6 százalék szerint pedig még tanúkra sincs szükség hozzá, ugyanis nem feltétel, hogy a szerződést ügyvéd vagy közjegyző készítse, de sok kellemetlenség elkerülhető vele. 5. A volt feleségem kölcsönt vett fel, amelyből a közös tulajdonú lakásunkat megvásároltuk. Sokan a válás után koppannak, hogy mi számít közös és külön vagyonnak | 24.hu. Elváltunk, és szerinte a törvény alapján ugyanúgy felelek a kölcsöntartozásért, mint ő. Igaz ez? Helyes válasz: Nem, a volt feleség a teljes vagyonával, míg a volt férj csak a közös vagyonuk rá eső részével felel a kölcsönért. Sok a zavar azzal kapcsolatban is, hogy vajon a házastársaknak az adósságaik is közösek-e. Valójában – amennyiben házassági vagyonjogi szerződésben máshogy nem rendelkeznek – nemcsak a bevételeik, hanem a tartozásaik is közösek, még akkor is, ha csak az egyikük vette fel a hitelt a közös vagyonuk terhére, igaz: a felelősség eltérhet attól függően, hogy a kölcsönt felvevő házastársa hozzájárult-e az ügylethez. Csupán a válaszadók egyötöde tudta, hogy ennek értelmében a volt feleség – aki a kölcsönt felvette – a teljes vagyonával, míg a volt férj csak a közös vagyonuk rá eső részével felel a tartozásért.
Ebben nem szükséges feltüntetni a Ptk. szerinti különvagyoni vagyontárgyakat, azok ugyanis a törvény erejénél fogja különvagyonba tartoznak (de ha valakit ez megnyugtat, tegye bátran), viszont a közös vagyoni rendelkezésektől el lehet térni, például ki lehet kötni, hogy a munkabér - a szabályokkal ellentétben - különvagyon lesz. Közös vagyon, különvagyon – Mi jár nekem, ha elválok? | drujvary.hu. A házassági vagyonjogi szerződésben kétféle verzió közül lehet választani, mindkettőről írtunk az " Általános tudnivalók a bontóperről és a házassági vagyonról" című írásunkban, itt tehát csak röviden jelezzük a megoldási metódusok lényegét: jöjjön tehát a közszerzeményi és a vagyonelkülönítési rendszer. közszerzeményi rendszerben az, ami közszerzeményi vagyon, az a házasság fennállása alatt nem közös, azaz csak az arra feljogosított személy használhatja, birtokolhatja, hasznosíthatja és rendelkezhet felette, például a korábbiakban említett autótulajdonos feleség az autót kizárólagosan használhatja, el is adhatja a házastársa megkérdezése vagy beleegyezése nélkül, annak vételára is a közszerzeményi vagyon része, tehát a feleségé marad.
15 százalék tartotta tévesen úgy, hogy a különvagyonból származó bevételek sosem lesznek közösek, és 5 százalék válaszolta rosszul, hogy a vállalkozásból származó bevétel csak akkor lesz közös, ha annak alapításakor a házastársak már élettársként együtt éltek. 3. A férjem, még mielőtt megismerkedtünk, kapott egy lakást a szüleitől. Eladtuk, és kizárólag ennek az árából vettünk egy nagyobbat. A törvény szerint az új lakásnak a fele már engem illet? Mi számít házastársi közös vagyonnak, és mi nem? | Dr. Szász ügyvédi iroda. Helyes Válasz: Nem, mert a régi lakás a férj különvagyona volt, és ha ennek az árából vették a másikat, az sem lesz közös vagyon. A válaszadók többsége azzal sem volt tisztában, hogy automatikusan nem lesz minden vagyontárgy a közös vagyon része, amit a házaspár az esküvő után szerez. 44 százalék jól tudta, hogy nem lesz például közös vagyon az az ingatlan, amelyet már házasként vásárolnak, de ahhoz kizárólag az egyikük régi – még a házasságkötés előtt szerzett, tehát különvagyoni – lakásának árát használják fel. Ahogy nem lesznek közösek a házasságkötéssel az örökölt és az ajándékba kapott vagyontárgyak sem.
