"Művemet szabadon, sokféle módon lehet értelmezni... Gustave Courbet +A világ eredete+ című festményéből indultam ki, erre fényképeztem rá egy kupolát, ami a boltívvel együtt egyike azoknak a motívumoknak, amelyek csaknem minden alkotásomon fellelhetők. Vilag Helyzete: Az emberi faj eltitkolt történelme - Az emberiség eredete. Abszurditás, ha valaki a kupolában pont egy mecsetet akar látni, és még abszurdabb, ha egyenesen a jeruzsálemi Sziklatemplomot véli felismerni benne. " Gustave Courbet "A világ eredete" című, 1866-ban festett, széttárt lábú, a vaginát hangsúlyozó női akt-torzója, amelyen csak a fiatal nő törzse és alteste látható, a maga idején nagy felzúdulást keltett - jelenleg a párizsi Orsay-múzeumban tekinthető meg a híres kép. A Proceso című mexikói lap értesülése szerint Ghadiri Abianeh, Irán mexikói nagykövete, miután azzal vádolta a fotóművészt, hogy művével "megsértette az iszlámot", kijelentette, hogy "amennyiben a képet nem vonják vissza a kiállításról, az diplomáciai válsághoz vezethet a két ország - Irán és Mexikó - között". A "Káprázatok, Közép-Kelet és Észak-Afrika kortárs művészete" című kiállítás november 16-án nyílt meg Pueblában, a San Pedro múzeumban és február 3-ig tekinthető meg.
Elvesztette tanári állását az egyetemen, és nem engedték egytelen tanulmányát sem publikálni. Mindezt azért, mert olyan leletet talált, ami nem illik bele az embereknek szajkózott, tanult világképbe. Mindezek mindennaposok a jelenben is. A világ eredete film. A mainstream régészet nem engedi, hogy a felszínre szivárogjon a titok: hogy az emberiség jóval régebbi, mint hittük, és hogy talán nem is mi vagyunk az első humanoid civilizáció a bolygón… NÉZZ SZÉT A KATEGORIZÁL TÉMAKÖREINK CIKKEI KÖZÖTT: ELTITKOLT VILÁG | AKTUÁLIS HÍREK | Közélet | Járvány | Nagyvilág | Nemzeti | NeoLiberális | VeszélyZóna | Diktatúra | Bevándorlás | Rasszizmus | Érdekességek | Eltitkolva | Videók | Teljes adások Republished by Blog Post Promoter Oszd meg a cikket ismerőseiddel
A legalapvetőbb jelenség, melyre nincs magyarázat az, hogy egyáltalán bármi létezik. Ezt semmi nem teheti szükségszerűvé, mert a szükségszerűvé tevő dolog is a létezés része, így önmaga létezését is magyaráznia kellene, ami lehetetlen. Valami nem lehet azért, mert ő maga van, mert a semmiből így sohasem jöhetne létre. Továbbá, ha nincs semmi, akkor olyan dolog sincs, ami ezen változtatna. A létezés nem szükségszerű. Hogy a végső axióma micsoda, azt egyelőre nem tudni, és könnyen elképzelhető, hogy egyáltalán nem lehet megtudni, különösen mivel lehet, hogy a mi világunkon túl van. Egy "csoda" tehát mindenképpen történt. Csoda alatt azt értem, hogy valami, amit nem az anyagi világ törvényei határoznak meg. Ha pedig egy történt, miért ne történhetne százegy? Miért ne lehetnének önkényes elemek a fizikai világban, miért ne lehetne például a részecskék tömege és az univerzum egyéb állandóinak értéke ilyen? A világ eredete – Wikipédia. Miért kellene feltétlenül minden fizikai jelenségnek egy tőről fakadnia? Miért kellene az elmének anyagi jelenségnek lennie?
forrás: Tények és mítoszok a vagináról címmel jelent meg magyarul a Nyitott Könyvműhely kiadásában a holland szexológus, szexuálpszichológus könyve. A könyv születésében szerzőként és fordítóként is csak férfiak vettek részt, de ennek talán már hagyománya is van. Remélhetőleg ebben az esetben ez sem csökkenti annak a jelentőségét, hogy végre egy ÚJABB PUNCIKÖNYV jelent meg a magyar könyvpiacon. Kultúráról, tényekről és mítoszokról, fizikai és biológiai tudásról. A puncit járja körül ez a könyv kívülről és belülről meglehetősen alaposan. Szakmai és laikus szemmel is izgalmas és fontos olvasmány. "hogy a legegyértelműbb szavaink tabunak számítanak, az azzal is összefügghet, hogy e szavak gyakran szerepelnek káromkodásokban. A női (akárcsak a férfi) nemi szervet gyakran használjuk kifejezetten erős kifejezésekben. A világ eredete courbet. sőt, számomra a női nemi szervvel való átkozódások még kicsit durvábbnak is tűnnek, mint a férfi szerveket említők. Azokban az országokban, ahol a csikló eltávolítása élő tradíció, a csikló szó a legrondább káromkodásokban szerepel.
Engedélyezi, hogy a értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.
