2017. augusztus 20. 08:14 Elérkezett az év talán egyik leglátványosabb, és a magyarok számára legfontosabb ünnepe, augusztus 20-a, vagyis Szent István napja. Akárcsak a legtöbb ünnepnek, ennek is saját története és hagyományköre van. Kíváncsi vagy, miért rendeznek ekkor tűzijátékot, mit jelent az új kenyér, és miért szeretik ezt az ünnepet igazán a víz közelében élők? Megmutatjuk. Tűzijáték a Duna felett 2015. augusztus 20-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Augusztus 20-án első államalapító királyunkat, Szent Istvánt ünnepeljük, a jeles ünnepnap azonban lassan összefonódott egy korábbi, keresztény ünneppel. A legenda ugyanis úgy tartja, hogy Szent István öt nappal korábban, augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján ajánlotta Szűz Mária oltalmába Magyarországot, az idők során végül a két nap ünnepi hagyományai összefonódtak. Megalapították az államot – de mit ünneplünk még augusztus 20-án? - Privátbankár.hu. Végül 1092-ben Szent László király a szabolcsi zsinaton rendelte el, hogy ünnepeljék István oltárra emelésének napját, augusztus 20-át. Szép lassan bővült a kör Országos ünneppé végül 1774-ben vált Mária Teréziának köszönhetően, és megalapozta az egyik mai napig tartó hagyományt, a Szent Jobb körbevitelét – ő hozatta ugyanis Raguzából Bécsbe István király mumifikált jobb kezét.
Milyen legendák köthetők Istvánhoz? Szent István az ország és a nemzet mennyei patrónusa, koronáját – a Szent Koronát – a középkorban élő személyként tisztelték. István koporsóját a középkorban gyógyító erejűnek tartották, rengetegen zarándokoltak a koporsóhoz, és sokan azt állítják, meggyógyultak – volt olyan beteg, aki már útközben rendbejött. Szent István a csizmadiák, szabók, bányászok, pénzverők védőszentje. A körmöcbányai bányászbúcsún körmenet, lovasjáték, kardtánc, lövészverseny volt tiszteletére. A malmokat és a hajókat a Szent Király ünnepén zöld ággal díszítették Szegeden, a gabonaszállító hajókat rendszeresen Szent Istvánra névre keresztelték. Pöstyén szlovák lányai éjfélkor kimentek a Lánykútra – a Szent Király éjfélén, annak erejében – a templomosok klastromának romjaihoz vizet meríteni. Megmosdottak benne, s reggel azzal a legénnyel találkoztak, aki később feleségül vette őket – sorolja a legendákat Molnár V. Augusztus 20 mit ünneplünk full. József az Egész-ség című művében. Mit ünneplünk 15-én? István idején augusztus közepe volt a törvénylátó napok ideje: I. László uralkodása alatt a korábban augusztus 15-én megült törvénylátó nap átkerült 20-ára, ez azt jelentette, hogy ekkor ült össze Fejérváron a királyi tanács – írja a mú Augusztus 15-e Nagyboldogasszony napja, Mária mennybemenetelének és az ország Mária oltalmába ajánlásának ünnepe.
A mézédes magyar szilva, a sárgabarack, a finom meggy, a dió, a mák, és persze a csokoládé visszatérő hozzávalói a tortának. Augusztus 20 mit ünneplünk 6. Az új kenyér ünnepének hangulatában egy játékra invitáljuk az Intézet ismerőseit: aki ezen a hétvégén kenyérsütésbe fog, ossza meg Facebook oldalunkon az elkészült mű fényképét! A három legszebb, legínycsiklandozóbb kenyér sütőmestere kis ajándékcsomagban részesül! Várjuk a képeket!
A kiinduló jog az Alaptörvény, amely nem közvetlenül alkalmazott jogszabály, mégis az emberi személyiség számos aspektusát védi, többek között a jó hírnevét, a becsületét, a méltóságát, és biztosítja a szólás és a sajtó szabadságát is – fűzte hozzá. Utalt arra, hogy a közéletben folytatott vitákra másféle szabályozást kell alkalmazni, mint a magántermészetű vitákra. A Médiatanács tagja emlékeztetett az Alkotmánybíróság (Ab) 1994-es meghatározására, amely szerint hatósági személy, hivatalos személy, illetve a közszereplő politikus az, akinek szűkebb személyiségvédelmi jogai vannak, mint a magánszemélyeknek. Hozzátette azonban, hogy ezt az Ab nem tehette kötelezővé a jogalkalmazó bíróságok számára, ez csak egy kiindulópont. Véleménye szerint ezt a joggyakorlat alaposan kibővítette. Koltay Andrást nevezte ki az NMHH elnökének Áder János | Demokrata. (Nagyításhoz kattintson a képre! ) Úgy fogalmazott: mindenki, aki a nyilvánosság előtt szerepel, az közszereplőnek számít és a személyiség védelme eleve csökkentett mértékben tud csak érvényesülni. Koltay András meghatározása szerint valójában nem a személy státusza lényeges, hanem az, hogy mikor lép a nyilvánosság elé.
Koltay András (forrás: NKE) A szólásszabadság alapvonalai címmel 2009-ben jelent meg monográfiája (Századvég), 2013-ban angol nyelven Freedom of Speech – The Unreachable Mirage című (Wolters Kluwer), 2016-ban pedig A vallások, az állam és a szólás szabadsága című kötete (Századvég). Ezeken kívül több mint 250 tudományos publikációt jegyez magyar és külföldi nyelveken. 2010 októbere óta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja. Főszerkesztője a Iustum Aequum Salutare jogtudományi folyóiratnak, míg felelős szerkesztőként jegyzi az In Medias Res, a sajtószabadsággal és a médiaszabályozással foglalkozó tudományos folyóiratot. Áder János kinevezte a médiahatóság új elnökét | 168.hu. 2018 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. Karas Monika hivatalos lemondásakor új kihívások keresését említette, aztán nagyon hamar kiderült, hogy ez alatt azt kell érteni, hogy az Állami Számvevőszék felkérte alelnökének, bruttó 4, 2 millió forintért havonta.
Asset 4 Asset 1 Kinevezték az NMHH új elnökét Áder János köztársasági elnök Koltay András jogászt, a Magyar Közszolgálati Egyetem rektorát nevezte ki a rekordméretű lelépti díjjal távozó Karas Monika helyére. Áder János Orbán Viktor javaslatára, 9 évre nevezte ki Koltayt december 4-i hatállyal, ami a médiahatóság fideszes befolyásolhatóságát így elméletben 2030-ig kitolja - írja a Telex. Koltay 2010 és 2019 között tagja volt az NMHH vezetésével megbízott Médiatanácsnak. Az NMHH honlapján olvasható életút szerint Az NMHH honlapján közzétett tájékoztató szerint Koltay András a NKE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára. LL. Koltay András az NMHH új elnöke. M. (Master of Law) fokozatot szerzett 2007-ben a University College Londonon, korábban a strasbourgi Emberi Jogok Nemzetközi Intézetében szintén folytatott tanulmányokat. PhD-fokozatát 2008-ban szerezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán. Legfőbb kutatási területei a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseihez kapcsolódnak.
Ugyanis Karast még 2013 augusztusában nevezték ki elődje, Szalai Annamária halála után. Kinevezése 2022 szeptemberében járt volna le, azaz a választások után. Karas Monika vezetése alatt a Médiahatóság és a Médiatanács évek óta kerüli az erős állásfoglalást, ha a kormánynak kellemetlen médiaügyekről van szó. Nem vizsgálták például azt az esetet, amikor az MTVA-ban egy szerkesztői értekezleten Bende Balázs vezető szerkesztő arról beszélt, hogy a köztévében nem az ellenzéki összefogást támogatják, és ennek megfelelő narratíva alapján kell az anyagokat elkészíteni – akinek pedig ez nem tetszik, az mondjon föl. Az ezzel kapcsolatos megkereséseket azzal hárította Karas, hogy csak a "közzétett tartalmak kapcsán" vonhatják felelősségre az MTVA munkatársait, így nincs jogkörük eljárni az elvileg közszolgálati célokból fenntartott állami médium szerkesztői ellen. A kormánypárttal szemben kritikus Klubrádió viszont éppen Karas elnöksége alatt vesztette el a 92, 9 MHz-es frekvenciára az engedélyét, ahogyan a Simicska Lajoshoz köthető Class FM és Music FM is ezekben az években hallgatott el.
Karas Monika tekintélyes munkásságáról már korábban írtunk, legutóbb annak kapcsán, hogy 2019 nyarán megtriplázták a fizetését. Akkor A Médiatanács sosem keresztezte a Fidesz útját című cikkünkben sorra vettük a Médiatanács aránytalanul szerény (például a Mediaworks vagy a KESMA létrejöttekor) vagy éppen túlzó (például az RTL-Central-fúzió izomból elkaszálásakor) lépéseit, amelyek mind-mind államilag torzították a médiapiacot. Ugyan ez csak egy eszköz volt a sok közül a Fidesz kezében, mindenesetre a tanács minden tőle telhetőt megtett, hogy 100 százalékot teljesítsen, és ahogy fentebb láttuk, mindez win-win szituációnak bizonyult.
Remix Lyrics Koltai andrás a szólásszabadság alapvonalai Karaoke Ennek a működése elég jól személyre szabható, különféle tartalmak jeleníthetők meg a lezárt kijelzőn, és azt is megadhatjuk, hogy rögtön a zsebből elővéve, csak a telefon felemelésekor, vagy csak akkor legyen információ a kikapcsolt kijelzőn, ha valamilyen üzenetről értesítést kaptunk. A Sony egy kicsit túltolta a telefon mozgásához kapcsolható akciókat, az például egészen zavaró volt, hogy a telefon felemelésére és oldalra döntött tartására bekonfigurálható a kamera automatikus aktiválása, mert a legtöbb ilyen esetben nem fotózni akartam. Ez persze opcionális, és lehet, hogy valakinek pont ez jön be. Sokkal hasznosabb, hogy a telefon ébren tartja a kijelzőt, amikor olvasunk valamit, ám ezt nem a szemünk észleléséhez köti, hanem a mozgásérzékelőhöz, a telefon magasban tartásához. Így nyugodtan elgondolkodhatunk az ablakon kibámulva egy jó cikk olvasása közben, és nem kell újra feloldani a kijelzőzárat. Sajnos a Sony teljesen kihagyta a rendszeréből az Android 9 gesztusvezérlését, és a Google nem egységesítette annyira az operációs rendszerét, hogy kikényszeríthessük ennek a bekapcsolását.