Ui: Akinek azonban ez sem volt elég a világháló történetéből, az bármely keresőt felhasználva végtelen számú forrást kap a témához! Azonban vigyázat! Nagyon könnyű eltévedni, és eljutni az internet végére!
1972-ben megszületett az első e-mail program. 1974-ben jelent meg először az "Internet" kifejezés, egy a TCP protokollról szóló tanulmányban. 1983-ban, azután, hogy az addig szigorúan ellenőrzött az ARPANET-ből MILNET néven leválasztották a hadászati szegmenst, megszületett a mai fogalmaink szerinti Internet. 1988 pedig az első Internetes féregvírus-járvány (worm) éve volt. A National Science Foundation felismerte, hogy a hálózat döntő fontosságú lehet a tudományos kutatásban, ezért igen nagy szerepet vállalt az Internet bővítésében. 1985-86 között építették ki az NSF 6 szuperszámítógép-központját, és az így kialakult hálózatot (mely az NSFNET nevet kapta) összekapcsolták az ARPANET-tel. Az internet története youtube. Az NSFNET több bővítés után (optikai kábeleket fektettek le, újabb vonalakat hoztak létre, ma is az USA domináns gerinchálózata. Az ARPANET formálisan 1989-ben szűnt meg, hogy helyét átadja a fejlettebb gerinchálózatoknak. Az NSFNET mellett jelentős részben már magáncégek hálózatain folyik a kommunikáció.
Az IP feladata, hogy a hálózat pontjai között mozgassa és irányítsa az adatcsomagokat, valamint azonosítsa a küldő és a fogadó gépet. Minden egyes csomagot két IP címmel lát el: az egyik a küldő, a másik a fogadó számítógép IP címe. A TCP feladata, hogy az adatcsomagokat hibátlanul eljuttassa a küldő számítógéptől a fogadó számítógépig. Ehhez először feldarabolja az adattömeget meghatározott csomagokra, melyeket külön-külön felcímkéz, majd a küldés után a fogadó gépen belül újra összerakja az egyes csomagokat az eredeti halmazzá. Az Internet története | Történelemtanárok Egylete. A hibátlan küldés és fogadás egyik alapvető biztosítéka, hogy a TCP mindig megvárja a küldött csomag megérkezéséről történő visszajelzést. Amennyiben ez elmaradna, a csomagot újraküldi. Ebből adódóan a TCP biztonságos, bár emiatt egyben lassú kommunikációnak is nevezhető. Az UDP (User Datagram Protocol) szintén az Internet alapprotokolljának számít, amely annyiban tér el a TCP-től, hogy nem vár visszajelzést a fogadó géptől. Emiatt nem alkalmas arra, hogy olyan hálózatokon alkalmazzuk, amelyek gyengébb minőségűek, illetve olyan esetekben sem, amikor nagyon fontos információkat akarunk továbbítani.
A WWW az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN szülötte. Tim Berners-Lee és Robert Cailliau elgondolásai alapján olyan rendszer született, ami az elmúlt tíz évben forradalmasította a kommunikációt. 1998-ra mintegy 300 millióra nőtt a web dokumentumok száma, és a Web naponta további másfél millióval bővül. Az internet története 1. A gyors elterjedésből és egyszerű kezelhetőségből eredeztethető a korábban a felhasználó szempontjából ingyenes, nonprofit hálózat kommercializálódása is: az óriási és egyre növekvő, többé már nem csak profi számítástechnikusokból álló Internet-közösség hatalmas üzleti lehetőségeket rejt, sőt, az emberek közötti kommerciális kapcsolatok teljesen új formáit teszi lehetővé. Reader Interactions
Amikor az információ teljesen megérkezett, a címzett gép megjeleníti az aktuális kimeneten ( képernyő, nyomtató, hangszóró, stb. ) A kísérleti hálózatot 1969-ben hozták létre, és rögtön nőni kezdett, az előnyei ugyanis hamar megmutatkoztak. Az, hogy az információ másodpercek alatt száz kilométerekről megszerezhető, új távlatokat nyitott főleg a tudósok között. Azelőtt egy matematikai levezetés vagy személyes találkozókon, vagy levélben jutott át egyik tudósagyból a másikba. Most egy fájl letöltése volt az egész. Nem véletlen, hogy főleg egyetemek, és kutatóintézetek éltek a lehetőséggel. 1983-ban már akkora lett a hálózat, hogy biztonsági okokból kettéválasztották, MILNET néven levált a katonai része, és Internet néven tovább terebélyesedett a polgári rész. 1988 az első Internetes féregvírus terjedésének éve volt. Az internet története 19. A 80-as évek végén számos országban szerveződtek gerinchálózatok, amelyek főként az eredeti amerikaihoz, de egyre inkább egymáshoz is kapcsolódtak. Ezen a hálózaton nincsen központ, nincs "egy" központi gép.
