00 – 15. 15 Az etikai eljárások tapasztalatai Dr. Belányi Márta – főtitkár Magyar Kormánytisztviselői Kar 15. 15 – 16. 00 Hozzászólások, javaslatok
A rendezvény időpontja és helyszíne: 2020. március 3. (kedd) 09:30 – 16. 00 Nemzeti Közszolgálati Egyetem Orczy Úti Kollégium (1089 Budapest, Orczy út 1. ) A meghívóhoz mellékelten megküldjük a részletes program tervezetét. Kérjük, regisztrációjukat a e-mail címre szíveskedjenek megküldeni a név, szervezet és elérhetőség (telefonszám, e-mail cím), valamint az esetleges parkolási igény (jármű típusa és rendszáma is) feltüntetésével. Kérjük, speciális étkezési igényüket is jelezzék. A jelentkezéseket érkezési sorrendben fogadjuk. Jelentkezési határidő: 2020. február 14. (péntek) 14:00 óra A levélhez mellékelten megküldjük a részletes programot is. Részvételükre feltétlenül számítunk! Tisztelettel: dr. Klotz Péter projekt szakmai vezető helyettes PROGRAM: 08. 30 – 09. 30 Érkezés, regisztráció, kávészünet Levezető elnök: Prof. Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok – projekt szakmai vezető Nemzeti Közszolgálati Egyetem 09. 45 Megnyitó Prof. Kis Norbert – fejlesztési rektorhelyettes Nemzeti Közszolgálati Egyetem (egyeztetés alatt) 09.
A Kart a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hozta létre, melynek célja, olyan közös értékalapú egységes hivatásrend létrehozása, amely hozzájárul a közigazgatás működése iránti állampolgári bizalom megerősödéséhez. Jávor András több mint negyven éve van a közszolgálati pályán, kezdetben orvosként dolgozott, majd 1990 és 1994 között a Népjóléti Minisztérium közigazgatási államtitkára volt. 2001-ben az egészségügyi miniszter főtanácsadója volt. 2007 és 2008 között a TÁRKI- Egészség Tudásközpont vezetője,... Részletek
a tagok szakmai érdekeinek képviselete, védelme, a szakma tekintélyének erősítése, a véleményezési, felterjesztési, kifogásolási jog gyakorlása, a szakmai kapcsolatok létesítése és fenntartása, valamint kitüntetések adományozásának kezdeményezése), valamint a kormánytisztviselői szakma hivatásetikai normáinak megalkotása. Dr. Kovács Zoltán kormánymegbízott és Takács Szabolcs kabinetvezető november 13-án adta le voksát a veszprémi Kormányablakban. (Veszprém Megyei Kormányhivatal)
Berta Dávid, a Magyar Nemzeti Bank munkatársa az Infostartban megjelent vendégcikkben írt arról, hogy a népegészségügyi termékadót (neta, chipsadó) célszerű lenne kiterjeszteni a "környezetszennyező módon előállított, és kedvezőtlen hosszú távú egészségügy hatásokkal járó" pálmaolaj (pálmazsír) élelmiszeripari felhasználására is. Pálmaolaj káros hatásai vannak az elektromos. A javaslat nem egy szakértő magánvéleménye, szerepelt már a jegybank februárban kiadott versenyképességi programjában is. Miért függünk a pálmaolajtól? Az biztos, hogy komoly bevételi forrást jelentene az államnak a chipsadó kivetése a pálmaolajra, hiszen becslések szerint a nyugati országokban forgalmazott feldolgozott termékek fele tartalmaz pálmaolajat (néha olyan neveken, mint pálmazsír, hidrogénezett növényi olaj, Elaeis Guineensis, palmolein), a felhasznált alapanyag háromnegyede pedig valamilyen élelmiszerbe kerül. Ettől lesz szép fénye a csokoládénak, ettől tartható el olyan sokáig a Nutella, ebben főzik elő az ázsiai tésztalevesek tésztáját, ettől lesz krémes a jégkrém, ettől lesz könnyed a toastkenyér tésztája, ettől lesz szobahőmérsékleten kenhető, de szilárd a margarin.
Emellett rendkívül sok fürdőszobai termékben is megtalálható: a testápolókban, szappanokban, samponokban és balzsamokban. Sőt, az importált pálmazsír mintegy 51%-át bioüzemanyagként égetjük el! Szinte lehetetlen kikerülni, egy átlag vásárló öntudatlanul is elképesztő mennyiséget vesz és fogyaszt belőle. A pálmazsír teljes bojkottja vagy élelmiszeripari leváltása így lehetetlen küldetésnek tűnik. Pálmaolaj káros hatásai tétel. A megoldást a fenntartható termelés jelenthetné: ennek szorgalmazására alapult meg 2004-ben a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (RSPO). A csatlakozó termelők vállalják, hogy nem vágnak ki érintetlen erdőterületeket, védik a vízkészleteket, harcolnak a talajerózió, a munkásokkal és az őslakosokkal szembeni jogsértések ellen. A Kerekasztalhoz a legnagyobb pálmazsír-felhasználó cégek – a Nestlé, az Unilever és a Ferrero – is csatlakoztak, hogy termékeikben kizárólag fenntartható forrásból származó pálmazsírt használjanak fel. Igen ám, de a környezetvédő szervezetek szerint a Kerekasztal célkitűzései nem valósulnak meg: műholdfelvételek és a termelők saját bejelentései alapján az erdőterületek továbbra is rohamos ütemben pusztulnak.
