Leginkább a teljes, kormánytól független sajtó némasága döbbentett meg, de az is meglepte, hogy "a kormánysajtó is visszafogott számban közölte az MTI beszámolóját a Rákóczi Szövetség megemlékezéséről, amin legalább Gulyás Gergely ott volt, de rajta kívül a kormány- és ellenzéki politikusok körében mindennél nagyobb volt a csönd. " Közös mulasztása ez a feledékenység a teljes magyar politikai elitnek – állapítja meg Pion István szókérésének végén, amikor aztán mindenkit kioszt: "Nagyon óvatos becsléseim szerint is 6-700 ezer, kisebbségben élő magyart érintettek a szó valódi értelmében súlyosan a Beneš-dekrétumok 1945-től kezdődően. Orbán Viktortól és Márki-Zay Pétertől sem érdemeltek tegnap egy szót sem. Karácsony Gergely sem posztolt, és Szijjártó Péter külügyminiszter éppen aznap Prágában járt, de ő sem tett ki ezzel kapcsolatban semmit. Karácsony Gergely visszalépett. És egyébként senki sem. Vagyis szinte teljes érdektelenségbe fulladt a Felvidéki magyarok kitelepítésének 75. évfordulója. Talán jobb is, hogy apám ezt sem érte meg. "
Ez nem szólhat a pénzről. " Németh György számára ugyanis az utazás mindig szellemi és kultúrtörténeti élmény is. Japánban például a sinto vallást tanulmányozta, különösen nagy hatással volt rá India, a számára nagyon szimpatikus vallás, a hinduizmus. "Szerencsétlen emberek tucatjait látni, mérhetetlen szegénységben, semmijük sincs, csak a hitük. Németh György különleges élete – A lokálpatrióta sikerember – Újpest Media. Megértettem, ki kell lépni a komfortzónámból ahhoz, hogy értékelni tudjam a saját életem. " Afrika-szerte a törzsi kultúrákkal ismerkedett, az Erdélyről készült filmben Érmindszenten tett látogatása során filmje a költőóriás Ady Endre életébe és lelkivilágába enged betekintést, és még sorolhatnánk. A jegyek jó előre elfogynak az előadásaira, a közönség lelkesedését a pandémia keserű kényszerszünete se vette el. Legközelebb Törökország csodálatos látnivalóit mutatja be április 25-én, majd Irán következik. S bár már több mint másfél órája beszélgetünk, képtelen lankadni a figyelmem, tiszteletem pedig egyre nő, hallván kiapadhatatlan tudását és kíváncsiságát.
Megszólalt a héten a -ban Pion István költő, író, újságíró, szerkesztő, slamer, amatőr színész és friss publicisztikájában keserűen tette szóvá azt az általános közönyt, amivel a magyarországi közéleti szereplők és a mindenoldali pannon lapok viszonyultak a felvidéki magyarok kitelepítésének napjához, amely ráadásul az idén jubileumi évforduló is volt. A Felvidékről kitelepítettek emléknapja: "Talán jobb is, hogy apám ezt sem érte meg" címmel közölt személyes hangú írás szerzője, aki felmenői révén maga is érintettje a Beneš-dekrétumok miatti deportálásoknak, hidegzuhanyként élte meg, hogy hiába hívta fel az Instagramon a figyelmet az évfordulóra, bejegyzése egyetlen követőre se talált. Karácsony Gergely a kudarcról: Most mindenki a maga a fenekét védi - Hírnavigátor. Végképp csalódottá akkor vált, amikor – mint mondja – "figyelni kezdtem az emléknap médiavisszhangját és a politikusok Facebook-posztjait, de a Felvidékről kitelepítettek emléknapja alig-alig mozgatott meg bárkit is. " Ehhez hozzáteszi: ez ügyben Gulyás Gergely miniszter szerepvállalása jelentette az egyedüli kivételt, "de rajta kívül a kormány- és ellenzéki politikusok körében mindennél nagyobb volt a csönd.
