Néhány személyvonat csak Békéscsaba és Kötegyán között közlekedik, illetve kimarad egy-egy vonatpár a teljes Békéscsaba–Vésztő szakaszon. Ezen kívül közlekedik nemzetközi vonat is Békéscsaba és Nagyszalonta között, illetve vasárnaponként egy személyvonat-pár közlekedik Szeged és Gyula között. A személyvonatokat Bzmot motorvonatok adják, a Szeged és Gyula között közlekedő személyvonatot (17714/17721) Csörgő (M41) továbbítja. Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal – Wikipédia. 2020. december 13-tól Bicere állomáson csak néhány vonat fog megállni a reggeli és az esti időszakban.
A járat Gyula, Napköziotthon megállóhelyen ▲ 16:04 órakor; Gyula, Almássy Kálmánné tér megállóhelyen ▲ 16:05 órakor; Gyula, Gyöngyösi u. megállóhelyen ▲ 16:06 órakor; Sarkad, Molnár tanya megállóhelyen ▲ 16:15 órakor; Sarkad, Szegfű u. megállóhelyen▲ 16:18 órakor; Sarkad, Gyulai út megállóhelyen ▲ 16:20 órakor; Sarkad, Árpád u. megállóhelyen ▲ 16:22 órakor megállításra kerül. 377 sz. A járat Sarkad, Szegfű u. megállóhelyen ▲ 16:18 órakor; Sarkad, Gyulai út megállóhelyen ▲ 16:20 órakor; Sarkad, Árpád u. megállóhelyen ▲ 16:22 órakor megállításra kerül. 364 sz. járat (Sarkad, aut. indul ▲ 7:00 óra, Gyula, Jókai u. érkezik ▲ 7:23 óra) útvonala módosításra kerül, a járat Gyula, Jókai u. megállóhely helyett Gyula, Magvető Iskola megállóhelyig közlekedik, Sarkad, aut. indul ▲ 7:00 óra, Gyula, Magvető Iskola érkezik ▲ 7:23 óra. Sarkad gyula busz menetrend magyar. A járat Gyula, Városerdő megállóhelyen nem kerül megállításra, valamint Sarkad, Árpád u. megállóhelyen ▲ 7:01 órakor; Sarkad, Gyulai út megállóhelyen ▲ 7:03 órakor; Sarkad, Szegfű u. megállóhelyen ▲ 7:04 órakor megállításra kerül.
Sebes-Körös Berettyó 77 Szeghalom 127 Gyoma felé 86 Füzesgyarmati Téglagyár 87 Füzesgyarmatfürdő mh. 89 Füzesgyarmat 90 Füzesgyarmat-Macskás(major) Kishagymás mh. Csillagtanya mh. 101 Biharnagybajom 105 Sárrétudvari mh. 108 Szerep mh. 111 Hosszúhát mh. 115 Ürmöshát mh. 121 Püspökladány-Vásártér mh. 100 Szolnok felé Baross utca 124 Püspökladány Kazinczy Ferenc utca 101 Biharkeresztes ( Nagyvárad) felé 100 Záhony felé Az Alföldön fekvő Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal a MÁV 128 -as számú, egyvágányú, nem villamosított 124 km hosszú vasútvonala a Berettyó–Körös-vidéken. Sarkad gyula busz menetrend belfoldi. A Békéscsabától Gyuláig tartó szakasz fővonalnak számít, e szakasz villamosítása tervezés alatt, a vonal többi része mellékvonalnak minősül. A vonalon közlekednek határt átlépő, Békéscsaba – Nagyszalonta vonatok is. Fekvése [ szerkesztés] A vasútvonal Békéscsabáról indul keleti irányba, itt ágazik ki a Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalból. Gyula állomás után északkelet felé fordul, keresztezi a Fehér és a Fekete-Köröst, majd eléri Kötegyánt.
Montgomery városában emléktáblát avattak Arany Jánosnak, sőt: május 14. mostantól minden évben a walesi-magyar barátság napja lesz. Emléktáblát avattak Arany Jánosnak a walesi Montgomery városában, amelyet a költő A walesi bárdok című híres balladájában örökített meg - írta az MTI. Az emléktáblát, amely magyarul, angolul és walesi nyelven méltatja Arany Jánost és költeményét, Kumin Ferenc, Magyarország londoni nagykövete és Jill Kibble, a kisváros polgármestere avatta fel. Az emléktáblán olvasható ismertetés szerint Arany János a balladában azoknak a walesi regösöknek a legendás hősiességét énekli meg, akik 1277-ben, a híres montgomery-i lakomán halált megvető bátorsággal szegültek szembe a Walest leigázó I. Eduárd angol királlyal. Brunner Bálint, az egyik főszervező, a Magyar Cymru walesi-magyar kulturális kezdeményezés alapítója arról beszélt: A walesi bárdok 165 éves történetében a walesi és a magyar nagyközönség most először emlékezett meg együtt Arany Jánosról Montgomery váránál, és ez történelmi pillanat a walesi-magyar kapcsolatokban.
