A legtöbb vasat tartalmazó élelmiszer a máj, a szezámmag, a búzakorpa, a tökmag, a lenmag vagy a rókagomba. Rostok Az öregedéssel az emésztőrendszer lelassul, a gyomor- és bélrendszer falai megvastagodnak, ez pedig gyakori székrekedéshez vezethet. A rostban gazdag élelmiszerek elősegítik a megfelelő emésztést azáltal, hogy az ételt az emésztőrendszeren keresztülmozgatják. Vasat Tartalmazó Ételek. A rostban gazdag élelmiszerek emellett csökkentik a szívbetegségek kockázatát is. Fotó: fcafotodigital / Getty Images Hungary A rostban gazdag ételek közé tartoznak a diófélék, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a teljes kiőrlésű kenyér és a tésztafélék, a barna rizs, a barna kenyér, a zabpehely, a gyümölcsök és a zöldségek. Kálium Sajnos az idősebb korosztály nagy része nem tartja be az ajánlott napi 3500 mg káliummennyiség bevitelét. A kálium segít a sejtek működésében, csökkenti a vérnyomást és a vesekő kialakulásának esélyét. Emellett erősíti a csontokat is. Olyan gyümölcsökben és zöldségekben található, mint a banán, az aszalt szilva és a burgonya.
Harmadik lépcsőfok: a gyógyszeres kezelés A vaspótlás harmadik fokozatára akkor van szükség, amikor a vashiány már kifejezett, ugyanis ilyenkor a vasraktárak már teljesen kiürültek és a létfontosságú molekulák sem jutnak megfelelő mennyiséghez: ekkor már súlyos vashiány, akár vashiányos anémia is kialakulhat. Komolyabb vashiány esetén szájon át szedhető gyógyszerekkel, bizonyos esetekben pedig (például, ha a szájon át szedett gyógyszert a páciens nem tolerálja) a negyedik lépcsőfokként ismert intravénás pótlás alkalmazására is szükség lehet. A gyógyszeres kezelést szakorvos állíthatja be a körülmények és a kialakult hiány mértékének ismeretében. A szakemberek által javasolt vény nélkül kapható vagy receptre felírt készítményekkel a vérképünk általában hamar normalizálódhat, de a kiürült vasraktárak feltöltéséhez több hetes kezelésre lesz szükség. Jó, ha tudjuk, hogy a vaspótló gyógyszerek is különbözhetnek egymástól. A ferro-készítményeket (másnéven vas(II)-t, például vas-szulfátot tartalmazó gyógyszereket) minden más gyógyszertől, kalciumtól és magnéziumtól elkülönítve, étkezés előtt vagy után legalább 2 órás szünettel vehetjük be.
A ferri-tartalmúak (vagyis a vas(III)-iont tartalmazók) felszívódását viszont étel-, ital- és gyógyszerkomponensek nem befolyásolják, így ezek étkezéssel, és egyéb gyógyszereinkkel együtt is bevehetők. Ráadásul a szedésük jóval kevesebb gyomor- és bélpanasszal jár. Negyedik lépcsőfok: amikor már nincs idő a gyógyulásra Ha olyan az élethelyzet, hogy a szájon át adható gyógyszerek hatását, a vas megfelelő hasznosulást már nincs idő kivárni, az orvosok intravénás pótlást írnak elő. Általában a terhesség utolsó trimeszterében, vagy műtét előtt felfedezett súlyos vashiányos állapot miatt lehet szükség az intravénás terápiára. Alkalmazása előfordulhat még olyan esetekben is, amikor a gyógyszerszedés nem alkalmazható: például vérzéssel járó bélbetegségek, esetleg a gyomor-bél traktuson végzett műtétek esetén. Ezt a lépcsőfokot mindig szigorú szakorvosi felügyelet mellett végzik, hiszen a nagyobb dózis túltelítődést okozhat, ami épp olyan súlyos tüneteket idézhet elő, mint a vashiányos állapot.