Rendelkezés a vagyonnal A házastársak a közös vagyonnal csak közösen, a különvagyonnal azonban önállóan is rendelkezhetnek. Ez a kérdés akkor lesz igazán jelentős, amikor a felek már külön költöznek, azonban még nem történt meg a vagyonmegosztás. A közös vagyon megosztásáig főszabály szerint nem lehet a vagyonnal rendelkezni, kizárólag a felek közös megegyezésével. Ez alól kivételt jelentenek az egyik házastárs foglalkozásához, egyéni vállalkozói tevékenységéhez szorosan kapcsolódó vagyontárgyak, mivel az ezekkel való rendelkezés a házastárs mindennapi munkájához elengedhetetlen. A kivételek másik körébe az olyan intézkedések tartoznak, amelyek a közös vagyont valamilyen károsodástól óvják meg, illetve minden olyan rendelkezés, amely a közös vagyon számára kizárólag előnyös hatásokat hoz, mint például valamilyen közös vagyont terhelő kötelezettség esedékessé váló részletének kifizetése. A kivételek ellenére sem lehet azonban rendelkezni a másik fél hozzájárulása nélkül a közös vagyonba tartozó ingatlanról, illetve nem lehet közös vagyonba tartozó vagyontárgyat gazdasági társaságba apportként bevinni.
Az arány megállapításánál figyelembe kell venni a felek valamennyi, az életközösség alatt szerzett jövedelmét, a háztartásban, gyermeknevelésben végzett munkát, mint ahogyan az élettárs vállalkozásában végzett munka értékét is. Az élettársak vagyoni viszonyának rendezése körében gyakorlatlan kezek nagy kár okozására képesek, már akkor is, ha csak a perrel kapcsolatban felmerülő költségeket nézzük. A vagyonjogban jártas családjogi ügyvéd pontos, részletes és mindenre kiterjedő tájékoztatást képes önnek adni. Ön a helyzetének, a tárgyalási pozíciójának pontos ismeretében tud arról dönteni, hogy elfogadja-e volt élettársa ajánlatát, vagy jobban jár a peres eljárással. Ha biztonságban szeretné érezni magát és a jövőjét, válassza a Vidákovics & Partners felkészült válóperes ügyvédekből álló csapatát. Vagyonmegosztás élettársi kapcsolat esetén - dr. Vidákovics Béla Zsolt Bíróság illetékesség kereső DR. VIDÁKOVICS BÉLA ZSOLT ÜGYVÉD Megromlott a házassága? A Vidákovics & Partners válópere szakosodott válóperes ügyvédei együttesen több mint 40 év családjogi területen szerzett tapasztalatával magabiztosan nyújtunk határozott képviseletet ügyfeleink számára.
Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa is bekapcsolódott a IX. Székelyföld Napok rendezvénysorozatába: a képviseleten mutatták be Ferenczes István költő, író, a Székelyföld kulturális folyóirat nyugalmazott alapító-főszerkesztője legújabb kötetét. Ezúttal prózai műről van szó, amely – Lövétei Lázár László, a folyóirat jelenlegi főszerkesztője, a kötet szerkesztője szerint – nem felel meg a klasszikus műfaji besorolásoknak, ugyanis regénynek túl sok benne a valós elem, dokumentumregénynek túl személyes, szubjektív a megközelítésmód, de mindazonáltal olvasmányos, magával ragadó alkotás. Veszedelmekről álmodom – Írok Boltja. Ferenczes István azonban regénynek tartja terjedelmes művét, amely családja történetét tárja fel és tárja az olvasó elé. S e történet feltárása során számtalan dokumentumot kutatott fel, levéltárakban búvárkodott, más szerzők könyveit böngészte át, hogy teljesebbé, árnyaltabbá tegye a képet. A szerző elmondta, olyan szöveget próbált papírra vetni, amely a mai korra jellemző olvasási szokásoknak – vagy ahogy ő nevezte: olvasási nem-szokásoknak – is megfeleljen, ezért nem lineáris szerkezetű a mű felépítése, s ezért váltakoznak benne a különböző szövegtípusok a változó stílusú szépirodalomtól a dokumentumok idézéséig, fényképek, reprodukciók beillesztéséig.
Magyar Ferenc részletesen elmeséli a főiskola építésének történetét, Kós Károly felkérését a tervezésre, az épületanyagok beszerzését, miként kerül az épületfa-beszerzés érdekében kapcsolatba egy rossz hírű fakereskedővel, de aki végül is időben leszállítja a fát. ("Amikor átadta a faktor-cédulákat, mellbe vágott egy mondattal: »igazgató úr, tudjon róla, hogy ez az utolsó szálig lopott fa. « Ezt – mint később kiderült – úgy csinálta, hogy az erdészeknek és a közbirtokosságoknak, ahonnan a fát kitermelte, azért fizetett valamit, de nagyobb részt ingyenesen felajánlott famennyiség volt, amit leszállított. Ferenczes István: Veszedelmekről álmodom - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Ez volt az első alkalom, amikor gondolkodóba estem, hogy vajon elfogadhatom-e azt, hogy nem szabályos módon történik az építőanyag beszerzése, de győzött aztán az a szempont, és ebben Kós Károly is megerősített, hogy végeredményben elfogadhatunk közbirtokosságoktól, erdőtulajdonosoktól önkéntes ajándékot a népfőiskola építéséhez". könyv Erdély elvesztése Az első világháborút követő hónapokban Közép- és Kelet-Európa politikai térképe gyökeresen átalakult.