Míg 1970-ben két millió tonnát termeltek ki, ez 2018-ra már harmincötszörösére nőtt, így 72 millió tonna pálmaolajat termeltek. Ennek 57%-át Indonéziában, 27%-át Malajziában. (Forrás:) De hogy mire is használják ezt a rengeteg mennyiségű olajat? A kitermelt pálmaolajak legnagyobb részét az élelmiszeripar használja fel: megtalálható a margarinokban, csokoládékban, pizzákban, kenyerekben és az étolajakban is. Nagyjából a 71 millió tonna 27%-át fordítják ipari felhasználásra, például kozmetikai termékekben, szappanokban, mosó- és tisztítószerekben. Vállalkozás: Pálmaolajban fürdik a világ, de tényleg a bojkott a megoldás ez ellen? | hvg.hu. Kismértékben (5%) bioüzemanyagként használják közlekedésre, villamos- vagy hőenergia termelésre. Természetesen ezek a számok országonként változnak, például Németországban a pálmaolajat nagyobb részben használják bioüzemanyagként, mint az élelmiszeriparban. Általánosságban a szupermarketekben kapható termékek nagyjából fele tartalmaz pálmaolajat. A pálmaolaj tulajdonságai A pálmaolaj előállítása nagyon olcsó. Az előfordulási helyén, illetve a telepített ültetvények országaiban alacsonyak a munkaerő és a szállítás költségei is, és szinte egész évben lehet termelni.
A legtöbb esetben le lehet cserélni a zsírt. A szappangyártásnál például a marhafaggyú a lehetséges alternatívája a pálmaolajnak, amely azonban nem alkalmas vegánok számára. Az olívaolaj helyettesítheti a pálmaolajat a szappanban. A pálmaolaj "álnevei" Aki pálmaolaj mentes termékeket akar vásárolni, gyakran alaposan meg kell néznie a csomagolást. A legnagyobb mennyiségben két kis szigeten (Borneó és Szumátra) termelik. Ezeken a területeken olyan őserdők vannak, ahol a legnagyobb a biodiverzitás az egész Földön. Nagyon komoly negatív hatása van annak, hogy ezeken a területeken pálmaolaj-ültetvényeket hoznak létre. Vagyis ahol eddig négyzetkilométerenként több ezer faj előfordult, ott most 10-100 faj lesz rovarokkal és mindenféle mikroélőlényekkel együtt. Ez egy monokultúrás terület, egy búzamező is nagyjából ilyen. Mekkora az eddig keletkezett kár? Hatalmas. Mindenben van, pedig állítólag igen káros: mi az igazság a pálmaolajról?. Rengeteg állat került a kihalás szélére. Ezekre a szigetekre jellemző olyan fajok előfordulása is, amik máshol nincsenek. Endemikus fajoknak hívjuk ezeket, mert ott alakultak ki, és ott élnek.
Igaz, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) tavalyi döntése alapján kimondható, hogy az iparág ebben a tekintetben jelentőset fejlődött az utóbbi években. Ennek ellenére kiemelik, hogy a pálmazsírba a finomításakor belekerülő 3-monochloropropane diolnak (3-MCPD) a vesékre és a férfiak termékenységére lehetnek káros hatásai, így az ajánlott napi bevitelt tavaly 2. 0 µg/kg-ban maximalizálták a testtömegre nézve (azaz egy 60 kg súlyú személy esetében ez 120 µg, ami kevesebb, mint egy evőkanál margarin). Az tehát biztos, hogy a növényi olajok közül messze nem a pálmazsír bír a legjobb egészségügyi hatásokkal. Főzéshez, sütéshez nem érdemes használni, cseréljük inkább vajra, olíva- vagy napraforgóolajra! A feldolgozott élelmiszerek esetében pedig biztonságosabb lehet a bevitt mennyiség csökkentésére törekedni, főleg a gyermekek esetében, akik hajlamosabbak sokat fogyasztani a pálmazsírt tartalmazó csokoládékból, kész süteményekből és jégkrémekből. Pálmaolaj Káros Hatásai. Mit tehet az egyszerű vásárló? Alacsony ára, színtelen, szagtalan jellege és krémes állaga miatt a pálmazsír szinte megkerülhetetlen alapanyagává vált a feldolgozott élelmiszereknek: ott van a margarinokban, a desszertekben és csokoládékban, a kávétejszínben, de még a mirelit sültkrumpliban, a pattogatott kukoricában és a leveskockákban is!
Jelenleg a kókuszszír fogyasztása környezetkímélőbb megoldás, melyet tudatos vásárlóként érdemes megfontolni. Ugyanakkor a kereslet növekszik a kókuszzsír iránt, és szállítása nem kevesebb terhet ró a környezetre, mint a pálmaolaj esetében. A kókuszzsír mindezek ellenére mégis messze jobb megoldásnak tűnik. Második szempont – Egészségre gyakorolt hatás Pálmazsír – amennyire lehet kerüljük A pálmazsírban többféle vitamint, ásványi anyagot, még antioxidánst is találunk. Mi akkor vele a gond? Magas a telített zsírsav tartalma. Pálmaolaj káros hatásai táblázat. Túlzott fogyasztása ezáltal károsíthatja a szív- és keringési rendszert, elhízást, magas koleszterinszintet okozhat. A pálmazsír egyik fő összetevője, a palmitinsav (44%-ban tartalmazza) a transzzsírsavakhoz hasonló káros hatással van a szervezetre, növeli a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságát. Mindezekre azért is érdemes felhívni a figyelmet, mivel a pálmazsír sok készen kapható élelmiszer összetevői között megbújik. Jogosan tevődik fel a kérdés, ha nem egy túl egészséges zsírról van szó, akkor miért használják mégis temérdek helyen?