Formai jellegű változás, hogy a szerződésminta fogalma a gazdasági társaságokról szóló 2006. törvény helyett a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. törvényben került megállapításra. Méghozzá eléggé kényszerű módon az Alapvető rendelkezésekről szóló I. fejezet a Szerződésminta címet viselő 6. címmel egészült ki, a szerződésminta fogalmát pedig a 9/A. § tartalmazza, a 9. § az ügyvédi aláírásmintáról szól. 2014. -i kezdettel azonban teljes körűen hatályon kívül helyezésre kerülnek az egyes társasági formákhoz kapcsolódó szerződésminták, ami érhető is, hiszen ezek egy akkor hatályon kívül helyezendő törvényre hivatkoznak. Új szerződésminták megszerkesztésére azonban mind a mai napig nem került sor. Miközben tehát a törvény alapján 2014. -ét követően is megmarad a szerződésminta alkalmazásával történő cégalapítás, és ezzel összefüggésben az egyszerűsített cégalapítás, egyebek mellett kft alapítás lehetősége, amennyiben e határidőig nem kerül sor az új törvényhez igazodó szerződésminták létrehozására, lehetetlen helyzet áll elő.
Tehát ez az jelenti, hogy a kft tagját a társasági tartozásokért egyáltalán nem terheli felelősség viszont a saját, társasággal szembeni kötelezettségeiért korlátlan felelősség terheli. A kft-be bevitt vagyont a tagok átruházzák a társaságra, lehetővé teszik ezáltal, hogy a társaság saját gazdálkodási körében felhasználja, működtesse vagy akár elcserélhesse azt más javakra. A tagnak sem a társaság működése során, sem pedig a megszűnésekor nincs alanyi joga arra, hogy az általa a társaság részére átadott vagyontárgyakat vagy azoknak az ellenértékét visszakövetelje a társaságtól. Fentebb már említettem a törzsbetéteket, tehát mi is az a törzsbetét? A törzsbetét az egyes tagoknak a társaság alapításakor vagy a törzstőke emelésekor a társaság rendelkezésére bocsátott vagy a törzstőke emeléskor a társasági vagyon átcsoportosításával megnövelt vagyoni hozzájárulása. A követelmény, hogy a kft vagyonához minden tagnak hozzá kell járulni. A kft alapítás előtt illetve a kft alapítás után a tagok jó ha ezekkel tisztában vannak.
Tekintse meg cégalapításról szóló ajánlatunkat. Győződjön meg róla, hogy megéri-e Önnek nálunk alapítani a kft-t, melyhez székhelyet biztosítunk. Bízza szakemberre a kft alapítást és Önnek csak a szerződés aláírására kell befáradnia hozzánk. A székhelyszolgáltató csapata időt és pénzt takarít meg Önnek, és megkíméli a fárasztó hivatalos ügyintézéstől. Bármi kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal. Elérhetőségeinket itt találja.
A cégek működésére irányadó anyagi jogszabályokat 2014. március 15-től az új Ptk. -ba integrált, gazdasági társaságok jogára irányadó normaanyag foglalja magában. Ennek köszönhetően a társaságok ezen időpont után - Kft. esetében 2016. március 15-t követően - már nem működhetnek a Gt. alapján, létesítő okiratuk nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést. A 2013. évi CLXXVII. törvény az ún. "Ptké. " az új törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő átmeneti, és felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza. A Ptké. meghatározza, hogy az új Ptk. hatályba lépésekor a cégjegyzékbe már bejegyzett, valamint bejegyzés alatt álló gazdasági társaság "a Ptk. Ekkor még a Kft-k törzstőke minimuma évekig 3. 000 forint volt. Közel tízéves várakozás után, 2007. szeptembertől került csak bevezetésre a jóval csekélyebb, 500. 000 forintos törzstőke minimum. A Kft-k jó részének a törvényi minimum szintjén mozog a jegyzett tőkéje, hiszen évek óta tendencia, hogy a kis- és közepes vállalkozások többsége 500.