Előző bejegyzésünkben a Liliputi mei tai teszteléséről volt szó, ezúttal a folytatásban a Liliputi csatos hordozó teszteléséről írok. Ezúttal is köszönöm a Liliputi cégnek a lehetőséget a csatos hordozójuk kipróbálására és külön köszönet a Liliputi bolt kedves dolgozóinak kedvességükért, hogy még az egyik legnagyobb karácsony előtti rohamban is figyeltek arra, hogy lányos hordozót próbálhassunk:) (Amúgy szerintem mindegyik minta szép, de lévén lányos anyuka vagyok, azért külön öröm, ha nem kérdezik meg a hordozót látva, hogy fiam van-e?... bár persze erre egy virágos hordozó sem garancia minden esetben) Liliputi csatos hordozó Két részre osztható a csatosok sora: vannak a Classic Line tagjai, amik egyszínűek, nem mintásak és a Rainbow Line, amik -mint azt a nevük is mutatja- sokszínűek és mintásak is: megtalálható köztük a vidám, bohémabb stílus és a letisztultan, klasszikusan elegáns is. A csatos hordozóról és kiegészítőiről A hordozó ezúttal is kellemesen szép dobozban kapható -a mei tai-nál már írtam, mennyire tetszik ez a dizájn, igazán szép csomagolás akkor is, ha ajándéknak szánjuk a hordozót.
Leírás Vélemények (0) Liliputi Csatos Hordozó rainbow line – Blossom Már nálunk is kapható, közkívánatra! A Liliputi csatos hordozó magyar tervezésű csatos, amelynek kialakítása támogatja a babák anatómiai szempontból kényelmes gerinc gömbölyűségét és a terpesztett csípőtartást, serkentve ezzel a csípő fejlődését. Elöl, háton és csípőn hordozáshoz is alkalmas, használata könnyen elsajátítható. Állíthatóságának köszönhetően tökéletesen alkalmazkodik gyermeked testalkatához, megadja számára az ortopédiailag ideális testtartást, így a hordozós kor végéig kényelmes és egészséges a használata. Újszülött kortól használható, ha alkalmazod a benne található újszülött betétet, amelybe az újszülött babát bele kell tenni. Ha ebben nem szeretnéd hordozni, akkor enélkül kb. 4 hónapos kortól jó, egészen 2 éves korig, vagy 20 kg-ig. A csatos hordozót úgy terveztük meg szakértők közreműködésével, hogy minél kisebb terhelés érje a hordozó személy gerincét, derekát és vállát, az ergonomikus kialakítású vállpánt is ezt segíti elő.
A Liliputi® Csatos Hordozó használata egyszerű és kényelmes, maga a hordozó pedig nem mellékesen csodaszép. Kicsatolható újszülött betéttel. Ha érdekel a babahordozás anatómiája, pszichológiája, gyakorlati mélységei is, akkor szeretettel ajánljuk Dr. Evelin Kirkilionis nemrégiben magyarul megjelent csodás könyvét! Prof. Dr. Bagdy Emőke ajánlásával. BABÁK TESTKÖZELBEN Vélemények Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
Liliputi® Csatos Hordozó MATYÓ A pöttyö sütiket használ az elemzésekhez, valamint a testreszabott tartalmak és hirdetések megjelenítéséhez. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elolvastam és elfogadom a pöttyö Süti szabályzatát. További információ A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Bezárás
A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
Elérhetőség Bababolt, Babahordozó, Mosható Pelenka témában: Jóababának Webáruház- Bababolt, Babahordozó, Mosható pelenka Magánút Kft. Bankszámlaszám: 10401165-50526748-50491000 K&H Bank Email: Ügyfélszolgálat: 0630/428-78-38 Naponta: 8-17-ig Cégjegyzék szám: 03-09-105387 Adószám:11427203-2-03 Mosható pelenka ajánlatunk: Babahordozó ajánlatunk: Tárhelyszolgáltató adatai Név: HelloWP Limited Székhely: 77 High Street, Littlehampton, BN17 5AG, Egyesült Királyság Elérhetőség:
