Új Cikkszám: 03_IBCLZ1-80 Esővíz lopó / gyűjtő 80 mm-es, elzáró szeleppel. Csatorna mérete: 80 mmBeépítése egyszerű. A függőleges csatorna csőbe lehet betoldani. A csatora oldalától 16 cm-re van a kifolyó csonk, amely 34 mm külső átmérővel: PVC.. Hirek | Alfa Plasztik. 3 283 Ft Nettó ár:2 585 Ft Új Cikkszám: 03_IBCLZ1-100 Esővíz lopó / gyűjtő 100 mm-es, elzáró szeleppel. Csatorna mérete: 100 mmBeépítése egyszerű. 3 641 Ft Nettó ár:2 867 Ft Cikkszám: 03_IBCS75F-BAVS60M IBC tartály kivezető lső menet - S75 x 6Külső menet - S60 x 6Menetes zárókupak a tökéletes zárásért... 8 915 Ft Nettó ár:7 020 Ft Cikkszám: 03_IBCSPOUT2 IBC tartály kivezetőcső.
Vadonatúj kimérőszerkezetek a Derby-Túr összeállításában! A DT-Line kimérőszerkezet-család legfényesebb csillaga, a DT-Pro 12V-ról működtethető verziója alapáron automata pisztollyal, új ADR-engedélyes IBC tartállyal és kifejezetten szállításhoz kifejlesztett fém alsó csappal kerül leszállításra, így ideális nagy felhasználóknak, akik akár naponta szállítanák a benzinkút és a gépek között. Komplett szett közúti gázolajszállításra IBC 1000 új műanyag tartály gázolaj legális közúti szállításhoz + DT-Pro 12V-ról működtethető kimérőegység gázolajhoz összeszerelve, bárcamatricák külön táblával, 2, 5 + 2, 5 év ADR-vizsgával. A tartályt gyártói műbizonylattal, valamint egy ADR-szakértők által összeállított betartandó szabályokat tartalmazó útmutatóval adjuk át, ami segít megóvni pénztárcáját akár milliós büntetésektől is! 5 évig használható közúton, 2, 5 évnél újra kell engedélyeztetni(csak a tartályt), amit a legtöbb megyeszékhelyen, vagy akár mezőtúri telephelyünkön is elvégeztethet minimális ráfordítással.
Igény esetén a tartályokat elkészítjük vastagabb falvastagsággal is MA1 vagy MA2-ben. A tartályok -20 °C-tól +60 °C-ig hőállóak, a közegtől függően, de eltérő anyagválasztás esetén akár +140°C-ig hőálló műanyag tartállyal is tudunk szolgálni. Alapértelmezettként valamennyi tartály és hordó természetes átlátszó színben kapható. A fekete színű tartályokat fényérzékeny anyagokhoz ajánljuk. Folyadékok tárolására használt tartályokat össze lehet kombinálni a DIBt által jóváhagyott WR gyűjtőtálcákkal, WRL biztonsági kármentő tálcákkal és kádakkal, vagy WRP biztonsági raklapokkal. A fekete SB tartály fényérzékeny anyagok védelmére szolgál külső hatásokkal szemben. FEKVŐ TARTÁLY A TKO sorozatban a hengeres vízszintes tartály csak víz tárolására alkalmas. A TKO-nak széles menetes teteje van a betöltéshez, varrat nélkül kialakított fekvő tartályok, dombornyomott literes jelöléssel, és lapos részekkel a szerelvények felszereléséhez. A fekvő tartályok méretei és űrtartalmai 300 – 3000 literig választhatóak.
A magyar nép eredetmondái A csodaszarvas monda A magyar nép eredetének meghatározása régóta foglalkoztatta eleinket. A legkorábbi elképzelések forrása – akárcsak más népek esetében is - a Biblia. Erre vezethető vissza Kézai Simon XIII. század végén írott művéből származó elképzelés, mely szerint a bibliai Noé Hám nevű fiának volt leszármazottja Nimród, akinek két ikerfia volt Hunor és Magor. Magyar nyelv eredete elméletek 7. Ők egy vadászat alkalmával a csodaszarvast űzve jutnak el Szkítiába, és lesznek a későbbi hun és magyar nép ősei. E mondára vezethető vissza a hun-magyar rokonság elmélete is. A másik biblikus monda Noé másik fiának, Jáfetnek leszármazottjához, Magóghoz és utódjához Góghoz köti a magyar nép eredetét is. E regényes eredetmondák feldolgozását számtalan irodalmi műben megtalálhatjuk. A nyelvi hasonlóságok és esetleges egyezések alapján született meg a zsidó-magyar rokonság, vagy a török-magyar rokonság elmélete. A magyar nép ősi eredetét volt hivatott bizonyítani a sumér-magyar rokonságról szóló elképzelés.
