Ha nem mond le, az ingatlan akkor is eladható, ám azt tudnunk kell, hogy ha ilyen ingatlant veszünk, a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant akár még évekig más fogja birtokolni, használni, hasznosítani. Haszonélvező kötelezettségei Fentebb megismertük a haszonélvező jogait, azonban most nézzük meg, hogy milyen kötelezettségeknek kell eleget tennie. Először is rögzítsük, hogy a haszonélvező köteles a rendes gazdálkodás szabályai szerint eljárni. Fontos kiemelni, hogy a haszonélvező viseli az ingatlannal kapcsolatos terheket. A rendkívüli javítások és helyreállítások költségei a tulajdonost terhelik, még akkor is, ha a lakást nem is ő használja. Amennyiben ilyen jellegű munkák merülnek fel, úgy abban az esetben a haszonélvezőnek a tulajdonost fel kell szólítania a munkák elvégzésére. Ha a tulajdonos ennek nem tesz eleget, akkor a haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat a tulajdonos költségein elvégezheti. A költségeket pedig a haszonélvezeti jog megszűnésekor követelheti a tulajdonostól, ideértve az értéknövekedést is.
A tulajdonjog, valamint a haszonélvezeti jog konkurenciája Biztos hallottuk már azt a kifejezést, hogy a haszonélvezeti jog "erősebb" jog. Ennek lényege, hogy a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát a haszonélvezeti jog fennállása alatt csak abban az esetben gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal semmilyen formában nem él. Haszonélvezeti jog időtartama Az időtartama természetes személy esetén korlátozott, maximum a magánszemély haláláig szólhat, ezt hívjuk holtig tartó haszonélvezeti jognak. A jogi személyek vonatkozásában, amennyiben a cég a haszonélvező, úgy ebben az esetben a határozott időtartam maximum 50 év, valamint határozatlan időtartam esetén is csak legfeljebb 50 évre állhat fenn. Haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan vagy ingóság eladása Az ingatlant, ingóságot a haszonélvezeti jog ellenére is el tudjuk adni, azonban figyelemmel kell lennünk a helyzet sajátosságaira. Ha eladunk egy haszonélvezeti joggal terhelt lakóházat, a haszonélvező közös megállapodás alapján, ellenszolgáltatás fejében vagy akár ingyenesen is lemondhat a haszonélvezeti jogáról.
Megszűnik a haszonélvezeti jog az ingatlan pusztulásával (például, ha teljesen leég, viszont ha újra felépítik, a haszonélvezeti jog is feléled), valamint a szerződésben meghatározott idő lejártával és ha a tulajdonos és a haszonélvező személye ugyanaz lesz (például egy adásvétel során). Meg is szüntethető a haszonélvezeti jog lemondással, amely lehet ingyenes vagy történhet ellenérték fejében. A megfelelő ellenérték megfizetésével történő lemondás esetén (ha az ingatlan tulajdonosa javára mond le a haszonélvező a jogáról) az ingatlan tulajdonosának visszterhes vagyonátruházási illetéket (átlagos mértéke az ár 4 százaléka), ha pedig ingyenesen történik a lemondás, akkor ajándékozási illetéket kell fizetnie (mértéke 9 százaléka). Mennyi a haszonélvezeti jog ellenérték? A haszonélvezeti jog ellenértékét az illeték törvény határozza meg ( az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72.
A haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan eladás áhozához ismernünk kell a haszonélvezeti jogot, mint jogintézményt, a megszüntetésének lehetőségeit és az ellenértékének kiszámítási módját. Azt elöljáróban érdemes tudni, hogy a haszonélvezeti jognak rendkívül terjedelmes irodalma van, így a könnyen érthetőség kedvéért jelen cikkben csupán az ingatlan vásárlás kapcsán lényeges elemeket fogom kiemelni Mi is az a haszonélvezeti jog? Haszonélvezeti jog birtokában a haszonélvező birtokolhatja, használhatja és hasznait szedheti az ingatlannak, azonban azzal nem rendelkezhet, tehát nem értékesítheti, nem használhatja hitelfelvétel során biztosítékként, viszont köteles az ingatlan állagát kímélni. Mindezeken túl a haszonélvezeti joga gyakorlását átengedheti másnak ingyenesen vagy ellenérték fejében (például bérleti díj ellenében), az ingatlan tulajdonosa pedig tűrni köteles a haszonélvező jogainak gyakorlását (azonban az átengedésről köteles értesíteni a tulajdonost, ugyanis a tulajdonos igényt tarthat azonos feltételekkel a használatra).
Elkészítés: A megpucolt és kockára vágott karalábét megdinszteljük a zsíron, majd a liszttel megszórjuk (staboljuk), miközben a pirospaprikát is rászórjuk. Vízzel felengedjük, teszünk bele ételízesítőt, sót ízlés szerint. Amikor a karalábé megfőtt, az 1 tojásból és 3-4 evőkanál lisztből készített nokedlit kiskanállal beleszaggatjuk. Apróra vágott petrezselyemmel megszórjuk, tejföllel tálaljuk.
Elkészítés: Zsiradékon a karalábét és a sárgarépát átforgatjuk, majd rajta a vöröshagymát és a fokhagymát. Megszórjuk a liszttel, jól átkeverem, hozzáadjuk a pirospaprikát, és felengedjük hideg vízzel. Ízesítjük a fűszerekkel. Amikor puha a zöldség, beleszaggatjuk a galuskákat. A végén adojuk hozzá a petrezselymet, de azzal már nem főzzük.
Több cellából felépülő napelem, amelynél minden cellát – nevéből adódóan – több kristály alkot. Ár-érték arányban a legjobb napelem típus, mert bár hatásfoka kisebb a monokristályos napelemnél:15-17%, de olcsóbb az előállítási költsége, ára kedvezőbb, valamint a tájolásra és dőlésszögre is kevésbé érzékeny, így a napelemes rendszerek telepítésekor szélesebb felhasználási lehetőséget nyújt. Élettartama 25 év körüli. A monokristályos napelem több cellából épül fel, és minden cella egy kristályszerkezetet alkot. Több szilícium réteg összehegesztésével készül. A legjobb hatásfokú napelem, hatásfoka 18-21%. Karalábé Leves Vajgaluskával. A közvetlen napfényt jobban hasznosítja, mint a szórt fényt, ezért a tájolásra és dőlésszögre érzékenyebb, a napelemes rendszerek tervezésekor erre oda kell figyelni. Élettartama 30 év körüli. Teljes felületét egyetlen fekete árnyalatú amorf kristály alkotja. Általában valamilyen hordozóra, például vékony acéllemezre vagy üvegre viszik fel a félvezetőt néhány mikron vastagságú rétegben, ily módon lehet hajlékony vagy átlátszó napelemeket is készíteni, ami nagyban növeli a felhasználás lehetőségeit.