A büntetővégzésről Nem ritkán előforduló jelenség, hogy a védőügyvédet azzal keresi meg az ügyfél, hogy "Ügyvéd úr, kaptam egy levelet". Ezen megkeresések között gyakori, hogy a beszélgetés elején kiderül, hogy az ügyfél büntetővégzést kapott, amit nem teljesen ért (ahogy egyébként az újságírók is csak ritkán), ami egyébként nem is csoda, hiszen az átlagember számára nem feltétlenül érthető egy jogi szöveg. Amiről ebben az írásban szó lesz: mit jelent az, hogy büntetővégzés? milyen esetekben kaphatunk ilyet? lehet-e fellebbezni, illetve mit lehet tenni, ha az abban foglaltakkal nem értünk egyet? mennyi időnk van rá? A büntetővégzés egy olyan bírósági döntés, amelyet a bíróság egyszerű megítélésű ügyben hoz meg, tárgyalás tartása, így tehát bizonyítás lefolytatása és a vádlott meghallgatása nélkül. Ügyvéd Úr, kaptam egy levelet – Dr. Sánta Szabolcs Miklós – Ügyvéd. Lényegében egy egyszerűsített eljárásban hozott ítélet (de mégsem ítélet). Ennek feltétele, hogy a bűncselekmény háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő legyen. DE! Beismerés esetén akár ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén is helye van.
kódszámú projekt keretében készültek. Az oldalon található tartalmak a Szegedi Törvényszék kizárólagos tulajdonát képezik. Azok bármi nemű másolása, vagy felhasználása a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül szerzői jogi következményeket von után. A tárgyalást kérő személynek a tárgyaláson való részvétele kötelező. Ha a tárgyaláson nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem menti ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kérelmét visszavonta, ez utóbbi rendelkezés az ügyészre nem vonatkozik. Felülvizsgálati kérelem – Jogi Fórum. A bíróság a tárgyaláson a végzést hatályon kívül helyezi és új határozatot hoz. Ha a tárgyalás tartására irányuló kérelem a magánfél, illetve egyéb érdekelt részéről a polgári jogi igényt, a vagyonelkobzást, az elkobzást vagy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét érinti, illetve az ügyész, a vádlott vagy a védő ugyanezen okokból, illetve a bűnügyi költségre vonatkozó részében sérelmezi a határozatot. Ez esetben a bíróság csak ezekben a kérdésekben határoz a tárgyaláson.
Ez magában foglal valamennyi olyan természetes és jogi személyt, akit a fél jogállása megillet (felperes, alperes, beavatkozó). a peres eljárásokban az ügyfelet képviselő meghatalmazott, jogi képviselő (ideértve a jogtanácsost) büntető ügyszakban az ügyész a vádlott a védő (egy vádlott több védője esetén a vezető védő) Ha egyéni ügyvéd, vagy ügyvédi iroda tagja Ön is csak akkor kaphat tájékoztatást, vagy figyelmeztetést egy ügyben, ha a természetes azonosítóit (neve, anyja neve, születési helye és ideje) megadta az ügyben eljáró bíróságnak és regisztrál.
2018. július 1-jén ugyanakkor hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be. ). A Be. 868. § (1) bekezdése alapján a törvény rendelkezéseit – a 868-876. §-ban meghatározott eltérésekkel – a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell. A felülvizsgálati eljárás tekintetében a törvény ilyen eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz, ezért a Kúria az indítványt a 2018. július 1. napján hatályba lépett Be. alapján bírálta el. A Be. 649. § (2) bekezdésének e) pontja szerint felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg. A korábbi eljárási törvény szóhasználata szerinti tárgyalás mellőzésével meghozott, a Be. szerinti büntetővégzés ügydöntő határozat, melyre az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni [Be. 739. § (2) bek. ]. A felülvizsgálati indítvány alapos. Az abban felhívott, a tárgyalás mellőzéses eljárásban érvényesülő súlyosítási tilalommal kapcsolatos rendelkezést a hatályos eljárási törvény is ugyanilyen tartalommal szabályozza.