Bár általában a paraszti világból merítette témáit, az arisztokraták vagyonokat fizettek a képeiért. De Marches báró 1873-as halála után, a gyászév leteltével Munkácsy feleségül vette egykori pártfogója özvegyét, a 29 éves Cécile Papiert. Munkácsy mihály parizsi szalon . Nem valamiféle bizarr öngyilkosságra készült az egyik legnagyobb magyar festővész, csak nem talált senkit sem, aki modellt állt volna a talán leghíresebb festményéhez. Ha megkérdeznénk száz magyart, hogy szerintük ki a valaha volt legnagyobb magyar képzőművész, a túlnyomó többség biztosan Munkácsy Mihály nevét említené. Olyanok az ő képei a hazai festészetben, mint Gárdonyi Géza és az Egri Csillagok, vagy Petőfi Sándor versei az irodalomban: bár a legszélesebb értelemben vett közönség kedvencei, a szakma is elismeri őket. A Lieb Mihály néven, 1846-ban, Munkácson, elmagyarosodott bajor tisztviselőcsaládba született művész életében szinte semmi sem indokolta, hogy ünnepelt művésszé váljon, tehetsége mégis utat tört magának. Mihály és négy testvére tragikusan korán, 1852-ben elárvultak.
Kérjük, egy megosztással támogasd portálunkat! OLVASÁSI IDŐ KB. 4 perc A Krisztus-trilógia létre hozója volt az első világhírű magyar festőművész Az Ecce homo a bibliai történésben középső, a megfestést illetően befejező darabja a Krisztus-trilógiának. A megváltó arcában a szenvedő, nagybeteg Munkácsy belső önarcképére kell ismernünk. Pilátus e szavakkal mutatja be őt a népének: Íme, az ember! (Ecce Homo! Főoldal - Győri Szalon. ) Idén ünnepeljük Munkácsy Mihály születésének 175. évfordulóját, életigenlő nagyjaink sorában ezért rá emlékezünk. Continue reading "Íme a festő – Munkácsy Mihály" →
Szerk. Éber László. 2. köt. Budapest: Győző Andor, 1935. Salon l. 406. Művészeti lexikon. Zádor Anna, Genthon István. 4. Budapest: Akadémiai, 1968. 206-207. További információk [ szerkesztés] A modern párizsi salonok története (Histoire du Salon) Nemzetközi katalógusok VIAF: 141867335 GND: 4297891-9 SUDOC: 026555891 BNF: cb11878150w
a Reggeli a nyaralóban, a Pálmaházban, az Apa születésnapja, Zongoránál, Ballada, Reggeli a nyaralóban, a Pálmaházban, az Apa születésnapja stb. Készülődés a papa születésnapjára Tájképek is születtek ez idő alatt, illetve gyakoriak voltak az "ember a tájban" típusú ábrázolások is. Ezek a képek, pl. a Mély út, Colpachi táj mosónőkkel, Hazafelé, Legelésző csorda stb. Asztalosinasból Párizs legünnepeltebb festőjévé vált Munkácsy Mihály » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az életének utolsó szakaszában festette meg a Krisztus trilógiát is, melyekhez Sedelmeyer óriási felhajtást csinált ezzel végkép felemelte Munkácsyt a világhír felé. Elsőként a Krisztus Pilátus előtt, majd a Golgota c. képeket festette. A Krisztus-trilógia (kép forrása:) Munkácsyt az 1880-as évektől egyre inkább kínozta a századfordulón oly gyakori betegség, a szifilisz, emiatt időről-időre pihenőt kellett tartania. 1891-93-ban megfestette a monumentális Honfoglalást, amellyel óriási botrányt okozott: idehaza azért, mert a a honfoglaló magyar vezéreket korának jeles politikusairól mintázta meg (Árpád például Tisza István arcvonásait viselte), a szláv államok részéről pedig azért érték dühödt támadások, mert a képen Árpád előtt szlávok hajlanak meg.