Ilyen előzmények után magától értetődőnek tűnt, hogy az idén, amikor a jubileumi emléknap egybeesett az elüldöztetés kezdetének 75. évfordulójával, április 12 az átlagosnál is nagyobb figyelmet kap Magyarországon. Főleg annak szellemében, hogy a tíz évvel ezelőtti egyhangúan meghozott országházi döntés arról tanúskodott: nagy ritkán az egymással majd' semmiben közös hangot megtalálni nem képes politikai ellenfelek számára mégis létezhetnek kivételes, kegyelmi pillanatok, amikor van egymásra találás, létezik közös hang meg közös akarat, és az meg is tud nyilvánulni a nemzeti szolidaritás ügyében. Viszont sajnos nem így történt. Annak ellenére, hogy a teljes nemzeti konszenzus jegyében született meg egykor a meghurcoltak előtti tiszteletadás emléknapja, a mostani, nem is akármilyen évforduló arról tanúskodott, röpke tíz év elég volt arra, hogy Pannóniában megfeledkezzenek a törvényhozók arról, hogy mi mellett is tettek hitet 2012-ben. Egyetlen kivételtől eltekintve, és ez a Rákóczi Szövetségnek az Európa hajón megrendezett, nem túl nagy visszhangot kiváltó rendezvénye volt, amelyen beszédet mondott Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, a többi, bármelyoldali magyar politikusnak nem volt az égvilágon semmilyen mondanivalója e napon, és ugyanezt az üzenetértékű indifferenciát mutatta a teljes magyar sajtó is.
Utóbbiak azért is volnának különösen fontosak, mert az Országgyűlés nem egészen tíz évvel ezelőtt, 2012. december 3-án ellenszavazat nélkül nyilvánította április 12-ét a Felvidékről kitelepítettek emléknapjává. " Hadd induljak ki abból, amiről az előbbiekben olvasható volt, miszerint annak emlékére, hogy 1947. április 12-én indult útjára a kitelepített magyarokat szállító első szerelvény közel háromszáz családdal Dunaszerdahelyről, 2012-ben a magyar parlament határozatban rögzítette: szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra deportált magyarokról. Az összes képviselő által megszavazott állásfoglalás kimondta: a felvidéki honfitársaink elűzetésének kezdeti dátumát, április 12-öt örök mementóként nemzeti emléknappá nyilvánítja, illetve támogatja olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek a kitelepítéssel kapcsolatosak. A törvényhozók emellett kifejezték nagyrabecsülésüket mindazoknak, akiket az adott időszakban csehországi kényszermunkára deportáltak, és ebben a szenvedésekkel teli helyzetben is igyekeztek megőrizni magyarságukat.
A katolikus teológus szerint a Rómában meghalt aktivista sok fenyegetést kapott, ezért is ment külföldre. Nem tud semmi konkrétumot, csak amit az olasz sajtóban olvasott, de szerinte minden bizonytalan és nagyon furcsák a körülmények – mondta Perintfalvi Rita az RTL Híradónak. A katolikus teológus karácsony előtt négy napot töltött Rómában Homonnay Gergely vendégeként. Nála lakott, és nem látta nyomát annak, hogy Gergely drogozott volna. Kifejezetten boldog volt Olaszországban, imádta Rómát, megszerette az ottani embereket, akik idegenként is befogadták. A teológus szerint nem volt semmilyen előjele a tragédiának, ezért tartja nagyon furcsának, megmagyarázhatatlannak és félelmet keltőnek a történteket. Perintfalvi Rita arról is beszélt, hogy a baloldali aktivista politikai okokból költözött el Magyarországról, sok fenyegetést kapott szerepvállalása miatt, ezért szerinte egyfajta menekülési út volt a külföldre költözése. Egy megsebzett lélek volt, aki nyíltan homoszexuális emberként egyre nehezebben élt Magyarországon – fogalmazott a teológus.