gyermek esetében 5 millió, 3 gyermek esetében 7, 5 millió forint igényelhető végig fix 3%-os kamat mellett.
A folyósítást például akkor tudja megkezdeni a bank, ha lakáshitelt is igénybe veszünk. Lakásvásárláskor egy összegben folyósít a bank az adásvételi szerződésben foglaltaknak megfelelően. A folyósítás előtt minden forrást igazolni kell. Lakásbővítéskor szakaszos a folyósítás, amely mindig a készültségi fokkal arányosan kerül kifizetésre. Bővítéskor mindig utólag fizet a bank, előre sohasem utalják el az igényelt összeget. Az utolsó 10 százalék folyósítása akkor történhet meg, ha jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkezünk ingatlan vásárlás esetén, ha pedig bővítünk akkor egy nyilatkozatot kell tenni a bank felé, hogy a bővítés befejeződött, megtörtént. Bővítés esetén arra is oda kell figyelnünk, hogy számlabenyújtási kötelezettségünk van, azaz az elvégzett munkákat számlákkal kell igazolnunk a pénzintézet felé. A számlákat mindig a támogatott személy nevére kell szólniuk, ellenkező esetben azt elszámolni nem lehet. A bank a bekerülési költség minimum 70 százalékáról fog számlát kérni, így pár feladatot mi is bátran elvégezhetünk otthonunk bővítése során, ezzel is akár több százezer forintot megspórolva.