Arany János;A walesi bárdok;Wales;emléktábla avatás;ünnepség; 2022-05-15 10:01:00 Ünnepséget is tartottak az esemény alkalmából éjszakába nyúló kulturális programokkal. Emléktáblát avattak Arany Jánosnak a walesi Montgomery városában, amelyet a költő A walesi bárdok című híres balladájában örökített meg. Az emléktáblát, amely magyarul, angolul és walesi nyelven méltatja Arany Jánost és költeményét, Kumin Ferenc, Magyarország londoni nagykövete és Jill Kibble, a nem egészen 1300 lakosú walesi kisváros polgármestere avatta fel. Az emléktáblán olvasható ismertetés szerint Arany János a balladában azoknak a walesi regösöknek a legendás hősiességét énekli meg, akik 1277-ben, a híres montgomery-i lakomán halált megvető bátorsággal szegültek szembe a Walest leigázó I. Eduárd angol királlyal. Az emléktábla szövege hangsúlyozza azt is, hogy Arany költeménye az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc hősei előtti főhajtás, a civil kurázsit ünneplő allegorikus himnusz. Brunner Bálint, az egyik főszervező, a Magyar Cymru walesi-magyar kulturális kezdeményezés alapítója hangsúlyozta: A walesi bárdok 165 éves történetében a walesi és a magyar nagyközönség most először emlékezett meg együtt Arany Jánosról Montgomery váránál, és ez történelmi pillanat a walesi-magyar kapcsolatokban.
E mű, Arany János egyik talán legismertebb, leghíresebb alkotása. Keletkezésének különös történelmi háttere volt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kegyetlen leverése után következett hazánkban a Bach-korszak. Az ország vérben állt, a nép rettegett a megtorlástól és gyűlölte az osztrákokat. Nem bocsátotta meg Ferenc Józsefnek az aradi tizenhármat. 1957-ben az ifjú osztrák császár első ízben jött Magyarországra, és az ország legnagyobb költőjét, Arany Jánost kérték fel, hogy írjon egy dicsőítő verset az uralkodóhoz. A költőben még élt barátja, Petőfi Sándor emléke, aki a hazáért halt hősi halált, így visszautasította a felkérést. A zsarnok elnyomóhoz írt dicsőítő vers meggyalázta volna az elnyomás ellen küzdő barát emlékét. Helyette inkább megírta A walesi bárdokat, aminek elsődleges célja a nép elnyomás elleni lázadozásának ébrentartása és a csüggedők bátorítása volt. Arany a szabadságharc leverése után a kétségbeesés mély szakadékéba zuhant, és nem látván más kiutat, fel akart hagyni az írással.
Az 50-es évek elején viszont felismerte, hogy feladata az elfáradt nemzet bátorítása. Ráébredt, hogy neki, mint költőnek az a dolga, hogy a remény sugarát időről-időre felvillantsa az emberek szeme előtt. Így hozzálátott e feladat betöltéséhez és legméltóbb műfaji formának az általa tökéletesített műballadát találta. Költészetében sok példát találunk zsarnokgyűlöletére. Ilyenek például az 50-es évek elején írt balladái az V. László, amelyben az esküszegő király megbűnhődik, vagy a Szondi két apródja, melyben viszont a két hűséges apród inkább vállalja a börtönt, minthogy gazdájuk gyilkosának szolgái legyenek. Végül pedig felszólítják a zsarnok dicsőítésére, mely annyira ellentmond a költő erkölcsiségének, hogy inkább vádló hangú sötét képet fest, mintsem dicsőíti a császárt. Mintegy hitet tesz ismét (akárcsak a Szondi két apródjában) amellett, hogy egy igaz hazafi, egy költő, akinek feladata az elcsüggedt népben a hit élesztgetése, sohasem hódolhat be a zsarnoknak, a nemzet elnyomójának, leigázójának.