Emellett persze ott vannak a hagyományos módszerek is, amik egyszerűek, de ritkán jut eszünkbe alkalmazásuk: a munkaszervezés átalakítása, a munkaterület átalakítása, tréningek vagy a beosztás megváltoztatása. Mi a helyzet itthon? A Munkavédelmi Törvény előírja a munkáltatók számára a pszichoszociális kockázat felmérését, de a "hogyan"-t rájuk bízza. Sokáig ezért nem is találhattunk egységes, validált magyar mérőeszközt ezen a területen. 2013 őszén azonban a Magatartástudományi Intézet Munkahelyi Stressz Kutatócsoportja egy országos felmérést indított, azzal a céllal, hogy a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezőket feltérképezze. A kérdőív nemcsak a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezőket vizsgálja, hanem az azzal összefüggésbe hozható egészségi károsodásokat, pszichés és szomatikus tünetek előfordulását is. Bárki számára elérhető, a kitöltés anonim. A teszt azért nagyon hasznos, mert a kitöltést követően azonnali visszajelzést kapunk saját eredményeinkről. Megtudhatjuk, hogy saját munkahelyi stresszpontszámaink a 28 skála mentén hogyan viszonyulnak az országos és ágazati átlagokhoz, illetve észlelt stressz-szintünk, stresszel összefüggésbe hozható testi tüneteink jelentős egyéni kockázatot jeleznek-e?
A riportokban az eredmények többféle módon is megjelenítésre kerülnek: pontszámokban, profilgrafikonokban, szövegesen, illetve választható normacsoportokhoz viszonyítva. Mind a pszichoszociális kockázatokat mérő kérdőívünk, mind a Vienna Test System tesztjei mögött több ezer fős normacsoportok állnak. A riportok arculata, színvilága, formátuma rugalmasan igazítható a megrendelő elvárásaihoz (pl. tartalmazhatja a megrendelő logóját). Csak törvényi kötelesség? A pszichoszociális kockázatok mérése, majd kezelése nem csak törvényi kötelezettség, hanem egészséges munkakörnyezetet teremt, ami a produktivitás egyik alapja. Egy ilyen környezetben a munkavállalók elégedettek, és motiváltak arra, hogy a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák. A szervezet számára ez jó üzleti eredményekben, az innovatív és kreatív munkaállományban, a hiányzás alacsony mértékében, és a csekély mértékű fluktuációban realizálódik. Az elmúlt években több olyan kutatás készült, ami igazolta, hogy a pszichoszociális kockázatok felmérése és kezelése nem csupán a törvényi előírások miatt fontos, hanem azért is, mert közvetlen üzleti előnyökkel jár.
A jelentős különbségek esetében érdemes tájékozódni arról, hogy munkahelyünkön milyen lépéseket tesznek a pszichoszociális kockázatok kivédése érdekében. Felhasznált irodalom: Kommüniké a munkahelyi stresszel kapcsolatban, Munkavédelmi törvény: 1993. évi XCIII. törvény 87. §1/H. Kristensen, T. S., Hannerz, H., Høgh, A., & Borg, V. (2005). The Copenhagen Psychosocial Questionnaire-a tool for the assessment and improvement of the psychosocial work environment. Scandinavian journal of work, environment & health, 438-449. Nistor, K., Cserháti, Z., Szabó, A., & Stauder, A. (2012). Adaptation of Copenhagen Psychosocial Questionnaire version II (COPSOQ-II) in Hungary. Int J Behav Med, 19, 262-263. Rick, J., & Briner, R. B. (2000). Psychosocial risk assessment: problems and prospects. Occupational Medicine, 50 (5), 310-314. További források itt, itt és itt Kérdezd pszichológusunkat! Kérdéseid vannak a cikk témájával kapcsolatban? Írj nekünk bátran, szakemberünk válaszol! Jelentkezz be pszichológusunkhoz!