A magyar sereg vezetőit – Bulcsú, Lél ( Lehel), Súr – Régensburg ban felakasztották (Lehel mondája). 970. Arkadiupolisz: vereség a bizánci seregektől, a kalandozó hadjáratok véget értek. A kalandozások általános jellemzői: Keretei: a IX. század ban az egész törzsszövetség képviseltette magát a harcokban; a X. század i kalandozó hadjáratok már inkább csak törzsi jellegűek voltak. Résztvevői (kétféle nézet): hivatásos harcos középréteg; elszegényedett szegény pásztorok. Magyar nyelv eredete elméletek 1. Harci taktika: a könnyűlovas magyar harcosok megfutamodást színlelő cselvetése, majd az így fellazult lovagi hadrend lehetőséget teremtett a lovagsereg bekerítésére, már jóval a honfoglalás valószínűsíthető időpontja előtt; a kalandozásoknak véget vető vereségek egyik fő oka az lehetett, hogy az ellenfelek kiismerték a magyarok harcmodorát. Zsákmány: a magyarok mindent vittek, amit lehetett: rabszolga, nők, arany, posztó, ló stb. ; később előtérbe került az adóztatás. Források: Liutprand cremonai püspök ( X. század) leírása a németországi hadjáratokról: a magyarok kegyetlen gyilkosok; adófizetésre kényszerítették a meghódított területek lakosságát.
Etele (Attila magyar neve) nagysága, hatalma szerepet kapott a keleti fejedelmek eredetmondáiban is. Tőle származtatták magukat a bolgár kánok, később, a 13. században pedig az Árpád-házi királyok is hun-magyar rokonságot írattak maguknak. Mindez azonban csupán irodalmi alkotás, a középkor tudatos találmánya, ami semmivel sem igazolható. Magyar Nyelv Eredete Elméletek: Nyelv Fordito Magyar Angol. A hunokat Szkítiába vezető csodaszarvas mondája nagyon régi keletű. E történet szerint a hunok a Meótisz (az ókori Azovi-tenger) túlsó partján éltek, vadászaikat egy szarvasünő üldözése csalta át a Meótisz mocsarain, amit korábban áthatolhatatlannak véltek, így jutottak el Szkítiába. A középkori magyar történetírás átvette és a keresztény hitvilághoz igazította ezt a történetet. E szerint Noé egyik fia volt Hám, az ő fia pedig Nimród (Ménrót), aki "nagy vadász vala az Úr előtt". Nimródnak két ikerfia volt, Hunor és Magor, akik a csodaszarvast űzve jutottak el Szkítiába, és ott a hun és magyar nép ősei lettek. A 13. század elején élt magyar krónikaszerző, a valószínűleg Párizsban tanult Anonymus ennek alapján tette meg Attilát Árpád ősapjává, holott az Árpádok eredetmondájában még az állt, hogy Árpád apjának, Álmosnak a nemzetség totemállata, a Turul volt az apja (Emese álma).
Saját hagyományaink őstörténetünket a hunokkal, az európai történettudomány (Flavius, Jordanes, Freisingi Ottó, Spalatói Tamás, Brémai Ádám, Regino prümi apát stb. ), pedig a szkítákkal kapcsolja össze; ez utóbbi alatt értve minden "Keletről jövő ismeretlen népet". A "klasszikus műveltséggel" rendelkező szerzők a magyarokat gyakran Gógtól és Magógtól százmaztatták. 1. A nemzeti történetírás nincs lépéshátrányban más európai történetírással szemben; Hevesi Gábor (1656-1717), Bél Mátyás 749) és Timón Sámuel (1675-1736) szorgalmasan gyűjtik a forrásmunkákat és azok alapján a hun-magyar rokonság tanát vallják. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a XVIII. század második felében az udvar irányított történetírókat (Kollár Ferenc Ádám, Benczúr József, Kercselics Ádám stb. ) nevez ki, és megtiltja a magyar oknyomozó őstörténet-kutatást. Magyar Nyelv Eredete Elméletek. Ettől kezdve egészen a mai napig tartóan szétvált a magyar őstörténet-kutatás. A nemzeti irányzat a forrásmunkák, krónikáink és hagyományaink alapján továbbra is a Bonfini – Horváth István – Bartal György – Bíró József – Beöthy Zsolt vonalat követi, a másik, a monarchiát kiszolgálók, majd a marxista elveket követve pedig a magyarság eredetéről új, népünket dehonesztáló "őstörténetet" gyárt, amely csak azt ismeri el "tudományosnak", amelyben dicső múltunknak nyoma sincs.
Eltérnek egymástól viszont a nyelveredet indítékait illetően. A különböző megoldási kísérletek nem feltétlenül kizárják, sokkal inkább – mivel részigazságokat tartalmaznak – kiegészíthetik egymást. Platon (Kr. e. Teremtés vagy evolúció? | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár. 427–347) A hangutánzó-elméletek közül a leghíresebb Herderé. Ő hitet tesz a nyelv emberi eredete, s az első szavak hangutánzó volta mellett: "Az első szótárt a világ hangjaiból gyűjtötték össze. Minden olyan létezőnek, mely hangot adott, megcsendült a neve,... – hogyan is lehetne másképp, mint hogy ezekből a zengő interjekciókból keletkezzenek a nyelv első hatalmas szavai? " Külön figyelmet érdemel a munkaelmélet is (első kidolgozója F. Engels), mely a nyelv, (s vele szerves összefüggésben a tudat és a társadalmiság) létrejöttének történeti folyamatában a munka szerepét tartja döntőnek. Az elmélet szerint e hosszú fejlődési folyamatban meghatározó szerepet játszott a beszédtevékenység és a gondolkodás biológiai alapjainak evolúciója: a két lábra állás, (mely eszközhasználathoz, majd eszközkészítéshez vezetett), az agy fejlődése (a homo sapiens agya háromszorosa az emberszabású majmokénak), a hangképző-apparátus fokozatos átalakulása.