1960 -ban szerkesztésében megjelent a Hídfő Trianoni Almanach, amely a Trianonról szóló irodalom egyik kiemelkedő alkotása. 1968. május 20-án Münchenben hunyt el. Sírkövén ez olvasható: " Istenért, hazáért és szabadságért - mindhalálig ". Jelentősebb művei [ szerkesztés] Kik árulták el 1918-ban Magyarországot?, Stádium Kiadó (1944) Egyedül Sztálin ellen, Cleveland (1949) Vörös vihar (visszaemlékezések), San Francisco (1954) Semleges Magyarországot! Javaslat az emigrációs politika új iránya érdekében, London (1955) Világhódítók. Az igazi háborús bűnösök (2. javított kiadás), München (1958) Vádló bitófák. A magyar nemzet igazi sírásói ( Fiala Ferenccel), London (1958) Hídfő Trianoni Almanach, München (1960) Mindhalálig (történelmi elbeszélések), München (1962) Országhódítók, München (1965) Források [ szerkesztés] Honlapja Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban További információk [ szerkesztés] Marschalkó Lajos: A vörös boszorkány ( MEK) Marschalkó Lajos: Világhódítók (MEK) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 24159893 OSZK: 000000003425 NEKTÁR: 226314 PIM: PIM64304 MNN: 288374 LCCN: no90023021 ISNI: 0000 0000 7987 2952
Marschalkó Lajos (Hajdúböszörmény, 1903. szeptember 11. – München, 1968. május 20. ) magyar író, költő és újságíró volt. A szerző könyvei Találatok száma egy oldalon: Rendezés Cím szerint Újdonság Ár szerint növekvő Ár szerint csökkenő 30% Hűségpont: Országhódítók Kiadás éve: 1975 Antikvár könyv 6 500 Ft 4 550 Ft Kosárba 40% Kiadás éve: 2003 3 800 Ft 2 280 Ft 50% Kik árulták el 1918-ban Magyarországot? (reprint) Kiadás éve: 2000 4 400 Ft 2 200 Ft Kiadás éve: 1965 Előjegyzés Mindhalálig Kiadás éve: 2004 Vádló bitófák Trianoni almanach Kiadás éve: 1960 Világhódítók Kiadás éve: 1958 Világterror-világuralom Kiadás éve: 1996 Kiadás éve: 1962 Vörös vihar Kiadás éve: 1984 Kiadás éve: 2008 Kiadás éve: 1998 Kiadás éve: 1957 Kiadás éve: 2002 Gömbös Gyula a fajvédő vezér Kiadás éve: 1999 Tiszaeszlár A vörös boszorkány Kiadás éve: 1943 Találatok száma: 25 db
A könyv korábban említett epilógusa látszólag kilóg a sorból, hiszen megbontja a történelmi linearitást. Okkal van így, hiszen a záró rész Mikes Kelemenről, jobban mondva utolsó rodostói leveléről szól, érezhető párhuzamot vonva Mikes és Marschalkó között. Miért? A datálásokból kikövetkeztethetjük, hogy az 1945-ben emigrált Marschalkó Lajos a Mindhalálig című könyvet már emigrációban, ha úgy tetszik: száműzetésben írta, méghozzá 1962-ben, Münchenben, a könyv megjelenését ráadásul a több hasonló kiadványt támogató Mikes Kelemen Kör tette lehetővé. A szerző az előszóban így vall erről: Ez a könyv mégsem vitairat, de elsősorban szól annak a szabad földön nevelkedett ifjúságnak, amely már nem ismeri az elveszett otthont, és szól azoknak a fiataloknak, akik a pánszláv bolseviki elnemzetlenítés elől menekültek ide, de akiknek lelkén nem hagyott nyomot a szovjet vitriol. Marschalkó könyvében – ahogy a Vörös viharban is – meg-megjelenik ennek a keserű hontalanságnak, ugyanakkor a mindhalálig tartó harc akarásának az érzése.
Alámerült a magyar történelem végtelen mélységeibe és tudta, hogy nálunk minden harmadik út katasztrófával végződött, mert nem vagyunk a megalkuvások népe. Nem önhibánkból, nem, de ilyenné tett bennünket a mögöttünk elsuhant ezer esztendő. Mert vajon lehetett volna-e harmadik utas megegyezést találnunk a Mohi puszta tatárjaival vagy háromszáz évvel később az ozmán hódítókkal? És Rákóczi kuruc forradalma nem azért indult-e, mert az akkori harmadik útba belepusztult volna az ország és a nép? Igaz, Majténnyal végződött, de 1848 egyenes következménye volt a közben eltelt másfél évszázad harmadik utas, népet és országot veszejtő csendjének. És vajon 1956 őszének véres áldozathozása elkerülhető lett volna-e, ha az ország megalkuszik a moszkvai zsarnoksággal és a prágai tavasz sorsát választja? Vannak olyan csillagórái a történelemnek és népeknek, amikor csak egyetlen út járható — akár az életet, akár a halált jelenti is. Ezt tudta és hirdette a hajdúböszörményből elindult és a bajor rögök alatt pihenő Marschalkó Lajos, aki életét áldozta ezért a gondolatért.