Egy munkaerőhiányos környezetben még fontosabb a pszichoszociális kockázatok felmérése és kezelése, hiszen ezek a kockázati tényezők egyértelműen kapcsolatba hozhatók a munkahely elhagyásával. Néhány adat Magyarországon évek óta nő a munkahelyi balesetek száma: 2014-ben még 19661 munkahelyi baleset volt, 2018-ban már 23738. Ezek jelentős részét a kezeletlen pszichoszociális kockázatok okozták. Egy 2013-ban történt felmérés szerint csak a munkához kötődő depresszió költsége 617 milliárd euró volt éves szinten az Európai Unióban. Ennek nagy része a hiányzásból és a teljesítmény nélküli jelenlétből, a csökkent hatékonyságból, az egészségügyi és a szociális ellátó rendszert terhelő kiadásokból állt össze. Magyarországon évente több száz milliárd forint kárt okoz a nem megfelelően, illetve egyáltalán nem kezelt munkahelyi stressz. A kezeletlen pszichoszociális kockázatok éves szinten átlagosan majdnem egy kiesett hónapnyi hiányzáshoz vezetnek az érintett személyek körében. A jelentős munkahelyi stresszt megélő munkavállalók nem csupán hiányoznak, hanem nagyobb valószínűséggel is mondanak fel, vagy választják a korai nyugdíjba vonulást.
Előfordul azonban, hogy egy szervezet igényt tartana rá, de nem teheti meg, hogy elvégezze a mérést, például erőforrás vagy iránymutatás, eszközök vagy szakember hiányában. Nemzetközi és hazai kutatások is igazolják, hogy a nagy fokú munkahelyi stressz akár pszichés és szomatikus megbetegedésekhez is vezethet. Hogyan, mi szerint zajlik egy kockázatértékelés? A kockázatértékelés általában egy öt lépéses folyamatból áll. Először a szakember azonosítja a veszélyforrásokat, majd kiértékeli azok kockázatát. Ezt követően készít egy akciótervet, amivel a kockázat a minimálisra csökkenhet. Ennek végrehajtását monitorozza és értékeli is. A folyamat akkor teljes, ha van lehetőség visszajelzésre a dolgozóktól, illetve egy újraértékelést is meg tud a szakember valósítani. A kockázatfelmérés eszközei elég széles skálán mozognak: találkozhatunk kérdőívvel, kérdéslistával, vagy a munkacsoportok egyszerűen brainstorminggal, fókuszértekezlet segítségével is rájöhetnek a kockázatokra. Ha a munkavállalók stressz-szintje kiugróan magas, egészségfejlesztő programokat is létrehoznak.
Ezek a kockázatok, ha nem is teljesen, de nagy részben kivédhetőek. Éppen ezért nem mindegy, milyen lépéseket tesz az adott szervezet, amelyben dolgozunk, annak érdekében, hogy a legkevesebb kellemetlenség érje munkavállalóit. Az említett példák talán elhanyagolhatónak tűnnek, de hosszú távon összeadódhat a hatásuk, hiszen nemzetközi és hazai kutatások is igazolják, hogy a nagy fokú munkahelyi stressz akár pszichés és szomatikus megbetegedésekhez is vezethet. Emellett pedig a szervezeteknek is hosszú távú érdeke az elégedett, elkötelezett munkavállalók megtartása. Tehát, ahogy a mondás is tartja, "jobb félni, mint megijedni", azaz valahogyan el kell kerülni ezeket a problémákat. A megelőzés egyik legfontosabb eszköze pedig nem más, mint a lehetséges kockázati tényezők alapos feltérképezése. Milyen kockázatokkal találkozhatunk a munkahelyen, és miben különböznek ezek? A munkahelyi kockázati tényezőket két nagy csoportra különíthetjük el. Először is léteznek fizikai kockázati tényezők, ezek jellemzően a munkahelyi balesetek forrásait jelentik.