Az IP kamera és az IP CCTV működése – a nevéből adódóan is – szervesen kapcsolódik a számítógép hálózatokhoz és az internethez. A könnyebb érthetőség kedvéért ezért röviden összefoglaljuk az IP alapfogalmait. Az internet története Az internet története az 1960-as évek elején kezdődött az Egyesült Államokban, és a hidegháborús katonai kutatásokhoz kapcsolódott. Ennek keretében egy katonailag kevésbé sebezhető, decentralizált számítógép hálózat kialakítását tűzték ki célul. Ezen elvek alapján 1969-ben hozták létre az ARPANET nevű kiterjedt hálózatot, amihez már iskolák és közintézmények is csatlakoztak. Az ARPANET hálózat számítógépeinek növekvő száma szükségessé tette egy olyan kommunikációs protokoll kialakítását, ami biztosította a gépek közötti szabványos adatáramlást. Ebből az NCP nevű protokollból jött aztán létre az IP, vagyis az internet protokoll. Az internet kifejezést 1974-től kezdték alkalmazni. ARPANET alapítók (Forrás:) Ma az internet az egész világot körülölelő számítógép-hálózat, egy olyan globális rendszer, amely kisebb számítógép-hálózatokat fog össze.
Viszont a forgalom megindulása miatt mégis ezt az évet tekintjük az Internet megszületésének! 1970: Az első publikáció az eredeti ARPANET-es host-host protokollról: C. S. Carr, S. Crocker, V. G. Cerf írása: "HOST-HOST kommunikációs protokoll az ARPA hálózatban". Az ALOHAnet, az első csomagkapcsolt rádióállomás elkezd üzemelni (kifejlesztő: Norman Abramson, University of Hawaii, USA). Rákapcsolódás az ARPANET-re: 1972. Az ARPANET nagy gépei elkezdik használni a legelső, direkt host-host protokollt, az NCP-t. (Network Control Protocol). Az első államok közötti vonalat telepíti az AT&T az UCLA (Los Angeles, Kalifornia, USA) és a BBN (Cambridge, Massachusetts, USA) között – mindössze 56 kbps-os sebességgel. A második vonal a MIT (Cambridge, Massachusetts, USA) és a University of Utah Salt Lake City, Utah, USA) között létesült. 1971: Az Arpanet már 23 gépegységre bővült. Ray Tomlinson kifejlesztette az első E-mail programot, amellyel üzeneteket lehetett küldeni a számítógépes hálózaton részt vevő gépek számára.
A bevezető utolsó mondata előtt lévő "Forrás" szóval kezdődő két sor betűméretét állítsa az alapértelmezettnél kisebbre! Az itt található webcímet alakítsa hivatkozássá, ami az adott lapra mutat! A lapon az elkészített képre () állítson be hivatkozást, amely a oldalra mutasson! Ezen a lapon ne legyen hivatkozás Vannevar Bush nevére a belső táblázat második sorában! A oldalra a belső táblázat 4. sor összevont celláiba illessze be a állományból a Vannevar Bushra vonatkozó szöveget! A nevet és a születési, halálozási dátumot tartalmazó sort formázza félkövér betűstílussal, és állítson be az alapértelmezettnél nagyobb betűméretet! A címet és a szöveget rendezze el a mintának megfelelően! Ügyeljen a bekezdések kialakítására! Vannevar Bush munkásságáról szóló szöveg első bekezdéshez szúrja be a képet! A képet igazítsa a minta szerint! A képhez állítson 5 pontos jobb és bal margót! A szöveg harmadik bekezdése után középre illessze be a képet! Minta
Mindennapjaink során már napi rutinná vált számunkra a világháló használata (akár a TTE oldalának nézegetése közben is). Aki tanult is róla valamit, az tudja, hogy az első órákon azt próbálják meg az ember fejébe belegyömöszölni, hogy honnan is ered ez az egész. De hogy is kezdődött? Hogy jutottunk el idáig? Vannak bizonyos misztikus fogalmak, melyekkel az átlag böngésző sincs teljesen tisztában. Mi az a hátétépé? Vagy mi a különbség a vévévé és az eftépé között? Erre és sok más kérdésre az ember megtalálja az összegyűjtött fogalmakat egyrészt két magyar webfejlesztő oldalán, ahol magyar nyelven találja meg a szakmai fogalmak iránt is érdeklődő, amit akar (angolul pedig az Élő Internet változatos oldala ajánlott). A "mezei" böngészőnek viszont elég, ha szótárszerű elrendezésben tekinti át a fogalmakat. Azt persze mindenki tudja, hogy az egész sztori szokás szerint katonai fejlesztésnek indult, é abból nőtte ki magát az atomcsapás elleni háló, melyen nincsenek olyan központok, melyek kiiktatásával megszűnhet az egész.
