Könyv Péter Csemniczky 2021-07-23T11:34:49+00:00 Szabadulj ki a 8-tól 4-ig tartó robotból, élj ahol neked tetszik, és csatlakozz az Újfajta Gazdagokhoz! Hangoskönyv ========== RÖVIDÍTETT KÖNYVKIVONAT, KÖNYVÖSSZEFOGLALÓ, NEM A TELJES KÖNYV! ========== Szinopszis: A 4 órás munkahét (eredeti címén: The 4-Hour Workweek; 2009) azoknak a frissen meggazdagodott illetők mindennapjait mutatja be, akik felszabadították magukat az irodai munka rabigájából, s az itt és most boldogsága köré építették fel életüket. Ha te magad is ilyen életre vágysz, akkor azzal kell kezdened, hogy produktívabbá válsz, és egy folyamatos - illetve szinte semmilyen beavatkozást nem igénylő - jövedelemforrást találsz magadnak. Ezen könyv fejezetei pedig megmutatják hogyan csináld. Kinek ajánljuk? • Azoknak, akik már torkig vannak a mindennapi 8-16-ig tartó teperéssel. • Olyan alkalmazottaknak, akik utazással és szabadidővel teli életmódról álmodoznak. • Azoknak az illetőknek, akik nem tudják, hogy miként valósítsák meg az álmaikat.
Azonban az átlagos munkáknál, ahol a dolgozók szokványos 5 napban dolgoznak, ott abszolút kivitelezhető lenne a 4 napos munkahét. Motiváló a plusz szabadnap? Felmerül a kérdés, hogy abban az esetben, ha a munkáltatók a 4 napos munkahét ajánlatát adnák, akkor vajon mennyire lenne ez motiváló a munkavállalók számára. A dolgozók egy része biztosan be tudná sűríteni a munkáját 4 napba is. Ha jobban belegondolunk, akkor a 40 óra nem minden percét töltjük produktívan, tehát inkább kihúzzuk a munkát. Ezt azonban nagy valószínűséggel sűríteni is tudnánk. A munkavállalók egy része kifejezetten örülne a lehetőségnek, hogy 3 napos hétvégével számolhat. A szakértő szerint kötelezővé tenni sem lenne ajánlatos. Előfordulhat olyan eset is, hogy valaki nem tud és nem is akar napi 10 órát koncentrálni a megszokott 8 helyett. 40 helyett 32 órányi munka? Ha már a 4 napos munkahét megjelenését pedzegetjük, akkor érdemes azon is elgondolkodni, hogy a hány órányi munka lenne kifizetődőbb. Két opció jelenik meg ebben a helyzetben.
És épp ez az igazán érdekes a koncepcióban. A jelek szerint az alkalmazottak a négy nap alatt ugyanannyit dolgoznak, mint korábban az öt nap alatt tették – csak most hatékonyabban haladnak. Ez pedig arra késztet, ahogy azt elemzők is felvetették, hogy érdemes komplexen átgondolni a munkavégzés jelenlegi bevett formáját. A home office által kiaknázható lehetőségekről már írtunk itt korábban, látszik, hogy a munkaidő kihasználásának hatékonysága számos módon növelhető. A 4 napos munkahét hátrányai Természetesen nem teljes a rózsaszín köd, vannak hátrányai is a négy napos munkahétnek. Voltak alkalmazottak, akik megnövekedett munka-stresszről beszéltek, amit az okozott, hogy bár a feladatuk nem lett kevesebb, azt most négy nap alatt kellett elvégezniük az eddigi öttel szemben. Vezető pozíciót betöltők pedig arra panaszkodtak, hogy többet kell túlórázniuk. Ez persze csak arra mutat rá, hogy milyen komplex feladat a munkaidő-beosztás megtervezése: akinek nagy nyomást jelent négy nap alatt elvégezni ugyanazt, amit korábban öt nap alatt kellett, az valószínűleg nem három órát tölt hasznosan a nyolcból.
