NŐK 40 PLUSZ PROGRAM 2022! – JANUÁRTÓL AKÁR 8 ÉVVEL KORÁBBAN MEHETNEK NYUGDÍJBA A NŐK: A jogosultság feltételeit a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. ) 2021. január 1-jétől hatályos 18. § (2a)-(2d) bekezdése tartalmazza. Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános szabályok szerint biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Hogyan alakul a nyugdíj összege a „nők 40” nyugellátásánál 2022-ben? – KMDSZ. GYORSKÖLCSÖN MÉG MA! BÁRLISTÁSOKNAK IS: KATTINTSON IDE Jogosultsági időnek minősül – a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint – a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. Az öregségi nyugdíjkorhatár nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet.
Ez azért fontos, mert ha keresőképtelen állományban van, és nem jogosult se táppénzre, se betegszabadságra, akkor a biztosítása szünetel. A táppénz ideje ebben az esetben természetesen szolgálati és jogosultsági időnek minősül. A korábbi munkáltatójától esetlegesen ezt követően kifizetésre kerülő járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt munkabér, […]
Nyugdíjasnak minősül a közalkalmazott, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság). Kötelezően írja elő a Kjt. a felmentést a 30. § (4) bekezdésben arra az esetre, ha a közalkalmazott kéri felmentését a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybevétele érdekében. A rendelkezés szerint a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához szükséges negyven év jogosultsági idő feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. A jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni. (l: Kjt. § (5) bekezdését) A felmentési idő legalább hatvan nap, a nyolc hónapot azonban nem haladhatja meg. Nyugdíj és a fizetés nélküli szabadság viszonya – jogeset - CFAA. E két időpont között a felmentési idő hossza a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időszak hosszától függ. A felmentési idő hatvan napos időtartama öt év közalkalmazotti jogviszony esetén kezd növekedni egy hónappal.
A nyugdíjtörvény 22. paragrafus (1) bekezdés h) pontjába pedig új szabályként a járulékfizetési alsó határ alkalmazásával kapcsolatos fenti szabály került. A nyugdíjszámítás folyamata a következő 1. Nettósítás Az előzőek szerint összegyűjtött, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek úgynevezett nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre. A nettósítás jelenleg két lépcsőben történik. Először a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel történik a csökkentés. Figyelembe veendő járulékok a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, a munkavállalói járulék, és a vállalkozói járulék, 2010. Méltányossági lehetőségek a nyugellátásoknál – KMDSZ. január 1-től az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék – azaz teljeskörűen az egyéni járulékok. A járulékokkal történő csökkentést követően az így fennmaradó összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével. 2. Valorizálás A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek ma már több, mint három évtizedben kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változáson mentek keresztül a munkabért meghatározó tényezők.
A nyugdíj rögzítés (folyósítás nélküli megállapítás), és a korhatár betöltését követően, később történő nyugdíjba vonulás esetén járó nyugdíj növelésből eredő, a nyugdíj összegét érintő kedvezmények pedig azért nem érhetők el számukra, mert ezek a nyugdíj korhatár eléréséhez kötődnek, amelyet a korai kedvezményes nyugellátást választó hölgy még nem töltött be. Forrás:
A különbség az időpontok között a következő: ha 2022-ben történik a nyugdíjba vonulás, a nyugellátás összege a 2022. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és még nem részesülünk a 2022. évi éves, januári nyugdíjemelésben. Ha 2022. után, 2023-ban történik a nyugdíjba vonulás, a 2023. évi kiszámítási szabályok szerinti lesz a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2024-ben jár. Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is. A 2023. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait. A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére. A valorizációs szorzószámok közzététele minden év márciusában történik. Igy arra a kérdésre választ adni, hogy pontosan mennyi lesz az adott évben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet.