Helyreállítása, újbóli elárasztása 1980 óta folyik. Az 1980-as évek közepén megépült az 1870 hektár felületű, 28 millió köbméteres új tó, amely szűrőként működik. A Zala folyó 22 kilométeres utat tesz meg a mesterséges tóban, majd csak ezután tér vissza régi medrébe. Nádrengetegei nyílt víztükrökkel, mocsárrétekkel, magassásosokkal, zsombéksásosokkal, fűz- és égerligetekkel, bokorfüzesekkel váltakoznak. Botanikai ritkaságai közé tartozik a világ legkisebb virágos növénye, a vízidara (Wolffia arrhiza); a csak nagykiterjedésű lápvidékeken előforduló, igen ritka, védett lápi csalán ( Urtica kioviensis) és számos orchideafaj. Fekete István emlékhely, Kis-Balaton, Fenékpuszta, Diás-sziget, Fenékpuszta. Kiemelt érték továbbá a kis holdruta (Botrychium lunaria), a gázló (Hydrocotyle vulgaris) és a kálmos (Acorus calamus). A Föld természetes élőhelyei közül a vizes-nedves területek fogyatkozása természetvédelmi szempontból fenyegető jelenség. A Kis-Balaton vízi világa szerencsére megőrizte ezt a típusú élőhelyet, a rá jellemző Európa-szerte ismert állatvilágával együtt.
További képek Forrás: A Kis-Balaton – mely Európai viszonylatban is kiemelkedően értékes vizes élőhelyünk – sokféleképpen él a köztudatban: madárrezervátum, nemzeti park, Ramsari terület, az első természetvédelmi őr – az egykori "kócsagőr" – személyében az intézményesült hazai természetvédelem szülőföldje, Csak szakvezetővel látogatható! A Kis-Balaton Látogatóközponttól szakvezetett kirándulásokat indítunk a Fekete István-emlékhelyhez a Diás-szigetre. A kirándulás bevezető 3 km-es szakasza saját gépjárművel vagy elektromos golfautó utasaként, illetve előzetes jelentkezéssel kenuval is megtehető. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a bevezető szakasz kerékpárral nem tehető meg, amennyiben a találkozási helyre kerékpárral érkeznek, foglaljanak előre helyet a golfautóra. Látnivalók a környéken Diás-sziget Fenékpuszta Felhívjuk a kedves érdeklődők figyelmét, hogy 2012. október 1-től a Diás-sziget nem látogatható. Kis balaton diás sziget hotel. Tervezett nyitás: legkorábban 2013. májusában. Tapasztalt túravezetők segítségével a látogatók megismerk... További látnivalók
A látogatók a Kis-Balaton mellett élő emberek, a nádaratók, sásszedők hagyományos, mindennapi használati eszközeit, valamint a halászathoz kapcsolódó szerszámokat, a lápból élő pákászok életmódját ismerhetik meg. A ház első, és egyben legszebb szobáját, a tisztaszobát nem lakták, csak születés, betegség vagy halál idején használták, illetve itt szállásolták el vendéget. A füstöskonyhában a füst a mennyezetbe vágott nyíláson át távozott a padlásra. A tűzkutya és a rokka mellett a kamrában megtekinthető számtalan, ma már feledésbe merült háztartási eszköz. A pitvar végéből nyíló lakószobában pedig a Kis-Balaton vízivilágáról szóló kiállítás kapott helyet. Helyszín: Vörs Fekete István Emlékhely és Matula-kunyhó (Diás-sziget) Az emlékhely kizárólag szakvezetéses kirándulás keretében látogatható. Zalakaros - Látnivalók - Kis-Balaton. A töltés egy bevezető, 3 km-es szakaszán a részt vevők saját autójukkal haladnak, majd rövid gyaloglás során érünk a Diás-sziget azon területére, ahol a Fekete István Emlékhely áll. A séta alatt a szakvezető bemutatja az élővilág képviselőit (fásszárú, lágyszárú, szárnyas, tollas, puhatestű... ), a Zala folyót, a nádast, valamint a Kis-Balaton táj- és kultúrtörténetét.
Vöneczky Schenk Jakabra emlékezünk Helyszín: Kis-Balaton Kutatóház Vönöczky Schenk Jakab, a kis-balatoni kócsagok megmentőjeként ismert, neves ornitológus születésnapján várunk mindenkit egy rendhagyó Diás-szigeti kirándulásra! Programunk fókuszában a madártan, a természetvédelem első eredményei, és a hazánkban Vönöczky nevéhez fűződő madárgyűrűzés áll. A helyszínen a kiállítások megtekintése után madárgyűrűzés is lesz! Kis balaton diás sziget bank. A részvételi díj megegyezik a Diás-kirándulás jegyáraival: 900, - Ft/felnőtt 750, -Ft/kedvezményes 450, -Ft/gyermek Előzetes bejelentkezés a megadott e-mail címen szükséges! Email: Tel. : +36306640404
Az istállóban régi fényképek és a hagyományos bivalytartás eszközei tekinthetők meg. A fogadóépületben berendezett tárlat a Kis-Balaton gazdag élővilágát mutatja be. Helyszín: Kápolnapuszta (Balatonmagyaródtól 3 km) GPS: 46. 581917, 17. 203002 Tájház - Vörs Vörs községben áll a tájházként berendezett talpasház, amely a 18. század végi és a 19. Kis balaton diás sziget 2022. század eleji népi építészet egyik kiváló állapotban megőrzött példája. A látogatók a Kis-Balaton mellett élő emberek, a nádaratók, sásszedők hagyományos, mindennapi használati eszközeit, valamint a halászathoz kapcsolódó szerszámokat, a lápból élő pákászok életmódját ismerhetik meg. A ház első, és egyben legszebb szobáját, a tisztaszobát nem lakták, csak születés, betegség vagy halál idején használták, illetve itt szállásolták el vendéget. A füstöskonyhában a füst a mennyezetbe vágott nyíláson át távozott a padlásra. A tűzkutya és a rokka mellett a kamrában megtekinthető számtalan, ma már feledésbe merült háztartási eszköz. A pitvar végéből nyíló lakószobában pedig a Kis-Balaton vízivilágáról szóló kiállítás kapott helyet.
Somogyfajszon egy gyerekkori barátjának nagyapját hívták Matulának, de az öreg regénybeli alakjában ott van a tavaly elhunyt természetvédelmi őr, Futó Elemér nagyapjának személyisége is. A Diás-szigeten álló téglaház egyik szobája ma Fekete István emlékhelye. Korhű berendezése mutatja, hogy milyen körülmények között alkothatott a Kis-Balaton szerelmese. A sarokban álló könyvespolcon pedig szinte valamennyi művének megtalálható egy-egy példánya. A ház egy másik helyisége ugyancsak emlékszoba, Vönöczky Schenk Jakabról nevezték el, aki a múlt század első harmadában meghonosította Magyarországon a madárgyűrűzést. Sokkal több, mint ifjúsági regény helyszín » 🧡 » Irány a Kis-Balaton. Ebben a szobában a gyerekek és a felnőttek is számos érdekességet láthatnak: vannak itt madárszőtte fészkek, levedlett siklóbőrök, bogarak, kagylók és tojások, amelyek mind a Kis-Balaton gazdag élővilágát hivatottak képviselni. Kis-Balaton Látogatóközpont 2020-ban adták át az új Kis-Balaton Látogatóközpontot. A Vönöczky Schenk Jakab kutatóház szomszédságában, mintegy 1300 négyzetméteren épülő létesítmény formabontó, tájba illeszkedő építmény lesz, földtakarással és növényekkel a tetején.
Az emlékház körül hatalmas fák árnyéka és padok várják a turistákat, mi itt az árnyasban üldögélve hallgattuk az íróhoz kapcsolódó történeteket. Megtudjuk mi vonzotta a Somogy megyei születésű mezőgazdász végzettségű embert erre a tájra. Tüskevár plakát a Kis-Balaton Látogatóközpontban fotó: Márton Anikó Az emlékházban található kiállítás nagy élmény kicsinek és nagynak is, hiszen odabent megelevenednek a regények szereplői. Makettek segítségével és a túravezetők felkészült előadásával teszik egészen közelivé a környék vízi világát. Körbe sétálva ezen a kis félszigeten az ember megérti miért volt annyira varázslatos a filmbéli Tutajosnak a Tüskevárnál eltöltött nyár. Talán azt is megérti, hogy ki volt Matula bácsi és milyen értékeket akart átadni a városról érkezett fiúnak. Látogatóként hasonlóképpen éltük meg a szakvezetést, a túravezetők szívesen és szeretettel meséltek ennek a különös vízi világnak a féltett és nem véletlenül védett élővilágáról. Ha pedig már a Kis-Balaton felé kirándulsz, látogass el Nagykanizsára is!
Ákos Stefi - Bolyongok a város peremén - YouTube
A költő, a rokon, nézi, csak nézi, hull, csak hull a kövér, puha korom, A költő – ajkán csörömpöl a szó, de ő, (az adott világ varázsainak mérnöke), tudatos jövőbe lát s megszerkeszti magában, mint ti majd kint, a harmóniát. A vers műfaja politikai óda, témája a munkásosztály történelmi küldetése. József Attila a munkásosztály történelemalakító hivatását abból a szempontból vizsgálja, hogy mivé fejlődött eddig az emberiség a történelem során, és hogy a jövőben milyen fejlődési lehetőségei vannak még. A cím egy helymegjelölés, amely a vers indításakor is felbukkan (" A város peremén, ahol élek "). Tipikus helyszín a város pereme, azaz a külváros József Attila számára, ő is ott élt. Azonkívül a város peremén élt és dolgozott a munkásosztály, amellyel sorsközösséget vállalt. A vers első, eredeti címe egyébként Óda volt. A város peremén mint cím egyben jelkép is, melynek jelentését csak a vers és a költő teljes életművének ismeretében lehet megérteni. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Kinyilt a földbe zárt titok. Csak nézzétek, a drága jószág hogy elvadult, a gép! Törékeny falvak reccsennek össze, mint tócsán gyönge jég, városok vakolata omlik, ha szökken; s döng az ég. Ki inti le – talán a földesúr? – a juhász vad ebét? Gyermekkora gyermekkorunk. Velünk nevelkedett a gép. Kezes állat. No, szóljatok rá! Mi tudjuk a nevét. És látjuk már, hogy nemsoká mind térdre omlotok s imádkoztok hozzá, ki pusztán a tulajdonotok. De ő csak ahhoz húz, ki néki enni maga adott… Im itt vagyunk, gyanakvón s együtt, az anyag gyermekei. Emeljétek föl szivünket! Azé, aki fölemeli. Ilyen erős csak az lehet, ki velünk van teli. Föl a szívvel, az üzemek fölé! Ily kormos, nagy szivet az látott-hallott, ki napot látott füstjében fulladni meg, ki lüktetését hallotta a föld sok tárnás mélyeinek! Föl, föl! … E fölosztott föld körül sír, szédül és dülöng a léckerités leheletünktől, mint ha vihar dühöng. Fujjunk rá! Föl a szivvel, füstöljön odafönt! Mig megvilágosúl gyönyörű képességünk, a rend, mellyel az elme tudomásul veszi a véges végtelent, a termelési erőket odakint s az ösztönöket idebent… A város peremén sivít e dal.