Tanulmány a hajléktalanság büntethetőségéről Cikkünkkel egy időben jelent meg Lápossy Attila, Burján Evelin és Ambrus István tanulmánya a közterület életvitelszerű használatának szankcionálásáról szóló alkotmánybírósági határozatról. A szerzők már az AB-határozat elemzésekor arra jutottak, hogy a kriminalizáció nem fog átmenni a gyakorlatba alkotmányos és szakjogági okokból. A rendes bírósági gyakorlatot is elemezve kiemelik például, hogy a szabálysértés megállapításához minden egyes esetben bizonyítani kellene az elérhető és hozzáférhető férőhelyet a hajléktalanellátásban. Az Alkotmánybíróság szerint a hajléktalanok kriminalizálása és börtönbe zárása nem alkotmányellenes. Ahogy a tanulmányuk végén fogalmaznak: ha "ez a helyzet a jövőben sem változik meg, úgy e tényállást nem csupán a régtől fogva ismert desuetudo (azaz egy adott jogszabály hatályának megszűnése abból az okból, hogy nem alkalmazzák), hanem akár az újabb szakirodalomban a szimbolikus jogalkotás kategóriája alá lehet majd sorolni. Mindezek ugyanakkor csak megerősítik azt, hogy a bemutatott alkotmányos aggályok és súlyos jogalkalmazási problémák azonos tőről fakadnak: a hajléktalansággal együtt járó életvitelszerű közterületi tartózkodás általános büntethetőségének eredendő problémájáról. "
Bár hat alkotmánybíró különvéleménye szerint a szabályozás alkotmányellenes, az Alkotmánybíróság (AB) szerint a hajléktalan emberek kriminalizálása és börtönbe zárása nem ütközik az Alaptörvénybe. A civil jogvédőkből álló Szabálysértési Munkacsoport álláspontja szerint a többségi döntés elfogadhatatlan. Valójában a törvény a gyakorlatban alkalmazhatatlan – az ellátórendszer a jelenlegi kapacitás mellett nem képes befogadni a közterületen élő hajléktalan tömegeket. Az Alaptörvény 2018-as hetedik módosítása folytán alaptörvényi szintre került az életvitelszerű közterületen tartózkodás általános tilalma. A parlament 2018. Hajléktalan törvény 2019 ruswebs. október 15-i hatállyal módosította a szabálysértési törvényt. Tavaly ősszel a fővárosi aluljárókból és környékükről eltűntek a hajléktalan emberek, és országszerte néhány – demonstratív, rendőrségi őrizetbe vétellel kezdődő – szabálysértési eljárás indult utcán élő emberekkel szemben. Egy kaposvári, egy székesfehérvári és három budapesti bíró az Alkotmánybírósághoz fordult azzal, hogy álláspontjuk szerint a szabálysértési törvény vonatkozó szabályai Alaptörvény-ellenesek.
Ez azt jelenti, hogy akik rokkantsági ellátásban részesülnek, és 10 éven belül elérik a nyugdíjkorhatárt, nem fogják behívni orvosi vizsgálatra, ha a komplex minősítésnek lejár az érvényessége (állapotrosszabbodás esetén azonban lehet kérelmezni az érintett személynek felülvizsgálatot). Forrás: MAGYAR KÖZLÖNY • 2019. évi 206. szám – 2019. évi CX. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról, ebben szerepel 31. Hajléktalan törvény 2010 qui me suit. $ 4. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása. Rehabilitációs ellátásban részesülő személyeknek kötelező az együttműködés a rehabilitációs hatósággal, köteles a rehabilitációs hatóságnál megjelenni, mert ha ezt elmulasztja felfüggeszthetik az ellátást, vagy megszüntethetik, ha az együttműködési, értesítési kötelezettségét ismételten nem teljesíti. Fontos szabály volt eddig is, hogy felülvizsgálatra csak azokat a megváltozott munkaképességű személyeket hívja be a hatóság, akik ellátásban részesülnek.
1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 20. Társadalmi kohéziót erősítő tárcaközi integrációs szociális programok alcím, 12. Hajléktalanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátása jogcímcsoport javára; Felelős: pénzügyminiszter emberi erőforrások minisztere Határidő: azonnal a) elrendeli a Kvtv. Hiába a nagy vihart kavart törvény, nem igazán büntetik a hajléktalanokat Magyarországon - Qubit. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetének 29. A nappali melegedők hosszított nyitvatartásának támogatása címmel történő kiegészítését, Felelős: pénzügyminiszter belügyminiszter Határidő: azonnal b) elrendeli a Kvtv. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásai cím terhére, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 29.
Összesen 15 ezer hajléktalan élhet az országban. A hajléktalanok körében végzett február 3-ai országos felmérés szerint a hajléktalan emberek kis részét érintette közvetlenül a szabálysértési törvény múlt évi módosítása, a közterületen élők közül viszonylag sok embert figyelmeztettek, de csak kevesen mentek ennek hatására szállásra. Hajléktalan Törvény 2019 – A Szociális Munkások Dolgát Nehezítette Meg A Hajléktalan-Kriminalizációs Törvény &Laquo; Mérce. Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta: immár huszonegyedik alkalommal végezte el az országos hajléktalanadat-felvételt a Február Harmadika Munkacsoport, amelynek kérdéseire idén 8568 hajléktalan ember válaszolt. Emlékeztetett, tavaly október 15-én lépett hatályba a közterületen életvételszerű lakhatást jogellenessé nyilvánító rendelkezés (értsd: hajléktalantörvény); a felmérés során arra is keresték a választ, hogy ez milyen hatást gyakorolt az érintettekre. A felmérés szerint vidéken csökkent a közterületen élő hajléktalan emberek száma, Budapesten viszont enyhén növekedett. Győri elmondta, a törvényalkotók és az ellátók is azt feltételezték, hogy az éjjeli menedékhelyekre mennek majd a rászorulók.
Bár öt alkotmánybíró különvéleménye szerint a szabályozás alkotmányellenes, az Alkotmánybíróság szerint a hajléktalan emberek kriminalizálása és börtönbe zárása nem ütközik az Alaptörvénybe. A civil jogvédőkből álló Szabálysértési Munkacsoport álláspontja szerint a többségi döntés elfogadhatatlan. Valójában a törvény a gyakorlatban alkalmazhatatlan – az ellátórendszer a jelenlegi kapacitás mellett nem képes befogadni a közterületen élő hajléktalan tömegeket. Hajléktalan törvény 2015 cpanel. Az Alaptörvény 2018-as hetedik módosítása folytán alaptörvényi szintre került az életvitelszerű közterületen tartózkodás általános tilalma. A parlament 2018. október 15-i hatállyal módosította a szabálysértési törvényt. Tavaly ősszel a fővárosi aluljárókból és környékükről eltűntek a hajléktalan emberek, és országszerte néhány – demonstratív, rendőrségi őrizetbe vétellel kezdődő – szabálysértési eljárás indult utcán élő emberekkel szemben. Egy kaposvári, egy székesfehérvári és három budapesti bíró az Alkotmánybírósághoz fordult azzal, hogy álláspontjuk szerint a szabálysértési törvény vonatkozó szabályai Alaptörvény-ellenesek.