Húszmilliárd dollárból épül Törökország első atomerőműve, az építkezéshez bérbe vettek kettőt a világ öt legnagyobb darujából. Olyan lesz, mint Paks II., csak kétszer akkora. Tegnap, 16:05 | Szerző: B. Horváth Lilla Tegnap, 16:05 | Szerző: B. Paksi atomerőmű reaktor 5. Horváth Lilla Egyszerre húszezren dolgoznak a törökországi Akkuyu atomerőművének építésén. Az ott folyó munkába történt bepillantással a magyar újságírók azt is megtudhatták, mi várható majd Pakson, ha szeptemberben megindul a két új atomblokk építése, feltéve, hogy a beruházás addig megkapja a létesítési engedélyét. Két közvetlen magyar vonatkozása is van a török projektnek: az atomerőmű blokkjaiba a hazai Ganz EEG által gyártott hűtővízszivattyúkat építenek be, blokkonként négyet, tehát összesen tizenhatot. Másrészt a projektigazgató helyettese, Dmitrij Romanyec részt vett Paks II. beruházási szerződésének előkészítésében. Mint felidézte, sok egyeztetésre volt szükség, hiszen a magyar félnek számos témában határozott álláspontja volt. A szakember már kilenc nukleáris blokk építésében, illetve leszerelésében vett részt, öt helyszínen: Litvániában (Ignalina erőmű), Fehéroroszországban, Oroszországon belül pedig Rosztovban, Kalinyingrádban és Leningrád megyében.
Mennyi az annyi? Az atomerőmű bővítésével foglalkozó részvénytársaság megalakulását egy évvel azután jelentették be, hogy nyilvánosságra hozta a Magyar Villamosművek Zrt. Védelmi működés miatt vágta le magát a hálózatról egy paksi reaktor (frissítve) - Napi.hu. a Paks II-ről szóló hatástanulmányokat, miután az energiapolitikával foglalkozó szervezet, az Energiaklub pereskedett érte. A még 2008-ban készült elemzések szerint az új blokkokban termelt áram valószínűleg nem pörgetné fel a gazdaságot. A tanulmány szerzői szerint legalább tizenegy évbe telne a beruházás. A két új blokk körülbelül tízmilliárd euróba kerülne nemzetközi tapasztalatok alapján, így a tervre a válság miatt igen nehéz lenne finanszírozót találni - mondta akkor az [origo]-nak Perger István, az Energiaklub hagyományos energiaforrásokkal foglalkozó szakértője. Viszont Magyarország csak úgy tud csatlakozni az Európai Unió radikális üvegházgáz-csökkentési terveihez, ha tiszta energiát termel az új, harmadik generációs reaktorblokkokban - válaszolta Kovács Pál, a fejlesztési minisztérium akkori helyettes államtitkára.
Az atomerőműnek szüksége van édesvízre is, amit helyben sótalanítanak tengervízből, vegyi úton. Lízingelt atomerőmű Közös a két projektben, hogy az atomerőműveket a Roszatom építi, a konstrukció azonban egészen más: a Paks II. magyar állami tulajdonú lesz, az Akkuyu pedig a Roszatomé. Amolyan három az egyben megoldást találtak: az orosz cég tervezte, építi és üzemelteti is a létesítményt. Felel érte egészen annak a lebontásáig, amire 60 év, plusz 20 év üzemidő-hosszabbítás után kerülhet sor, de a szakemberek lehetségesnek tartják a 100 éves üzemidőt is. Paksi atomerőmű reaktor nuklir. A Roszatom felelőssége továbbá a radioaktív hulladékok tárolása. Később a Roszatom eladhat a beruházásra létrejött, Akkuyu Nükleer nevű erőműtársaságból legfeljebb 49 százalékot a török államnak, vagy akár egy piaci szereplőnek is, de az utóbbinak csak a Roszatom és a török állam beleegyezésével. Lényegében egy lízingkonstrukcióról van szó Vaszilij Korelszkij, a projekt kommunikációs igazgatójának magyarázata szerint. Az esetleges eladásig folyamatosan nő a létesítmény értéke, így a tulajdonhányad majdani ára is – ezzel arra a kérdésre válaszolt, hogy bár a 20 milliárd dolláros projekt 50 milliárd dollárnyi további hasznot ígér a térségben, nem látni, hogy mi ebből a Roszatom haszna.