Ennek során történt decemberben a tragédia. Ez a drámai történet jóval bonyolultabb annál, mint hogy egyetlen hónap elteltével el lehessen dönteni, valóban kell-e módosítani a jogszabályokat, ráadásul a büntető törvénykönyvet. Alapelv, hogy a büntetőjog mindig "ultima ratio", vagyis a végső megoldás, a végső fegyver, a végső eszköz. Ugyanakkor nem ez az első eset, hogy a Fidesz-kormány egyetlen kirívó ügyhöz vagy egy konkrét személyhez kapcsolódva törvényt alkot a nélkül, hogy annak következményeit végiggondolná. De vajon miért tartalmazza a Btk. – az első magyar átfogó büntető törvénykönyv, az 1878-as Csemegi kódex óta folyamatosan – a feltételes szabadságra bocsátás intézményét? Fotó: Ivándi-Szabó Balázs / Azért, mert a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének számos pozitív hatása van: Az elítélt számára perspektívát kínál a jogerős ítélet utáni életszakaszában. Segíti az elítélt fokozatos visszailleszkedését a társadalomba (reszocializáció, reintegráció). Korrekciós lehetőséget biztosít az igazságügyi rendszer számára.
Meghatározott bűncselekmények esetében egy minapi törvénymódosítás alapján mostantól kizárható, hogy az elkövető feltételesen szabadságra kerüljön. Ennek nyilván feltétel nélkül örülnünk kellene. Vagy mégsem? Sándor Zsuzsa járja körül a témát. A Magyar Helsinki Bizottság nyomán akár "hirtelen felindulásból elkövetett szigorításnak" is lehetne minősíteni azt a most elfogadott törvénymódosítást, amely bizonyos bűncselekmények esetében törvényileg zárja ki azt, hogy az elítéltet feltételes szabadságra bocsáthassák. Tisztázzuk mindenekelőtt, mit jelent a feltételes szabadság, és ki dönt arról, vajon az elítélt részesülhet-e benne, és ha igen, akkor milyen esetekben. Fő szabályként az elítéltnek a rá kiszabott büntetés kétharmadát, amennyiben visszaeső, akkor háromnegyed részét kell letöltenie. Ezt az ítélet pontosan tartalmazza. Mindez azonban csak akkor valósulhat meg, ha az elítélt a börtönben megfelelően viselkedik, és a magatartásából arra lehet következtetni, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is megvalósítható.
Bűncselekmény elkövetésével vádolják Önt vagy hozzátartozóját? A Vidákovics & Partners ügyvédei képesek arra, hogy megvédjék a jogait. Keressen fel minket, és bizonyosodjon meg róla mit érhet egy ügyvéd a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvéd csapatával szemben. Legyen Ön is annak a sikernek a részesen, amit elérhetünk az Ön ügyében is. Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást! A most elfogadott törvény "a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme érdekében egyes törvények módosításáról" címet viseli. Ehhez képest a Btk. -módosításában szinte csak "mellékesen" szerepel, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra az, akit "a hozzátartozója sérelmére elkövetett, nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre".
39. § (1) Határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év. A 38. § (3) bekezdés alkalmazása esetén a bíróság ítéletében rendelkezhet úgy, hogy a feltételes szabadság tartama legalább egy, legfeljebb három évvel meghosszabbodik. (2) Ha a szabadságvesztés hátralevő része egy évnél rövidebb, és végrehajtását nem rendelték el, a büntetést - a feltételes szabadság letelte után - a hátralevő rész utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni. 40. § (1) A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet a) az ítélet jogerőre emelkedését követően elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadság tartama alatt, vagy b) a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. (2) A bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti, ha az elítéltet az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül egyéb büntetésre ítélik. (3) A feltételes szabadság megszüntetése esetén a feltételes szabadságon eltöltött idő a szabadságvesztésbe nem számít be.
A Magyar Helsinki Bizottság néhány konkrét esettel rámutatott arra is, hogy a hozzátartozó sérelmére elkövetett ölési cselekményeket nem ritkán éppen azok követik el, akik hosszú időn át áldozatai voltak a családon belüli erőszaknak. " Simek Kitty 2002-ben lőtte közvetlen közelről agyon a mostohaapját, aki hosszú éveken keresztül fizikailag és szexuálisan bántalmazta őt és beteg édesanyját. Kertész Ágnest 2018-ban ítélték 10 év szabadságvesztésre, mert előre kitervelt szándékkal akarta megölni férjét. A nőt – állítása szerint – több mint 5 éve bántalmazta a férje, a külvilágtól elzárta, megalázta, gyötörte". És eszembe jutott egy régi, annak idején hatalmas viharokat kavaró ügy is, amely szintén alátámasztja a Helsinki bizottság álláspontját. 1993. szeptember 30-án B. Györgyi a fürdőkádjukban vízbe fojtotta 11 éves, halálos beteg kislányát. A gyerek az autoimmun betegség legsúlyosabb formájában szenvedett. A szobában a felnőtt fia várta, akinek bevallotta: halálba segítette Andikát. Majd jelentkezett a rendőrségen.