Bár azt gondolhatnánk, hogy az Erzsébet, Mária vagy éppen az Anna ősi magyar nevek, valójában az igazán ősi, tehát a kereszténység felvétele előtti időkből származó magyar női nevek száma meglehetősen szerény. A honfoglalás körüli időkből ugyanis nagyon kevés az írott forrás – ezek is zömében bizánci eredetűek – és ez különösen igaz a női nevekre. A férfi neveknél valamelyest jobb a helyzet, hiszen a vezetők férfiak voltak és neveik nagyobb valószínűséggel jegyezték fel. Ami egészen biztosan magyar eredetű és női név, az az Emese (Enéh), a Sarolt és a Karold. A többi női név esetében nem teljesen biztos a magyar eredet, annál is inkább, mert sok jövevény nevet a magyar népnyelv magyarosított, és nem is érezzük ezeket idegennek. Sok név esetében vita van annak eredetéről, pl a Zselyke név az MTA szerint újabb keletű erdélyi név, míg mások ősi magyar névnek tartják. De lássuk melyek magyar női nevek tekinthetőek a legősibbnek! Ősi magyar női nevek Ajándék Ajnácska Áldáska Arany Arika Barót Bíbur (Bibur, Bibura) Bogárd Bolda Buga (Buga) Csikó (Chiko) Csente (Chente) Cseperka (Cheperka) Csepke (Chepke) Csillag Csuda (Chuda) Delin Déva Emese Emőke Enéh Fehéra (Fehera) Gilvád (Giluad) Gyöngy Hajna Havadi Hete Hitvánd (Hituand) Jóleán (Jolean) Karold (Carold(u)) Kecse (Keche) Köncse, Köcse (Cunche) Krabocsa (Crabocha) Lelle Lente Mag (Mag) Manga (Manga) Mikolt Nyesta, Nyeste (Nesta, Neste) Örsi Öte Piriska Rázdi (Rasdi) Réka Sáfély Sarolt Somocska Szecsőke Szépa (Scepa) Virág (Wiraag)
Alkategóriák Ennek a kategóriának csak egyetlen alkategóriája van. A(z) "Germán eredetű magyar női keresztnevek" kategóriába tartozó lapok A következő 200 lap található a kategóriában, összesen 217 lapból. (előző oldal) ( következő oldal) (előző oldal) ( következő oldal)
Kezdőlap Véletlen lap Közelben Bejelentkezés Beállítások Adományok A Wikipédiáról Jogi nyilatkozat Nyelv Lap figyelése Szerkesztés A(z) "Szláv eredetű magyar női keresztnevek" kategóriába tartozó lapok A következő 53 lap található a kategóriában, összesen 53 lapból.
Jöjjön Balassi Bálint: Egy katonaének verse. Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél? Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él; Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél. Ellenség hírére vitézeknek szíve gyakorta ott felbuzdul, Sőt azon kívül is, csak jó kedvébűl is vitéz próbálni indul, Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik, homlokán vér lecsordul. Veres zászlók alatt lobogós kopiát vitézek ott viselik, Roppant sereg előtt távol az sík mezőt széllyel nyargalják, nézik; Az párduckápákkal, fényes sisakokkal, forgókkal szép mindenik. Jó szerecsen lovak alattok ugrálnak, hogyha trombita riadt, Köztök ki strázsát áll, ki lováról leszáll, nyugszik reggel, hol virradt, Midőn éjten-éjjel csataviseléssel mindenik lankadt s fáradt. Az jó hírért, névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak, Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak, Midőn, mint jó rárók, mezőn széllyel járók, vagdalkoznak, futtatnak. Egy Katonaének Elemzés: Pestel Elemzés Példa. Ellenséget látván örömmel kiáltván ők kopiákot törnek, S ha súlyosan vagyon az dolog harcokon, szólítatlan megtérnek, Sok vérben fertezvén arcul reá térvén űzőt sokszor megvernek.