Túlevés esetén annyi étel került hirtelen az emésztőrendszerünkbe, hogy a vér a test más tájairól, például az agyból is odatódul, hogy a gyomrunk és beleink képesek legyenek megbirkózni az extra terheléssel. Ezt követően hétköznapi nyelven szólva: kajakómába esünk. A kajakómán túl azonban még közel tucatnyi más panaszt is megtapasztalhatunk. A túlevés pedig az említett kajakómán túl akár: hasmenést, székrekedést, puffadást, gyomorégést, hányingert, fáradtságot, letargiát, nyugtalanságot, fejfájást, alvászavart, a túlevés miatt fellépő bűntudatot, vagy depressziót is okozhat. A sok cukor így hat a testünkre Geraldine Georgeou dietetikus a Daily Mailnek nyilatkozva hangsúlyozta, nemcsak a kajakóma, de az is nagyon jellemző, hogy a túlevés után sokan letargikus hangulatba kerülünk. Bélgáz Nehezen Távozik. Ennek oka, hogy a szervezetbe a mértéktelen falatozás miatt hirtelen nagy mennyiségű cukor kerül, melynek hatására testünk eszeveszett inzulintermelésbe kezd. Ennek következtében azonban a korábbi magas vércukorszint hirtelen leesik, amitől nyomottá, letargikussá, álmossá válhatunk.
Bélgázok az összefoglaló neve annak a bélcsőben előforduló gázelegynek, amely részben az egyén által lenyelt levegőből, részben a véráramból (diffúzió útján), részben az emésztési és bakteriális erjedési (fermentációs), továbbá rothadási és egyéb anyagok átalakításának folyamataiból képződik. Nehezen emészthető, illetve illó és aromás olajakat, zsírsavakat tartalmazó, gyakran rostban gazdag anyagok fermentatív és bakteriális emésztése kapcsán gázok termelődnek. A bélgázok mennyisége és minősége nagy mértékben függ a táplálék minőségétől, valamint bizonyos fokig az egyén bélflórájától, baktériumaitól is. A bélgázok nagymérvű felszaporodása a belek feszülését és ezzel görcsös állapotot idéz elő ( bélgörcs). A bélgázok keletkezése csecsemőkorban helytelen táplálás következménye is lehet. Máskor viszont az exszudatív alkattal ( exszudatív diatézis) járó emésztési sajátság, amely a második évnegyed folyamán rendszerint megszűnik. A bélgázok megkötésére gyógyszereket alkalmaznak. [1] Összetételük [2] [ szerkesztés] Előfordul bennük szén-dioxid egyes élőlényekben metán hidrogén etán, esetleg etanol rövid szénláncú, illékony szerves aldehidek és savak (pl.
Nem mindenkinél vannak jelen azok a baktériumok, amelyek ezeket a vegyületeket állítják elő. A bélgáz gyúlékonyságáért a hidrogén és a metán a felelős. Megbecsülték, mennyi emésztetlen étel éri el a végbelet: körülbelül 30-150 gramm szénhidrát. Bélgázok az összefoglaló neve annak a bélcsőben előforduló gázelegynek, amely részben az egyén által lenyelt levegőből, részben a véráramból (diffúzió útján), részben az emésztési és bakteriális erjedési (fermentációs), továbbá rothadási és egyéb anyagok átalakításának folyamataiból képződik. Nehezen emészthető, illetve illó és aromás olajakat, zsírsavakat tartalmazó, gyakran rostban gazdag anyagok fermentatív és bakteriális emésztése kapcsán gázok termelődnek. A bélgázok mennyisége és minősége nagy mértékben függ a táplálék minőségétől, valamint bizonyos fokig az egyén bélflórájától, baktériumaitól is. A bélgázok nagymérvű felszaporodása a belek feszülését és ezzel görcsös állapotot idéz elő ( bélgörcs). A bélgázok keletkezése csecsemőkorban helytelen táplálás következménye is lehet.