Ez a kép, mint a legtöbb Van Gogh műve, meg kell néznie, hogy távolodjon el egy tisztességes távolságtól, közel lehetetlen ahhoz, hogy holisztikusan érzékelje a szétszórt nagy ütéseket. Szövet "Auber templom" Van Gogh "Auber-templom" festménye isegyik legismertebb és népszerű műve. Ez a mű a festő életének utolsó évében írt, amikor már nagyon beteg volt. Van Gogh súlyos mentális rendellenességet szenvedett, amely csak a festményét érinti. A templom rajza, amely a központösszetétel, hullámos, remegő vonalak. Az ég nehéz, sötétkék, mintha lógnának a templom fölött, és az ólomsúlyával súlyozhatják. A néző egy bizonyos közelgő fenyegetéssel jár, ébresztő érzelmeket ébreszt a lelkében. A kép alsó része fényes, megmutatja az osztott ösvényt és a napsugárzó füvet. A festmények költsége Mint korábban említettük, a munka költségeA holland posztimpresszionista nagyon magas. De még egy hatalmas összeggel is nehéz lesz vásznat venni, amelynek szerzője maga a nagy Van Gogh. A "Napraforgók" névvel rendelkező képek becslésekor bármely mega-nagy mennyiségben meg lehet becsülni.
Az amszterdami múzeum közlése szerint a keretükből kivágott festmények csak kevéssé rongálódtak meg, alapvetően jó állapotban vannak. Egyelőre nem tudni, mikor térnek vissza a Van Gogh Múzeumba. Az olasz hatóságok később sajtótájékoztatót tartottak a felbecsülhetetlen értékűnek mondott festmények megtalálásának körülményeiről, amelyen elmondták: a képek hazajuttatására még várni kell, mert annak a nyomozásnak képezik részét, amellyel azt szeretnék megállapítani, a Camorra áll-e a műkincsrablás mögött, vagy ők később kerültek képbe. Giovanni Salerno pénzügyi nyomozó elmondta, hogy a bűnszervezet kokainkereskedelmi ügyletei után kutatói kollégái értesültek arról, hogy a festmények a Camorra birtokában lehetnek, bár amikor közismert műkincset lopnak el, általában olyan tolvajra gyanakodnak, akit magángyűjtő bízott meg, hiszen a legális műkincspiacon lehetetlen eladni őket. Salerno hozzátette, hogy a kábítószer-kereskedelemből származó óriási profit birtokában a Camorra új befektetési lehetőségeket keres, ilyen lehet a lopott műkincs is.
Két nagy értékű lopott Van Gogh-festményt találtak meg az olasz hatóságok egy maffiaellenes rajtaütésen. A művész viszonylag korai korszakából származó képeket 2002-ben lopták el az amszterdami Van Gogh Múzeumból több más műalkotással együtt. A festmények egyike, az 1882-ben készült Zeegezicht bij Scheveningen egy tengeri tájképet ábrázol Scheveningennél, a másikon, a Hervormde Kerk te Nuenen című, 1884-ben készült kis méretű képen Van Gogh kedvelt városának, Nuenennek a református temploma látható. A festő, akinek apja a közösség lelkésze volt, szüleinek ajándékozta a festményt – írja az MTI. Az olasz rendőrség pénteki bejelentése szerint a nápolyi maffia, a Camorra egy nemzetközi kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó klánjától foglalták le a képeket. A hatóságok összesen több tízmillió euró értékű vagyontárgyat koboztak el a bűnszövetkezettől. A 14 éve eltűnt festményeket egy Nápoly környéki raktárban, Castellamare di Stabiában találták meg. A lopással gyanúsított banda több tagját már egy éve letartóztatták, az ellopott műkincsek azonban mindeddig nem kerültek elő.
Az ihletadó ház, Eldon, Iowa. Fotó: Orland/Wikimedia Commons Wood azonban egyáltalán nem így gondolta: az iowai Eldon Dibble-házról készített vázlatok megszületése után úgy döntött, két olyan embert fest a végleges képre, akikről el tudja képzelni, hogy ilyen házban élhetnek: egy farmert és házasodni készülő lányát. A fiatal nő alakjához húga, Nan Wood, az apáéhoz pedig fogorvosa, Dr. Byron McKeeby adta az ihletet. Az elfolyó idő Balra: Az emlékezet állandósága (1931), jobbra: Az emlékezet állandóságának felbomlása (1952-1954). Fotó: Wikimedia Commons A szürrealizmus zsenije, Salvador Dalí (1904-1989) 1931-ben festette meg leghíresebb képét, az alig 24×33 centiméteres Az emlékezet állandóságát, rajta a később több más képén is látható olvadó órákkal. Azokat azonban nem Einstein relativitáselmélete, hanem a szétfolyó camembert inspirálta. Negyven évvel később Fotó: Erich Lessing Culture and Fine Arts Archives/Wikimedia Commons Francia zászlót magasra emelő, barikádokon álló nőalak, körülötte harca kész, illetve elhunyt francia forradalmárok és katonák – ezt a leírást olvasva mindenki előtt a romantikus festészet már életében csúcsra jutó Eugène Delacroix (1798-1863) ikonikus képe, A Szabadság vezeti a népet jelenik meg.