Egy katonaének – A végek dicsérete – Wikipédia Irodalom - 7. osztály | Sulinet Tudásbázis Okostankönyv Hirdetés Jöjjön Balassi Bálint: Egy katonaének verse. Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél? Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él; Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél. Ellenség hírére vitézeknek szíve gyakorta ott felbuzdul, Sőt azon kívül is, csak jó kedvébűl is vitéz próbálni indul, Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik, homlokán vér lecsordul. Balassi Bálint: Egy katonaének – Irodalom szóbeli érettségi felkészítő - SuliHáló.hu. Veres zászlók alatt lobogós kopiát vitézek ott viselik, Roppant sereg előtt távol az sík mezőt széllyel nyargalják, nézik; Az párduckápákkal, fényes sisakokkal, forgókkal szép mindenik. Jó szerecsen lovak alattok ugrálnak, hogyha trombita riadt, Köztök ki strázsát áll, ki lováról leszáll, nyugszik reggel, hol virradt, Midőn éjten-éjjel csataviseléssel mindenik lankadt s fáradt. Az jó hírért, névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak, Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak, Midőn, mint jó rárók, mezőn széllyel járók, vagdalkoznak, futtatnak.
Az ezek közt levő strófák (2-4. és 6-8. versszak) a pillérközök. A hárompillérű versszerkezet Balassi egyik legtöbbet használt kompozíciótípusa, több mint 10 verset írt hasonló felépítésben. A hárompillérű verskompozícióban az első, a középső és az utolsó versszaknak van kiemelkedő szerepe. Az első versszak adja meg az alaphangulatot, felvázolja a vers tartalmát, gondolati lényegét. Balassi Bálint: Egy katonaének - YouTube. A középső az eszmei, gondolati súlypont, amely magába sűríti a mű gondolati mondanivalóját. Az utolsó strófa pedig egyfajta összegzés vagy lezárás, amely visszautal erre a lényegi mondandóra. A pillérközökben vagy köztes strófákban vannak az érvelések, illetve ezek a strófák konkretizálják a vers gondolati tartalmát. Nézzük meg, mindez hogy valósul meg az Egy katonaének ben! A pillérversszakok szentenciózusan megfogalmazzák a vitézi élet értékes és példaadó voltát, a köztes versszakok pedig életképet adnak. A realizmussal megalkotott életképet a három pillér átnemesíti, ódává emeli. Az 1. strófában a végekről ír a költő, és a végvári vitézeket szólítja meg egy költői kérdéssel.
Máris nyilvánvalóvá válik, hogy ez a hatalmas produkció folyamatos tápanyagellátást és egészséges szervezetet követel. A hajszálak ciklikus ütemben növekszenek, melynek során növekedési, átmeneti és nyugvó fázisok váltakoznak. Hm...? Ez a GFS mintha le se futott volna. Eltévedt, benne van a pakliban. Senki se sztárolja... Basszus begolyózok ettől a sok modellfutástól Anarki merre jár? GFS(18z): Link ECMWF(12z tegnap): Link Vicc az egész... 24h fázis késésben van a GFS, tegnap még esélytelen volt az ECM ezzel a verzióval. Persze ezzel a verzióval a ma este sztárja a GFS Ha 15 futásból öt fölénk számolja, öt túl ránk húzódik, öt meg túlságosan D-en marad, akkor még nem dőlt el semmi, hogy lesz-e és mi lesz. Most 15 futásból 12 tőlünk D-re számolja. A mediciklon útvonal-szórásának a szélén vagyunk. Annak pedig köztudottan az az ismertetőjele, hogy jóval kisebb az esélye az ilyen (GFS 18Z) irányú pályának. Nem zárhatjuk ki, természetesen, csak legyünk tisztában az esélyekkel. Az is igaz, hogy ha egyetlen modellfutás sem adja fölénk, akkor is van esélyünk arra, hogy ránk kanyarodjon, csak nem 20%, hanem mondjuk 2%.
