Hallott már Ön a három nemi szervű nőről? Nem? Hallott már Ön a madár... Kerengő Magvető Könyvkiadó, 2012 A Kerengő - Spiró György legelső, 1974-ben írt regénye - a végeken játszódik: a Monarchia keleti fertályának egyik kisvárosában és 1899 d... Drámák IV. A Scolar Kiadó által megjelentetett drámasorozat IV. kötete igazi különlegesség a drámai műfaj, a színház és a kortárs magyar irodalom ir... hangos Spiró olvas Spirót. A Scolar Kiadónál megjelent drámasorozata és a hasonló címmel többszöri kiadást megért Álmodtam neked novelláskötete... 2 508 Ft Eredeti ár: 2 950 Ft Drámák II. "A Spiró György drámáit összegyűjtő sorozatunk második kötetében a szerző három külföldi átirata olvasható: Bulgakov – Spiró: Optimista k... 2 613 Ft Legyen a címe "Kálmánka"? De ki ez a Kálmánka? Legyen "Kálmán vitéz"? Van benne valami, csak éppen Kálmánka nem vitézke... Spiró György Tavaszi Tárlat című regénye az '56-os magyar forradalmat követő hónapokban játszódik. Középkorú hőse véletlenül röviddel a f... Kémjelentés "Ezeknek fogalmuk sincs arról, hogy ki mindenkit ne olvassanak. "
Spiró György Spiró György 1946. április 4-én született Budapesten, Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, költő, irodalomtörténész és műfordító. Főbb művei: Kerengő (1974), Álmodtam neked (1987), Csirkefej (1987), A jégmadár (2001), Fogság (2005), Tavaszi tárlat (2010), Diavolina (2015) Spiró György egyike a legtermékenyebb magyar drámaíróknak, darabjait folyamatosan játsszák a magyar színpadokon. Az 1987-ben bemutatott Csirkefej című drámája hozta meg számára az országos ismertséget, amiért a Kritikusok Díját is elnyerte. Rendszeresen jelennek meg regényei, novelláskötetei és drámái. 2005-ben adták ki Fogság című nagyregényét, amely több rangos elismerésben részesült, és számos nyelvre lefordították. Spiró György alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának, számtalan díj és kitüntetés birtokosa. Társszerzőként az Antikvá elérhető kötetei.
A Kádár-trilógiáról pedig úgy fogalmazott, hogy az majd az előadás során nyeri el végső formáját, ahogyan a Csirkefej se létezne a nyolcvanas évek előadása nélkül (Katona József Színház). Szerinte az autentikus előadást olyasvalaki viszi majd színre, akinek fogalma sincs Kádár Jánosról. Spiró György arról beszélt, hogy azért választott vegyes formát drámájához, mert úgy látta, hogy Kádárt és a kor szereplőit sokkal jobban jellemzik saját szövegeik, mint az, amit ő bármelyikőjük szájába tudna adni. Spirónak muszáj, hogy lássa a szereplőket maga előtt, a színpadot, az erőtereket, amelyek előadás közben kialakulnak. Lelkileg azonosulnia kell azzal a szöveggel, amivel mélységesen nem ért egyet. Márton László író laudációjában elmondta, hogy Garaczi László nemcsak pálya-, de nemzedéktársa is, negyven éve ismeri. A nyolcvanas évektől látni színpadi és dramaturgiai érzékét, s ami a leginkább sajátja: a groteszk szemlélet nyelvi alakzatokba rendezése. Ezzel együtt Garaczinak nem volt óriási mozgástere a magyar színpadokon, ezért a Veszteg című drámája igazi előrelépés drámaírói életművében.
Spiró György 1946-ban született Budapesten. Magyar– orosz–szerbhorvát szakon végzett az ELTÉ-n. Sokoldalú szerző. 1972-ben jelentek meg először a versei egy antológiában, s két évvel később kiadták első regényét, a Kerengő t. A Nyulak Margitja (Pécs, 1978) volt az elsőként bemutatott drámája. A 80-as években kiugró sikereket ért el a Katona József Színházban bemutatott darabjaival (Az imposztor, Csirkefej). Gyakran beszélt és írt a színészet, különösen a hazai színjátszás problémáiról. A '90-es években színházigazgatóként is ténykedett, s tanított a Színművészeti Főiskolán. Jelenleg az ELTE Esztétika Tanszékének tanára. Irodalomtörténészként is nevet szerzett magának, a szláv nyelvek és irodalom alapos ismerője. Számos díjban és elismerésben részesült. 2004-ben elnyerte a kritikusok díját a Koccanás ért. A következő évben a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült nemzetközileg is nagyra becsült munkásságáért. 2006-ban Kossuth-díjat kapott.
Ha nézik a tévét, hát nézik. Ha inkább számítógépes játékokkal foglalkoznak, az se olyan nagy baj. Lehet, hogy nekik másra lesz szükségük, mint az előző nemzedékeknek volt. " (Spiró György: Mit ír az ember, ha magyar) Az Ikszek sikere után a közönség figyelme egyre inkább a szerzőre irányult, aki hamarosan drámagyűjteménnyel (A békecsászár), novelláskötettel (Álmodtam neked), s több esszékötettel is jelentkezett. 1983-ban Székely Gábor, a Katona József Színház akkori igazgatója megkérte Spirót, hogy írjon egy darabot Gobbi Hilda számára, ekkor született meg a Csirkefej című drámájának alapgondolata. A művet 1985-ben néhány hónap alatt megírta, s 1987-ben színpadra is került. A közönség és a kritika örvendezett, a hatalom viszont fanyalgott az akkoriban elképesztően szabadszájúnak, mondhatni trágárnak számító előadás láttán, amelynek nemcsak a nyelve, hanem a mondandója, a késő Kádár-korszak reménytelenségéről, szegénységéről, lumpenesedéséről nyújtott látlelete is megdöbbentette a nézőket.
