Az augusztus 20-ai ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik és végül szétosztják a darabjait. A Szent Jobb körmenet 1991 óta ismét évről évre megrendezésre kerül. A Szent Jobb magyar nemzeti és katolikus ereklye, amely feltételezetten Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze. Az ereklyét a budapest Szent-István Bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik, de minden év augusztus 20-án szentmisével egybekötöttöt körmenetként mutatják be a hívőknek. Idén nyáron Erdő Péter bíboros celebrálja a szentmisét, és vezeti a körmenetet.
Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfej-ereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án. A Szent Jobb István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. A Szent Jobb ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették, ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.
A tűzijáték meg már hagyománynak számít. Mióta viszik körbe a Szent Jobbot? Az első Szent Jobb körmenetet 1818-ban rendezték, de a kéz tiszteletben tartásáról már az 1222-es Aranybulla rendelkezett. Szent Istvánt a Bazilikában temették el, de a pogánylázadások idején áthelyezték testét, ekkor vették észre, hogy jobb keze épségben maradt: innentől csodás erőt tulajdonítottak neki és a kincstárba került, majd a Szent László által alapított szentjobbi apátságba. A török időkben Boszniába, majd Raguzába vitték az ereklyét, Mária Terézia Bécsbe szállíttatta, majd Budán az Angolkisasszonyok gondjaira bízta. A díszes ereklyetartó, amelyben napjainkban látható, 150 éve készült a Magyar Püspöki Kar megrendelésére. 1950-től tilos volt a körmenet, de 1987. augusztus 20-án a budapesti Szent István Bazilikában Paskai László bíboros, esztergomi érsek fölszentelte a Szent Jobb-kápolnát, melyben a Szent Jobb azóta is látogatható. Szent István halálának 950. évfordulóján, 1988-ban vitték hosszú idő után először a Szent Jobbot országjárására (amerre vitték megállt a munka, zúgtak a harangok), azóta évről évre elindul augusztus 20-án a körmenet.
Máriapócson a Boldogasszony elszenderülését hatalmas temetői menettel és szertartással ülik meg, amelyen a meghalt búcsújáró hívekről is megemlékeznek. Tápán azt tartják, hogy ezen az éjszakán megnyugodnak azok a tisztítótűzben szenvedő lelkek, akik életükben tisztelettel voltak iránta. Rábaközben az ünnep előestéjén az asszonyok összegyűlnek egy frissen ásott, de még üres sír körül, hogy imádkozzanak és énekeljenek – írja Molnár V. József könyve alapján az. A régi hit szerint "fűbe, fába hagyta Isten az orvosságot". Régebben virágáldást tartottak 15-én, "nagyboldogasszonyi füvet" szedtek mely aztán mindenre jó volt, tették halott koporsójához, új ház alapjába, új pár ágyába, bölcsőbe, itták megfázásra. Füstöltek is szentelt virággal, ha halott volt a háznál. Szeged vidékén és Göcsejben azt tartják, hogy az ilyenkor keltetett tyúk az alátett összes tojást kikelti, Zalában ekkor gyűjtötték a legtöbb orvosi füvet.