1589-ben, lengyelországi bujdosása előtt írta a költő ezt a katonadalt, katonaéneket. Ihletforrása nem a pillanatnyi élmény volt, hanem a búcsúzás hazájától, a végvári vitézi életformától, a borongó visszatekintés a múltra, az emlékek felidézése. Joggal besorolhatnánk akár a búcsúdalok, akár az elégiák közé is. A költemény "címzettjei" a vitézek: nemcsak róluk, hozzájuk is szól közvetlenül a vers – közvetve pedig a mindenkori olvasóhoz. – Szerkezetében szigorú elrendezettséget vehetünk észre. Az 1. versszak lelkes költői, szónoki kérdése önmagában rejti a választ is: a végvári életformánál nincs szebb dolog a világon. Elsősorban a tavaszi természet harmonikus szépségével érvel a költő. A hosszú téli tétlenség után a végvárak lovas katonái kikeletkor kezdhették meg törökellenes harci tevékenységüket. Szép ez az élet azért is, mert alkalmat nyújt a férfias erények – ügyesség, bátorság, önfeláldozó harc – kiélésére. Három versszakon keresztül (2–4. ) mozgalmas képek sorozatában villantja fel a költő a vitézi élet egyes mozzanatait: a harci kedvet, a portyára készülést, az ellenség elé vonulást, az éjszakai ütközetet, majd a csata utáni letáborozást.
Elbizonytalanodsz, hogy igazából mit is kezdj egy előtted heverő verssel. A verselemzés során a vers megértése a cél. Azt kell vizsgálnod, hogyan hatott rád a szöveg, és milyen elemek váltották ki belőled az adott érzést. Az 5. strófa, elhagyva a részleteket, azok fölé emelkedve – a katonaéletet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli. A végvári vitézek az emberség és a vitézség példaképei. Csupán a jó hírnév és a szép tisztesség önzetlen küzdelmük jutalma. Harcuk egyszerre jelenti az "édes haza" és a kereszténység védelmét. – A strófát záró hasonlat tartalma: a sólyom szép, gyors, bátor, célratörő, hűséges (gazdájához zsákmányával visszatérő) ragadozó madár; vadászatra használták abban az időben. Három strófán át (6–8. ) újra a végvári katonaélet egyes jelenetei peregnek előttünk. A színhely, a szereplők és az események is hasonlók a 2–4. szakasz képeihez, de már átszínezi őket a vitézi élet lemondásainak, kockázatainak s végül a hősi halálnak gyászosabb hangulata. De éppen ez, a szép tisztességért a sétáló palotát, tanuló oskolát, szórakozást, sőt még az életet is hátrahagyó önfeláldozó sors teszi dicséretessé a végbeliek példáját.
Az újra meg újra felbukkanó "mező", "vitéz" és "szép" szavaknak a szöveg írásképében való mértani elhelyezkedése adja ki Krisztus nevének rövidítését, amit Krisztus-ábrának vagy Krisztus-monogramnak nevezünk. A tükrös szimmetriát mutató Krisztus-ábrát úgy kapjuk meg, ha azonos átlókkal és felezővonallal összekötjük ezeket a kulcsszavakat. Ez a különös megoldás a kor költői gyakorlatában nem volt szokatlan. Julow Viktor szerint egyébként a vers végén eredetileg "szép jó szerencsékkel" állhatott, tehát még egyszer szerepelt a "szép" szó. Vagyis szövegromlás történhetett az utolsó sorban, így lett "sok jó szerencsékkel". Ezt a merész feltevést többen is vitatták. Érdekesség, hogy az irodalomtörténészek az 1980-as években Lengyelországban olyan, Báthory István nevét X alakban kirajzoló, latin nyelvű képverset találtak, amelyet ottléte alatt Balassi is láthatott, és akár mintául is szolgálhatott neki. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11