Utah államban elsőként tett kísérletet a hétfőtől csütörtökig tartó munkahét bevezetésére költségcsökkentés miatt. A munkavállalóknak azonban a napi 8 helyett napi 10 órát kellett dolgozniuk. A 10 hónapos tesztidőszak alatt több mint 1, 8 millió dollárt takarított meg az állam. A programot viszont 2011-ben befejezték mert az emberek elkezdtek panaszkodni arra, hogy péntekenként nem tudtak ügyeket intézni. 2010-től egyre több amerikai vállalat is elkezdtek érdeklődni az ötlet iránt mivel az korábbi kutatások és próbaidőszakok gazdaságilag és munkavállalói szempontból is pozitív eredményeket hoztak. Négynapos munkahét bevezetése: 2019-ben a Microsoft Japánban tesztelte és 40%-os termelés növekedést ért el. 2019-ben a Magyar Tudományos Akadémia Lendület program keretében belül is vizsgálták a munkaidő-csökkentés megvalósítását. Dániában a 33ezer lakosú Odsherred önkormányzata rendelte el 2019-től a négynapos munkarendet. A németországi székhelyű Awin vállalat 2021 januárjában kihirdette, hogy bevezetik a négynapos munkahetet, a fizetés és a juttatások csökkentése nélkül.
A kérdésfelvetés tehát elsősorban arra világít rá, mennyire fontos lenne felülvizsgálni azt a bevett rutint, hogy a teljesítmény legfőbb fokmérője az, hogy a munkavállaló hány órakor csekkol be a mágneskártyájával, és mikor csekkol ki. (Forrás: Forbes)
1/4 anonim válasza: Igen. De nem feltétlenül a bérleti díj az adó alapja. 2020. nov. 4. 09:05 Hasznos számodra ez a válasz? 2/4 A kérdező kommentje: Folytasd kérlek! Hanem? :) 3/4 anonim válasza: 100% A jövedelem az adó alapja. Vagy elszámolsz igazolt költségeket és akkor bevétel-költség, vagy pedig 10% költséghányadot veszel igénybe, így pedig a bevétel 90%-a az adó alapja. Sőt, ha van más településen igazolt albérleted, akkor annak a díja levonható. 09:24 Hasznos számodra ez a válasz? 4/4 xswerdy válasza: 100% jövedelemadót a jövedelem után kell fizetni, nem a bevétel alapján 2020. 13:08 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
chevron_right Termőföld bérbeadása: amikor adómentes a bevétel, és amikor nem az hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2020. 11. 25., 14:47 Frissítve: 2020. 25., 13:27 Mostanában fizetik meg a bérlők a termőföld-tulajdonosoknak a 2020. évi bérleti díjakat. Mikor adómentes a kapott összeg, és mikor kell utána adózni? Ugyan az erre vonatkozó rendelkezések az elmúlt egy évben nem változtak, érdemes újra felidézni az alkalmazandó szabályokat. Mikor adómentes a bérleti díj? A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 9. 4. pontja tartalmazza, mely szerint adómentes a termőföld bérbeadásából származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a bérlet időtartama az 5 évet eléri. Az adómentesség megállapításakor az írásban megkötött bérleti szerződés időtartama az irányadó.
február 19, 2021 Termőföld bérbeadásából származó bevétel adózása Mikor adómentes, és mikor adóköteles a termőföld bérbeadása? Hogyan kell számolni az ellenértéket, ha a bérlő terménnyel fizet? Mikor és kinek kell elkészíteni az adóbevallást? Ismertetjük e téma legfontosabb előírásait. A bérleti díj utáni adókötelezettség Az szja-törvény 17. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének – ha az nem adómentes – egésze külön adózó jövedelemnek minősül, amelynek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére vonatkozó szabályokat az szja-törvény 73. §-a határozza meg. Ha a magánszemély termőföldet ad bérbe és a bérbeadás nem minősül adómentesnek (mert például a bérleti szerződés időtartama nem éri el az 5 évet), akkor 15 százalék személyi jövedelemadó megfizetésére köteles a termőföld bérbeadásából származó bevétele után. Adókötelezettség esetén a bevétel egészét kell jövedelemnek tekinteni, vagyis e bevétellel szemben költséget elszámolni nem lehet.