Érvei figyelemreméltóak: tiltakozik minden olyan lista ellen, amelyre az ember tudtán és akaratán kívül kerül fel, büszkén vallja, hogy a kárpótolni szándékozott sérelmek nem forintosíthatóak, és hallani sem akar arról, hogy a fejpénzt felajánló jogutódok ilyen olcsón válthassák meg bűntudatukat. Ahogy már utaltam rá: Antigonénak ezek az érvei még a lázadást elvető Iszménéktől sem idegenek. A Nő (így nevezi a színlap) alakja természetesen nélkülözhetetlen a drámai vitában. Ellenjátékosának megválasztásában azonban az írónak nagyobb volt a mozgástere, hiszen az egyetlen kritérium az volt, hogy ez az antagonista a haszonelvűség tetszetősen cinikus változatát képviselje a nő abszolút erkölcsi igényével szemben. Spiró ismét csak jó drámai érzékkel választott olyan figurát, akinek számára a nő erkölcsi igényének a köznapi szintjére való leszállítása közvetlen anyagi haszonnal is járna: így lett a Férfi olyan fiatal ügynök, akinek cége megfelelő anyagi részesedés fejében magára vállalja a követelés behajtásának hosszú bürokratikus procedúráját.
Ez az első legendaszöveg ugyan nem maradt ránk, de a röviddel ezt követően keletkezett két, szövegében nagyobbrészt egymással is egyező, az őslegendát tartalmilag hűen követő leszármazottja már igen. Ezek a 13. század első évtizedeiben alakultak ki, annyiban különböznek egymástól, hogy az egyik bővebb szövegezésű, emiatt Nagyobb és Kisebb legendaként tartja számon őket az irodalomtörténet. A legendaszövegek az évszázadok során tovább formálódtak, újabb és újabb változataik születtek. A hagiografikus hagyomány gazdagsága önmagában is tanúsítja, mennyire inspirálólag hatott László király alakja közelebbi és távolabbi utókorára. (Szovák Kornél) * Szent László szentté avatásáról a legenda mint befejezett tényről tudósít: 1192-ben testét dicsőségesen szentté avatták. A 12. század végi Pray-kódex kalendáriumában a szentté avatás következményeképpen június 27. a király földi maradványainak exhumálása (elevatio) ünnepnapjaként szerepel. Az esetek többségében pápai oklevél (litterae) tette közzé, hogy az illetőt beírták a szentek katalógusába.
Szent László király és a Segítő Szűzanya ünnepe június 27 – Engesztelok lapja Skip to content We use cookies on our website to give you the most relevant experience by remembering your preferences and repeat visits. By clicking "Accept All", you consent to the use of ALL the cookies. However, you may visit "Cookie Settings" to provide a controlled consent. Manage consent A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Bezárás
Jézus így válaszolt: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel. Ez az első és legfőbb parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. E két parancson nyugszik az egész törvény és a próféták. " Ezek az evangélium igéi. Mt 22, 34-40 EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK 7. SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÜNNEPÉRE (Június 27. ) Pap: Kérjük, testvéreim, a mindenható Istent, hogy Szent László közbenjárására hallgassa meg kéréseinket! Lektor: 1. Add, Urunk, hogy hazánk főpásztorai és papjai, Szent László király bölcsességével vezessék hívő népedet! Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket! 2. Áldd meg, Urunk, népünk áldozatos munkáját, amint segítetted Szent László királyt hősi küzdelmeiben! 3. Oltalmazd, Urunk, egyházközségünket minden veszedelemtől Szent László királyunk égi pártfogása alatt! 4. Add meg, Urunk, hogy férfi híveink Szent László királyban lássák meg az erős hitű, Istenben bízó ember eszményképét! 5. Add, Urunk, hogy betegeink csodatevő szentednek közbenjárására gyógyulást nyerjenek!
Hatalmas lesz ivadéka a földön, * áldott lesz az igazak nemzetsége. Hívek: Boldog az az ember, * aki az Urat féli. Vagy: Alleluja. E: Dicsőség és gazdagság tölti be házát, * igazsága örökre megmarad. Az igaz világít, mint fény a sötétségben, * igazságos, jóságos és irgalmas. H: Boldog az az ember, * aki az Urat féli. E: Boldog ember, aki irgalmas, † és szívesen ad kölcsön, * aki a törvény szerint intézi minden dolgát. Nem tántorodik meg soha, * az igaz emléke örökké megmarad. E: Rossz hírtől nem kell félnie, * szíve nyugodt, mert az Úrban bízik. Szíve erős, nem ismer félelmet, * ellenségei szégyenben maradnak. E: Bőséges adományt oszt a szegényeknek, † igazsága megmarad örökre, * feje dicsőségesen felemelkedik. Zsolt 111, 1-2. 3-4. 5-7a. 7b-8. 9 ALLELUJA Jézus mondja: † Új parancsot adok nektek: * Szeressétek egymást, ahogy én szeretlek titeket. Jn 13, 34 – 8 G. tónus. † EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből Szeresd Uradat Istenedet, és szeresd felebarátodat, mint saját magadat. Abban az időben amikor a farizeusok meghallották, hogy Jézus hogyan hallgattatta el a szadduceusokat, köréje gyűltek és egyikük, egy törvénytudó alattomos szándékkal a következő kérdést tette fel neki: "Mester, melyik a legfőbb parancs a törvényben? "