EU Kék kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kaphat a tartózkodási engedélyekre vonatkozó általános feltételeken túl: akinek a foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott; az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy kérelmezte azt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból eredően nem minősül biztosítottnak; és Magyarország területén valós bejelentett lakcíme van. EU Kék Kártya speciális feltételei Az EU Kék Kártya iránti kérelemhez mellékelt foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodás vagy munkaszerződésben szereplő munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakmai képesítés igazolása az alábbiak szerint történhet: a felsőfokú végzettséget vagy szakképzettséget igazoló okirattal igazolható. Amennyiben a felsőfokú szakképzettséget igazoló dokumentum nem magyar nyelven került kiállításra, akkor annak Országos Fordító Iroda által hiteles fordítással ellátott magyar fordítása szükséges.
2020. április 27., hétfő 10:27 EU Kék Kártya, nagyon fontos, nem keverendő össze a szintén kék színű, egészségbiztosítási kártyával! Az EU Kék Kártya tulajdonképpen egy fajta tartózkodási engedély, melyet az kaphat meg, aki érvényes álláskeresési, vállalkozásindítási engedéllyel vagy magas szintű képzettséggel rendelkezik az állam területén történő tartózkodása idején és munkavállalásra jogosult az országunkban. Ehhez rendelkeznie kell a kérvényezőnek úti okmányokkal és egy igazolással a tartózkodási célját illetően is. Újabb kártyát vezethet be az EU: ezzel segítenék a munkavállalók dolgát a tagállamokban. Továbbá bejelentett, valós lakcímmel, tartózkodási címmel rendelkezik és az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül vagy kérvényezte már azt. A kártya csak akkor kérvényezhető, ha ezek a feltételek teljesülnek, illetve az igénylő nem áll kiutasítás alatt, illetve beutazási és itt tartózkodási tilalom sincs érvényben vele kapcsolatban. Az igénylő mindezek együttes teljesülésekor tölthet ki egy formanyomtatványt, melyet személyes megjelenésével, egy három hónapnál nem régebbi arcképpel, valamint az eljárási díj kifizetését igazoló csekkel együtt fogadnak csak el.
Az Európai Parlament (EP) elfogadta a magasan képzett, unión kívüli munkavállalók alkalmazásához szükséges kék kártya reformját, amely véleményük szerint rugalmassága révén segít az egyes kulcságazatokban tapasztalható munkaerőhiány csökkentésében – adta hírül az MTI. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 556 szavazattal, 105 ellenszavazat és 31 tartózkodás mellett elfogadott szabályok értelmében az unión kívüli országokból érkező jelentkezőknek munkaszerződést vagy legalább hat hónapig érvényes munkáltatói ajánlatot kell bemutatniuk, illetve bizonyítaniuk kell a végzettségüket vagy szakmai tudásukat, a jelenleg érvényes egyéves szerződés vagy egy évig érvényes ajánlat helyett. Megújul az uniós kék kártya, egyszerűbb lesz a munkavállalás – Kitekintő.hu. A fizetésre vonatkozó határt az adott tagország éves bruttó átlagfizetésének legalább 100, legfeljebb 160 százalékára szállították le, korábban az alsó határ 150 százalék volt felső határ nélkül. A nemzetközi védelemre jogosultak is jelentkezhetnek kék kártyáért azzal a feltétellel, hogy nem abban a tagállamban teszik, ahol a menekült- vagy egyéb védett státuszt megkapták.
A bérszintet pedig az eddiginél szabadabban határozhatják meg, az adott éves országos átlag bér 1, 2-1, 6-szorosa között (eddig eleve 150 százalékról kellett indítani). További fontos vonás, hogy az információs technológia szektorából érkező munkavállalók elbírálása gyorsított formában, a szükséges képesítés bírtokában eleve hamarabb történhet majd. Változatlan kiinduló szabály, hogy a kék kártya bevezetése a tagországok számára nem kötelező, csupán lehetőség. Azaz, a rendszer életre hívása nem jelenti az eddigi nemzeti foglalkoztatási feltételek felülírását, hanem csupán opcionális lehetőséget, amivel a potenciális befogadó országok szándékuk szerint élhetnek, vagy eltekinthetnek tőle. Önmagában és önmagától senki sem jogosult kék kártyára, csak ha a befogadó országban fontosnak ítélik ilyenek kiadását. A közösségi preferencia is fennmarad, vagyis, ha egy, az új tagállamok munkavállalóival szemben még korlátozást fenntartó régi uniós tagállam valamelyik cége által meghirdetett posztra egy magyar és egy indiai mérnök jelentkezik, akkor a magyar mérnököt illeti az elsőbbség.
A tagállamokra bízzák annak eldöntését is, hogy évente mennyi kék kártyát bocsátanak ki. Az eddigi uniós kék kártyát a jelenlegi 27-ből 25 uniós tagállam intézményesített. A most elfogadott reform akkor válik hatályossá, ha az EP-döntést tudomásul véve az EU miniszteri tanács "beélesíti" azt, és a változás szövege megjelenik az EU hivatalos közlönyében. A tagországoknak ez követően két év áll majd rendelkezésükre a jogszabálymódosítások átültetésére. Címlapkép: Getty Images NEKED AJÁNLJUK Szakértő mondja el, hogyan tarts lépést a munkaerő-piaci elvárásokkal. Ezért húz el annyi szakember az országból. Nagy szükség lenne a változtatásra. Az EU vethet majd véget a jó világnak?! Kihámoztuk a lényeget az EU-s állásfoglalásból. A távmunka ma már sokaknál vált a munkavégzés mindennapi formájává, ez különösen igaz az IT-szektorban. A munkaerőhiány is a történelmi csúcson van Magyarországon: lassan már akadozik a közlekedés, az áruszállítás és a termékgyártás is. Milyen mozgatórugói lehetnek annak, ha valaki elhagy egy munkahelyet?
Nem csupán az EU munkaerőpiacának fehér foltjait volt hivatva kitölteni, de szigorúan szabályozott, intézményes alternatívát is kívánt mutatni az illegális bevándorláshoz képest. Az európai uniós kék kártyáról azonban az idők folyamán az is kiderült, hogy külső munkavállalók számára eddig távolról sem bizonyult annyira vonzónak, mint azt az uniós megalkotói eredetileg remélték, és emiatt a kvalifikált munkavállalók inkább az amerikai, ausztrál, új-zélandi munkaerőpiacon próbáltak elhelyezkedni. Az EU-kártya elnyerésének megkötései sokszor túl szigorúnak bizonyultak. Mint az évek során kiderült, e feltételek közül több is inkább elbátortanalított sokakat attól, hogy szerencsét próbáljanak az uniós piacon. Túl hosszúnak érezték a legalább kétéves munkaszerződést (ami mellesleg nem is volt könnyen megszerezhető), emellett nehéz volt megkapni a potenciális munkáltatótól a minimálisan előírt másfélszeres munkabért is. Az évekkel ezelőtt kezdeményezett reform most elfogadott formájában hat hónapban szabja meg a munkaszerződések minimális időtartamát és lehetővé teszi, hogy a munkavállalók 12 hónapon belül munkáltatót váltsanak.