Rohamosan, már-már "halálos" iramban termelődnek a Vin Diesel fémjelezte autós akciófilm egyes részei. Ám úgy tűnik, nem hiába tart már a franchise a nyolcadik résznél: az emberek ki vannak éhezve egy kis nitróval dúsított adrenalinbombára. Hát most megkapták! Megnéztük a Halálos iramban 8 című filmet! Ki gondolta volna, hogy a 2001-ben megjelenő első részt 16 éven belül még további hét fogja követni? Valószínűleg nem sokan, főként a harmadik, csalódást keltő epizód után. S mégis, kellett az a mélypont, hogy végül ott kössünk ki, ahol jelenleg is tartunk. Figyelem, spoilerveszély! Ha visszaemlékezünk, a Halálos iramban széria még teljesen más szálon indult el: illegális utcai versenyek, tuningolt autók garmadája volt jellemző az első részekre. A harmadik résszel azonban jött egy törés, amely után a franchise elhagyta a megkezdett utat, s inkább az akció, a lehetetlenebbnél lehetetlenebb helyzetek felé vette az irányt. A stílus alakulását remekül illusztrálja az alábbi példa: míg a második részben a szárazföldről egy jachtra ugrattak át egy autóval, addig a hetedig részben ugyanezt a manővert két felhőkarcoló között végezték el.
Lehet, Tom Cruise-tól fognak ellopni egy űrkocsit. Igaznak bizonyultak a hónapokkal ezelőtti pletykák a Halálos iramban kilencedik részéről: tényleg az űrben is lesznek jelenetek, mármint nem ott veszik fel őket, hanem Dominic Toretto (azaz Vin Diesel) és csapata valahogy oda is felkeveredik majd a filmben. Ezt Michelle Rodriguez erősítette meg egy interjúban, mikor a műsorvezetők rákérdeztek, van-e abban igazság, hogy a széria megcélozta az űrt. Mi, ezt honnan tudjátok? Ne már! Látjátok, mi történik? Az emberek elkezdenek beszélni a forgatáson. Amikor egy mozi nem jön ki időben, elfeledkeznek erről az emberek, aztán minden kiderül idő előtt. Ezt amúgy senkinek nem is kéne tudnia. Az elmúlt részekben eléggé elrugaszkodott a filmsorozat a valóságtól: autókkal ugrattak ki egy katonai repülőből, így zuhanva több ezer métert karcolások nélkül, Diesel levetette magát egy szikla tetejéről az autójával, amit pár karcolással megúszott, egy Lykan Hypersport típusú autóval három felhőkarcolón ugrattak keresztül, hogy aztán a mélybe vessék a méregdrága járgányt.
A nyolcadik részben pedig már egy tengeralattjáró is előkerült... A rendezők stratégiája lényegében az, hogy az adott részben rálicitáljanak az előzőekben elsütött trükkökre, s olyat mutassanak a nézőnek, amitől garantáltan tátva marad a szája. Kár, hogy ez az utcai versenyek rovására megy, ami éppenséggel a franchise alapötlete volt. A negyedik résztől folyamatosan háttérbe szorulnak a versenyek olyannyira, hogy a nyolcadik részben már csak mintha muszájból lenne jelen (a történet előrehaladásához pedig szinte semmi köze sincs). Így fokozatosan nagyobb teret kaptak az akrobatikus, lélegzetelállító mutatványok, amikből a Halálos iramban 8-ból sincs hiány. Hatalmas robbanások, száguldás ezerrel, szuper verdák – minden, mi szem-szájnak ingere. Persze, ilyenkor aztán jönnek a nagy megmondó emberek, hogy: "ez a film teljesen hátat fordít a logikának..., kiugrott a 200-zal repesztő autóból és egy karcolás sincs rajta... ". Ilyenkor azonban jobb, ha megjegyezzük: 1. aki beül erre a filmre a moziba, az tudja, milyen stílusra számítson, tehát tudatában van, hogy a film komolytalan (elvégre, hogy nézne ki, ha a főhős már az első tíz percben porig égne a lángolva száguldó autóban?
). 2. a film szórakoztatni akar; egy olyan világba kalauzol, ahol igenis nemet lehet mondani a gravitáció törvényére, s ez izgalommal, ámulattal tölti el azt a nézőt, aki hajlandó a befogadására. A nyolcadik rész szolgál némi csavarral, újdonsággal is, ami egyrészt furcsán, másrészt rendkívül ütősen és ötletesen hatott. Remek húzásnak bizonyult, hogy Dominic Toretto valamilyen oknál fogva saját csapata ellen fordul – s a végén ki is derül, mi késztette őt erre a lépésre. Míg az eddigiekben "csupán" drogbárókkal, fegyvercsempészekkel szálltak szembe Torettóék, addig a nyolcadikban egy világuralomra törő kiberbűnöző testesítette meg a főgonoszt, ami már inkább a Die Hard vagy a James Bond benyomását keltette. Az önműködő autók rohama azonban még ebben a lehetetlen világban is egy kicsit sok(k)nak tűnt. A szövegkönyvért felelős egyén pedig megérdemel egy hatalmas pacsit: a poénosabbnál poénosabb beköpéseken csak az nem nevetett, aki nem akart. Sőt, volt, hogy maga Jason Statham sem bírta már fapofával végighallgatni a rekeszizom-szaggató beszólásokat.