A második fejezet tartalmazza a német nyelvtan legjavát, elsősorban az igékkel, névszókkal és melléknevekkel, valamint a szórenddel kapcsolatos problémákat. A harmadik fejezet kisebb vagy kevésbé releváns nyelvtani pontokat mutat be. Ugyanitt találhatók a szinte szótárszerűen fellapozható nyelvtani pontok (ige- és melléknévvonzatok, elöljárók, listák stb. ), valamint a némettanulás bármely szintjén jelentkező gyakori nyelvtani (és lexikális) problémák. A negyedik fejezetben találhatók a beszélt nyelv egyes fordulatai, állandósult kifejezései stb. Az ötödik fejezetben pedig ragozási táblázatok kaptak helyet. Scheibl György: Német nyelvtan 222 pontban. A felhasználóbarát megoldás része az is, hogy az egyes nyelvtani pontok középpontjában mindvégig a példamondatokon keresztüli bemutatás áll. A felhozott példák mindegyike - gyakran vicces formában - egy elképzelt német család és szomszédainak mindennapi kalandjaiból meríti témáját. A nyelvtani szabályok magyarázata sokszor összefoglaló táblázatokkal egészül ki. Mivel a nyelvtani pontok összeválogatásában és az egyes nyelvtani jelenségek leírásában egyszerre törekedtem gyakorlatiasságra és teljességre, a kezdőtől a felsőfokig minden tudásszinten hasznos lehet e könyv.
* "A 222 pontban a német nyelvtan azzal a módszertani megoldással törekszik a német nyelvtan szisztematikus leírására, hogy az egyes nyelvtani jelenségeket – mégha sok esetben egymásra épülnek is – fontosságuk és nehézségi fokuk szerint külön pontba szedve, nem pedig hierarchikus szerveződésben írja le. Ez a felhasználóbarát megoldás lehetőséget biztosít arra, hogy a nyelvtanuló könnyebben találjon meg egy-egy nyelvtani jelenséget. E cél érdekében megpróbáltam bizonyos szintig lemondani a nehezen érthető és sokszor felesleges nyelvészeti terminológiáról, és mindenki számára érthető "köznyelven" tárgyaltam a pontokat. Scheibl György – Német nyelvtan 222 pontban | Nyelvtanár - Szeged. Esetenként mégsem lehetett kikerülni a segédfogalmak használatát, vagy éppen célszerűnek tartottam a nyelvtanulásban általánosan elterjedt terminológia alkalmazását. Ezek részletes tárgyalására a nyelvtan alapozó részében tértem ki. Külön fejezetet szenteltem azoknak a jelenségeknek, melyek a német és a magyar alapvető eltéréseiből adódóan problémaként… ( tovább)
200 134. Egymást 202 135. Hasonló alakú/jelentésű igék: sich-hel és nélküle 203 136. Az igekötős igék 205 137. Igekötők, amelyek mindig elválnak 207 138. Igekötők, amelyek soha nem válnak el 209 139. Igekötők, amelyek néha elválnak 210 140. Schreibt um vagy umschreibt? (elváló és nem elváló igekötők) 211 III. A német nyelvtan apróléka 141. A van/nincs német megfelelői 214 142. Könnyen összetéveszthető igék 215 143. Mit vonz az ige`? 217 144. Terpeszkedő kifejezések 223 145. Könnyen összetéveszthető főnevek: der vagy das Band 224 146. A tulajdonnevek használatáról 225 147. Országok, városok, lakosok és nyelvek 227 148. Címek, rangok és egyéb kiegészítők 231 149. Egy pohár víz (mennyiséget kifejező szerkezetek) 232 150. A birtoklás és a birtokos szerkezet 234 151. A tehénpásztorok 20%-a (statisztikai adatok) 237 152. Mit vonz a főnév? 238 153. Német nyelvtan 222 pontban (MX-110) | Nyelvkönyv forgalmazás - Nyelvkönyvbolt | Nyelvkönyv forgalmazás - Nyelvkönyvbolt. Der, die, das/ein, eine, ein (a határozott és a határozatlan névelő) 154. Minden, az összes (jeder, alle).. - 155. Mindkettő (beide, beides) 156. Melyik/imilyen lány?
(Részlet a szerző előszavából) Kiadó: Maxim Könyvkiadó Oldalak száma: 348 oldal Boritó: puhatáblás, ragasztókötött ISBN: 9799639489256 Kiadás éve: 2012
A bekommen-Passiv 93 62. Partizip I 94 63. Partizip H 95 64. Partizip III 99 65. Melléknévi igeneves szerkezetek 99 66. Káromkodva (a magyar határozói igenév német megfelelője) 100 67. Infinitivek a németben 101 68. A zu nélküli Infinitiv-szerkezetek 103 69. A zu + Infinitiv-szerkezet lényege 104 70. Mire jó az Infinitiv I? 107 71. Mire jó az Infinitiv II? 108 72. Mire jó az Infínitiv Passiv? 109 73. Ich hoffe, zu + Infinitiv 110 74. Ich bitte dich, zu + Infinitiv 112 75. Ich rate dir, zu + Infinitiv 113 76. Ahol tilos a zu + Infinitiv 113 77. Es ist schwer, zu + Infinitiv 114 78. kh habe keine Lust, zu + Infinitiv 115 79. Haben + zu + Infinitiv 116 80. Sein + zu + Infinitiv 117 81. Braucht nicht + zu + Infinitiv 118 82. Scheinen + zu + Infinitiv (úgy tűnik, hogy) 119 83. Wissen, drohen és mások zu + Infinitivvel 122 84. Célhatározói mellékmondat: um zu + Infinitiv és damit + KATI 123 85. Ohne, (an)statt zu + Infinitiv (anélkül hogy/ahelyett, hogy) 125 86. A főnévragozásról általában 126 87.