Mindennapjaink során már napi rutinná vált számunkra a világháló használata (akár a TTE oldalának nézegetése közben is). Aki tanult is róla valamit, az tudja, hogy az első órákon azt próbálják meg az ember fejébe belegyömöszölni, hogy honnan is ered ez az egész. De hogy is kezdődött? Hogy jutottunk el idáig? Vannak bizonyos misztikus fogalmak, melyekkel az átlag böngésző sincs teljesen tisztában. Internet, IP és TCP/IP, IP cím, TCP, UDP - Oktel Kft.. Mi az a hátétépé? Vagy mi a különbség a vévévé és az eftépé között? Erre és sok más kérdésre az ember megtalálja az összegyűjtött fogalmakat egyrészt két magyar webfejlesztő oldalán, ahol magyar nyelven találja meg a szakmai fogalmak iránt is érdeklődő, amit akar (angolul pedig az Élő Internet változatos oldala ajánlott). A "mezei" böngészőnek viszont elég, ha szótárszerű elrendezésben tekinti át a fogalmakat. Azt persze mindenki tudja, hogy az egész sztori szokás szerint katonai fejlesztésnek indult, é abból nőtte ki magát az atomcsapás elleni háló, melyen nincsenek olyan központok, melyek kiiktatásával megszűnhet az egész.
1. oldal / 6 1957: A Szovjetunió elindítja a Szputnyikot, a legelső mesterséges holdat a Föld körül. Erre válaszol Dwight Eisenhower amerikai elnök a következő évben megindítja az ARPA (Advanced Research Projects Agency) projectet az amerikai Védelmi minisztérium kutatásaiban, hogy az USA visszaszerezze vezető szerepét a hadügyi és technológiai versenyben. (Kép forrás:) 1961: Leonard Kleinrock (M. I. T., USA): "Információáramlás a nagy kommunikációs hálózatokban" c. munkájában publikálja a csomag-kapcsolt adattovábbítás ötletét. 1962: J. TFeri.hu - Az Internet története. C. R. Lickider és W. Clark (M. T., USA): "On-line ember-számítógép kommunikáció" c. munkájukban írnak a galaktikus hálózatokról, melyek magukban foglalják az elosztott társadalmi interakciókat. (Képen: ckider (1915-1990), Forrás:) 1964: Paul Barand (RAND, USA): "Az elosztott távközlési hálózatok" c. munkájában ír a csomagkapcsolt hálózatok előnyeiről, többek között azt állítva, hogy nincsen kimaradt adás-részlet. 1965: Az ARPA szponzorálja az "Időmegosztásos számítógépek együttműködő hálózata" c. tanulmányt.
Ez nemcsak elménket élesíti, hanem az empatikus készségünk fejlesztése által jobb emberré is válhatunk. Szeletek a világunkból Habár a képek jelentős többsége Magyarországhoz és a magyarsághoz köthető, előfordulnak határainkon kívül készült fotók is, így némi túlzással elmondható, hogy nemcsak kis hazánk történéseit örökítették meg a kockákon, hanem tágabb értelemben vett otthonunkét, a Földanyáét is. Egy a múlt dimenziójára fókuszáló szemüveg lencséin keresztül nyomon követhetjük, hogyan alakul az emberiség sorsa, merre haladunk, és ki-ki eldöntheti, tetszik-e amit lát. Véleményem szerint ez a fajta merengő vizsgálódás kiváló alkalmat ad arra, hogy számot vessünk dolgaink felett, s levonjuk a következtetést, mik is az igazán értékes dolgok. Mik az erősségeink, és min tudunk még javítani, hogy a múlt tapasztalatait felhasználva megalkothassunk egy mindenki számára élhetőbb jövőt. A kiállítás megtekinthető: 2019. Válogatás 2020 legjobb magyar sajtófotóiból - PUNKT. április 5. – 2019. május 12. mindennap 11 és 19 óra között. Ünnepnapokon zárva.
40. Magyar Sajtófotó Pályázat 40 év legjobb magyar sajtófotóiból Hírek 2022. május 03. Az április 26-i megnyitó egyben díjátadó is volt, a két nagydíjast, a tizennégy kategória első három helyezettjét és a különdíjak nyerteseit ekkor köszöntték a rendezők a Tettamanti Béla által tervezett oklevekkel. 2022. április 20. címmel nyílt kiállítás a Capa Központban (Budapest, VI. Nagymező utca 8. ) 2022. február 16. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége által meghirdetett A 40. Magyar Sajtófotó Pályázaton 245 fotográfus 2305 pályaművel indult. A zsűri összesen 5810 képet tekintett meg a zsűrizés során. Sajtófotó kiállítás 2010 relatif. 2021. december 17. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Fotóriporterek Szakosztálya meghirdeti a 40. Magyar Sajtófotó Pályázatot. Támogatók és díjfelajánlók
A pályamű állhat egyedi képből vagy képsorozatból. Egy képsorozat legfeljebb 10 képet tartalmazhat. Egy kép csak egyszer adható be, nem szerepelhet egyszerre egyedi képként és sorozat részeként is. A pályázaton való részvétel, a korábbiakhoz hasonlóan, nevezési díjhoz kötött. A nevezési díj összege bruttó 6000 Ft. Technikai követelmények A pályázaton manipulált képek nem indulhatnak, nem számít manipulációnak a hagyományos fotográfiai korrekció, így a színek, tónusok és a fényerő beállítása, illetve a felvétel közben keletkezett technikai hibák eltávolítása. 37. Magyar Sajtófotó Pályázat. A pályázaton legalább 8 megapixel felbontású JPG* formátumú képpel lehet pályázni aminek maximális fájl méret 19 Mbyte. A képtömörítési minőség 100% (százalék) legyen. A kép rövidebbik oldala nem lehet kisebb mint 2100 pixel, valamint a hosszabbik oldala nem haladhatja meg a 6000 pixelt. (*) JPEG (Joint Photographic Experts Group) Határidők Nevezés és feltöltés kezdete: 2019. december 17. 12:00 órától Pályázatok beadási határideje: 2020. január 14.
Várjuk mindazok jelentkezését, akik kedvet éreznek egy igazán magas színvonalú szakmai megmérettetéshez! Pályázati kiírás A legfontosabb információk a pályázat menetéről és a technikai feltételekről Belépés és regisztráció A pályázóknak a " Nevezés a pályázatra " gombra kattintás után lehetőségük van a pályázati rendszerbe való regisztrációra, majd ezt követően a pályázati anyag feltöltésre. Magyar rádiók listája
Túlóratörvény elleni tüntetések, #metoo, ápolási díj és sok más aktualitás: erről szólt 2018 Magyarországon. Több mint 400 fotóval találkozhatunk a tárlaton. A Magyar Sajtófotó Pályázat és Kiállítás több mint harminc éve a fotóriporteri szakma legnagyobb hazai seregszemléje. Ez volt a 37. alkalom, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Fotóriporterek Szakosztálya meghirdette a pályázatot, és a legjobb pályaműveket – több mint 400 művet – kiállították. A pályázat és a kiállítás történetében először fordult elő, hogy a MÚOSZ Nagydíjat és az André Kertész Nagydíjat elnyert fotográfusok nevét csak az április 4-i ünnepélyes díjátadón és kiállítás megnyitón hozták nyilvánosságra. A MÚOSZ Nagydíját Radisics Milán (szabadfoglalkozású) nyerte a Hogyan formálja a víz a Földet című képsorozatával, amely a Föld vízi útjainak evolúcióját kutatja tizenegy országon keresztül, az olvadó gleccserektől a festői mocsarakon keresztül a kiszáradt folyómedrekig. Több mint 140 sajtófotó a World Press Photo kiállításon - Blikk. A sorozat elnyerte a Természet és tudomány kategória egyik első díját is.