A kiskakas gyémánt félkrajcárja (A diafilmet elmeséli Scherer Péter) - YouTube
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A magyar filmszakma 1948-as államosítását követően a Macskássy Gyula vezette magánrajzfilm-műhelyt a HDF-hez csatolták, ahol továbbra is reklámfilmeket készítettek. A kiskakas gyémánt félkrajcárja negyedórás hosszúságával komoly szakmai és technikai előrelépés volt a korábbi 1–2 perces reklámfilmekhez képest. A Rákosi-kor játékfilmjeihez hasonlóan a rajzfilmek esetében is a forgatókönyvek élveztek elsőbbséget a rendezés előtt. Mi sem jelzi ezt jobban, minthogy a korabeli híradások, amelyek az állami filmgyártás első rajzfilmjének készüléséről szóltak, Macskássy nevéről nem tesznek említést, kizárólag a forgatókönyvírók, Tóth Eszter és Fekete Edit nevét említik. Míg A kiskakas… harmonizált a korszak ideológiai elvárásaival, a Macskássy-stáb következő filmterve, amelyhez pedig látványtervek és fázisolt mozgásrajzok is készültek, már nem felelt meg a cenzúra követelményeinek. 1952-ben Tihanyi rege címmel az akkoriban a budapesti Bábszínház dramaturgjaként dolgozó Mészöly Miklós a szekszárdi íróelőd, Garay János 19. századi balladáját (A tihanyi visszhang) írta át filmre.
Fennmaradt egy aláírás nélküli cenzúralevél, amelyet Deák Györgynek, a HDF akkori igazgatójának címzett a szerző, aki a meseátdolgozásból hiányolta az erkölcsi mondanivalót, a buzdító tartalmat, a népi elköteleződést. A Tihanyi rege helyett végül az MHK (Munkára, harcra kész! ) sportmozgalmat népszerűsítő, a politikai agitációban kiválóan használható állatmese, az Erdei sportverseny (1952) megvalósítása kapott zöld utat. Egy emlékezetes jelenet A kiskakas gyémánt félkrajcárja című filmben első ízben használták a magyar rajzfilmkészítők a többteres képalkotást, amelyet az amerikai Disney-rajzfilmekben az 1930-as évek óta alkalmaztak. Az ún. multiplán-fényképezés során különálló rétegekre kerülnek az elő-, közép- és háttér képelemei, így mind a mélységi fényképezés, mind pedig az oldalirányú kocsizások valósághű térillúziót keltenek. (A film operatőre Kozelka Kálmán volt, aki 1956-ban Nyugat-Európába disszidált. ) Drámai hatású az a mélységben komponált jelenet, amikor a kapzsi király megpróbálja kitépni a kiskakas csőréből a csillogó érmét.
A kiskakas gyémánt félkrajcárja (Macskássy Gyula, 1951, részlet) - YouTube
A kiskakas gyémánt félkrajcárja Bemutató: 2018. április Ki ne ismerné a hetyke kiskakas történetét, aki addig-addig jár a török császár nyakára, amíg csak visszaszerzi a szemétdombon talált gyémánt félkrajcárt. A népmese méltán népszerű, hiszen alighanem minden gyermek átéli legalább egyszer azt a nehéz helyzetet, amikor egy nagyobb, erősebb valaki elvesz tőle egy számára kedves, fontos, vagy értékes tárgyat. A mese főhőse azonban – a kiskakas – nem hagyja magát! Vesztesből győztessé válik. S hogy hogyan? Mindenekelőtt a saját magába és az igazságba vetett hit által. Nem hajlandó "befogni a csőrét", világgá kürtöli az őt ért igazságtalanságot, hogy végül – ahogy az a mesékben lenni szokott – még a természeti erők is segítségére siessenek. Ezek az erők azonban sohasem külső erők. A mesék varázslatai mindig a főhős belső erejét tükrözik. A Tűz és a Víz önmagunkban nem jók vagy rosszak. Ezért hiába próbálja a török császár ezek által elveszejteni a kiskakast, annak belső ereje – a "lélek jelenlét" - végül legyőzi, sőt mi több a gonosz erő ellen fordítja saját rontó szándékát.
A páros másik résztvevője a kakas, ami a halak csillagkép keleti megfelelője, tehát adott a halak szűz tengely. Ez a kettős viszont nem egymás ellen, hanem egymásért tevékenykedik, hiszen gazdasszonyának akarja adni a kakas a gyémánt félkrajcárt, ez az ikrek lelkiállapot. Íme, a hármas felépítés, ahol testiség a halak, hiszen a kakassal történnek az események, a szemközti jegy a szűz, a szellemiséget képviseli, és az ahhoz tartozó lelkiség pedig az ikrek. A szemétdombon találja a gyémánt félkrajcárt -hol is máshol a halak korszakában. Ma ugyanis nem éri meg nem kifizetődő dolgokkal foglalkozni. A cél a napi betevő, a család anyagi gyarapodása az első. Érdemes anyagi áldozatot vállalni magasabb rendű célokért? Holott az érték az orrom előtt hever (lásd népmesék), csak a felszín alatt kell kapirgálni érte. De mi is az a gyémánt félkrajcár? A kör(ajcár) fele, az egész része. Mi más lehet ez, mint a tejút energia, a tiszta forrás. Tehát a halak képviselője megismerkedett a vízöntő hatással, hiszen ebben a korszakban csak ezen keresztül tud beáramlani az élet, a forrás, az igaz érték.
Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre