És miközben a globális felmelegedés ellenõrzése jelentõs beruházást igényel, a jelentésben dolgozó tudósok konszenzusa az, hogy a nemzeteknek nincs más választásuk, mint azonnali cselekvésre. "Ha folytatjuk, amit most csinálunk, nagy bajban vagyunk" - mondta Ogunlade Davidson, a jelentés elkészítésével foglalkozó munkacsoport társelnöke.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a globális felmelegedés már minden kontinensen megváltoztatta az állat- és növényvilágot. A WWF Feeling the Heat címmel szerdán közzétett jelentése szerint a szélsőséges időjárási jelenségek, mint például a hőhullámok, aszályok és árvízkatasztrófák hatással vannak a természetre, amely már így is csak nehezen tud alkalmazkodni az emelkedő hőmérséklethez. "A klímaválság nem a távoli jövő problémája. Globális felmelegedés fogalma - Globális felmelegedés. Megérkezett a jelenbe, már a küszöbünkig jutott. Minél melegebb lesz, annál nagyobb lesz a nyomás" – hangsúlyozta Christoph Heinrich, a WWF természetvédelmi igazgatója. A jelentés az éghajlati válság hatását vizsgálta 13 kiválasztott állat- és növényfaj esetében. Ezek között olyan, Európában őshonos fajok is szerepelnek, mint a kakukk, a dongó vagy a tengerparti sóvirág, amelyet a tengerszint emelkedése fenyeget. A tojásait más madárfajok fészkébe rakó kakukknak sajátos költési technikája okozhatja a vesztét. A kakukk 7000 kilométert tesz meg téli szállásáról hazatérve, és ha a gazdamadár az emelkedő hőmérsékletek miatt korábban költ, a kakukk lekésheti az első költési szezont, meg kell várnia a másodikat, amely általában május közepén kezdődik, így nehezebbé válhat a szaporodása.
Illusztráció Forrás: Science Photo Library/JOHAN SWANEPOEL / SCIENCE PHOTO LIBRARY/Johan Swanepoel / Science Photo A poszméhet, más néven dongót a túlhevülés fenyegeti, főleg olyan melegebb éghajlatú országokban, mint Mexikó vagy Spanyolország, de ritkábbá vált a hűvösebb éghajlatú térségekben, így például Németországban is. A dongók az Alpok térségekben a magasabb mezőkre szorulhatnak, ahol kevesebb életteret találnak, de fenyegetik őket más tényezők is, köztük az intenzív mezőgazdaság is. Az ENSZ Éghajlati Kormányközi Testületének (IPCC) tanulmánya alapján a WWF külön fejezetben taglalja az 1, 5 és a 2 Celsius-fokos felmelegedés hatásait. Zhvg: Ha folytatódik a felmelegedés, nem az lesz a legnagyobb bajunk, hogy nem tudunk síelni | hvg.hu. Az 1, 5 fokos felmelegedés esetén a növények 8 százaléka veszíti el elterjedési területének több mint felét, 2 fokos felmelegedés esetén már a növényfajok 16 százalékával történik ugyanez. A gerinces fajok négy százaléka 1, 5 fokos felmelegedésnél elveszti élőhelyeinek több mint felét, 2 fokos felmelegedésnél a fajok 8 százalékánál következik be ugyanez.
Az elektromos autó például kedvezőbb a nettó szén-dioxid kibocsátás szempontjából, mint a belsőégésű gépjármű – a becslések szerint a teljes élettartamra vetítve akár fele lehet a nettó kibocsátása, feltéve, ha megújuló energiaforrásból látjuk el elektromos árammal. Csak időközben a becslések szerint 2040-ra akár 2, 5 milliárd személygépjármű is lehet az a világ útjain szemben a mostani 1, 3 milliárd autóval. A teljes kibocsátás oldaláról gyakorlatilag ugyanott maradhatunk. A mostani nagy dérrel-durral bejelentett energiaátalakulás ezt a túlfogyasztást kívánja mesterségesen fenntartani. Gyakorlatilag olaj, gáz és szén helyett majd lítiumért, rézért meg egyéb ásványokért fogjuk kizsákmányolni a környezetet, amihez támogatást nyújt a politika és a gazdaság is. De azt kétlem, hogy a valódi megoldást itt találjuk meg. Sokkal ésszerűbb lenne olyan rendszerek irányába nyitni, ami csökkenti ezeket a mesterséges és túlzó igényeket, és a valódi jólét irányába viszi el az emberiséget. Különben a környezet fog minket vissza, s nem fogjuk érteni, hogy miért történik ez.
Íme néhány hasonló állás, talán érdekelhetnek.