Habár ekkorra a palota valamikori tulajdonosai minden vagyontárgyukat kiürítették az épületből, a gyűjtemények – az alapító oklevél szerint – mégis a palotához köthetők. Az "Albertina" nevet 1921 óta viseli az épület és a gyűjtemény. 1996-tól 2003-ig az Albertina el volt zárva a nyilvánosság elől, és teljes átalakításon ment keresztül. Ugyanebben az időszakban egy 3000 köbméteres raktárat hoztak létre az alagsorban, hogy ne rontsák el a városképet. Bécs albertina kiállítás 2019 ford. A bejárat felújításával Hans Holleint bízták meg. Különösképpen az úgynevezett Soravia-szárny (Soravia-Wing) került a megosztott, többségében inkább kritikus véleményeket megfogalmazó médiafigyelem középpontjába. [1] Egyúttal 2000. január 1-jén az Albertina szövetségi múzeumként jogi önállóságot kapott. A kiállításokat eredetileg már 2002-ben újra meg akarták nyitni, az átépítést azonban késleltette, hogy a helyszínen felfedeztek egy 130 sírhelyes római temetkezési helyet. [2] A 2009. évi júniusi heves esőzések miatt víz szivárgott az alagsori raktárba.
Az állandó kiállítás mellett rendszeresen rendeznek időszaki kiállításokat, 2006-ban például Pablo Picassótól, 2008-ban Vincent van Goghtól. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Vö. többek között a weblinkként csatolt Jan Tabor-cikkel, amely a Falter hetilapban jelent meg 2003. december 17-én, és a korábbi Elisabeth Leopold-cikkel, amely a Kronen-Zeitungban jelent meg 2003. szeptember 14-én, ill. a Kurierban és a Der Standardban 2003. december 12-én. ↑ 2. Umbau auf Raten Archiválva 2019. április 8-i dátummal a Wayback Machine -ben (Hozzáférés: 2010. április 10. ) ↑ Albertina: Hundert Schutzhüllen durchnässt. ORF, 2009. június 25. (Hozzáférés: 2009. június 29. ) ↑ a b c Elisabeth Gehrer; Osztrák Parlament (szerk. ): Bundesmuseen. Aj Vej-vej retrospektív kiállítás a bécsi Albertina Modernben - Spabook. 3550/AB szám alatt (XXI. GP /XXI. törvényhozási periódus/), 2002. május 3. (Az oktatási, tudományos és kulturális szövetségi miniszter, Elisabeth Gehrer válaszai Dr. Eva Glawischnig képviselőnek és munkatársainak írásban feltett kérdéseire (3335/J). Az Osztrák Parlament honlapja (Hozzáférés: 2010. )
Története [ szerkesztés] A grafikai gyűjteményt Albert Kázmér herceg létesítette az 1770-es években Pozsony várában, ahol 1765 és 1781 között lakott mint a királyi Magyarország kormányzója. 1920 -ban az egykori császári udvari könyvtár (Kaiserliche Hofbibliothek) metszeteinek állományát egyesítették a gyűjteménnyel. Habár ekkorra a palota valamikori tulajdonosai minden vagyontárgyukat kiürítették az épületből, a gyűjtemények – az alapító oklevél szerint – mégis a palotához köthetők. Az "Albertina" nevet 1921 óta viseli az épület és a gyűjtemény. 1996-tól 2003-ig az Albertina el volt zárva a nyilvánosság elől, és teljes átalakításon ment keresztül. Ugyanebben az időszakban egy 3000 köbméteres raktárat hoztak létre az alagsorban, hogy ne rontsák el a városképet. Ai Weiwei és az emberiesség keresése - vienna.info. A bejárat felújításával Hans Holleint bízták meg. Különösképpen az úgynevezett Soravia-szárny (Soravia-Wing) került a megosztott, többségében inkább kritikus véleményeket megfogalmazó médiafigyelem középpontjába. [1] Egyúttal 2000. január 1-jén az Albertina szövetségi múzeumként jogi önállóságot kapott.
In Search of Humanity címmel látható Aj Vej-vej retrospektív kiállítása március 16-tól a bécsi Albertina Modernben. A tárlat több mint negyven évet ölel fel, és a művész minden korszakából bemutat mérföldkőnek számító alkotásokat. Aj Vej-vej korunk egyik legnagyobb művésze, fáradhatatlan aktivista és az autoriter rendszerek kritikusa. A bécsi Albertina Modern most az eddigi legnagyobb retrospektív kiállítást szenteli neki. Bécs Albertina Kiállítás 2019, Bécs Albertina Kiállítás 2014 Edition. Az In Search of Humanity a humanizmus és Aj Vej-vej művészi állásfoglalását veszi górcső alá. Aj Vej-vejnek már az egészen korai munkáiban is megjelenik a szembenállás hazájával, Kínával, ahol már gyerekként kénytelen volt megtapasztalni az úgynevezett kulturális forradalom következményeit a költő édesapja, Aj Csing miatt. Később, fiatal férfiként szemtanúja volt és dokumentálta is a New York-i East Village-ben zajló tiltakozási hullámot a környék átalakítása ellen. Amikor Pekingbe visszatért, még bőven érezni lehetett a Tienanmen téri vérengzés utóhatásait, amit szintén nem tudott szó nélkül hagyni.