Az erdélyi magyar irodalmi- és közélet jeles egyénisége. Művei (válogatás) [ szerkesztés] Verskötetek [ szerkesztés] Ferencz S. István: Nyári vándorlások. Versek; Kriterion, Bukarest, 1972 (Forrás) Ferencz S. István: Utolsó kenyér. Versek. 1972–1977; Kriterion, Bukarest, 1978 Ki virággal megveretett. Versek; Kriterion, Bukarest, 1984 Mikor Csíkban járt a török. Gyermekversek; Kriterion, Bukarest, 1986 Megőszülsz mint a fenyvesek. Versek; Kriterion, Bukarest, 1988 Indián a Hargitán. Versek gyermekeknek és szülőknek; Kriterion, Bukarest, 1990 Félidő, félpokol. Versek; Mentor, Marosvásárhely, 1994 Hó hull örök vadászmezőkre. Írók, költők könyv - 1. oldal. Versek és szövegek; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1996 A pepita hangya. Versek gyerekeknek, szülőknek és nagyszülőknek; Pro-Print, Csíkszereda, 1998 Didergés. Versek; Pont, Bp., 2000 Csíksomlyó. Pünkösdi búcsú; Viza Gazda, Kolozsvár, 2000 Sekler songs [ Székely dalok]; Pro-Print, Csíkszereda, 2001 Bacchatio Transsylvanica. Versek; Felsőmagyarország–Szépírás, Miskolc–Szolnok, 2002 Minerálnájá pesznyá [ Ásványdal] (három poéma); Pro-Print, Csíkszereda, 2003 Túlexponált fényképek; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2004 Nevedet nevemmel; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2005 ( Mesevonat, 10. )
December jött, hadak utáni tél. Állítólag havazott. Méltóságteljesen. Széttépett angyalszárnyak riadalmas örvénylése próbált fátylat borítani az elmúlt hónapok borzalmaira, amelyekben dér lepte be édesapámat. 1944 karácsonya jött, s Csíkpálfalván a kocsma mögötti bérszobában másodnapja vajúdott elsőszülöttével kicsi édesanyám. Igen, akkor ő volt Mária. A kocsmában csönd volt, némán ültek poharaik mögött a férfiak. Közöttük József, az ács, vagyis építészmester apám. A faluban akkor templom sem volt, a közeli Csíksomlyó harangjai küldték hosszan kitartó borongással a Mennyből az angyal békességet üzenő palackpostáit. És a fiú, a borzalmasan hatalmas magzat sehogyan sem akarta a világra bömbölni magát. A kápolnásfalvi prológus után, azt hiszem, érthető a tiltakozása. Pedig karácsony este volt, fenyőillat lengett a tájon, gyertyafények imbolyogtak a jobbágy-kék falú székely házak piciny ablakaiban, a felcsíki fekete kerámiafazakakban illatozón rotyogott a töltelékes káposzta. Akár az angyali seregek, vígan énekelve hozták a Kisjézust, jöttek hazafelé a Megváltó születését hirdetve a kegytemplomból a népek.
Nem tudtuk, hogy ott élt Jakabffy Elemér, ott szerkesztette a két háború között az erdélyi folyóiratok egyik legrangosabbikát, a Magyar Kisebbséget. Nem tudtuk, hogy itt töltötte gyerekkorát Teller Ede. Nem tudtuk meg, hogy kölyökként itt focizott Czibor, együtt azzal a német apától, öntudatos magyar anyától származó Posipallal, aki azon a keserves '54-es focivébén magyarul figyelmeztette a Svábot, alias Puskás Öcsit, hogy ne mind froclizza azt a kemény legény Liebrichet, mert megjárja. Füzeteket és több tucat, rózsaszín papírra gépelt bérelszámolási cédulát őrzök, amelyeket bizonyára az igazgató gépelt ki apám kéziratos nyilvántartó füzeteiből. Mindegyiknek az alján ott van apám aláírása, hogy az összegeket átvette, és kifizette az embereket. Kőművesek, ácsok, napszámosok, téglavetők, mészhordók, homok- és kavicsfuvarozók, de még vízhordók is szerepelnek a kimutatásokban. De a területet is fel kellett tölteni, rengeteg földet, kavicsot odafuvarozni, mert Kósnak az alapvető háborgásai ezzel voltak kapcsolatosak, tudniillik ő a főiskola épületét a kegytemplom melletti magasabb, dombosabb helyre képzelte, nem a szemközti, patak melletti gödörbe… Régi, öreg házat vagy csűrt kellett megvásárolni, lebontani a téglaégetéshez tűzifának, ezért is fizetség járt.