Isten Véled Édes Piroskám - Komaromi Erd Története

S8 Ár Media Markt

Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó a Zene magyar kategóriába van besorolva. Feladás dátuma: szerda, 2010. november 3. Nézettség: 370 Tetszik 0 megjegyzés | 1 / 0 oldal Dobos Attila - Isten véled édes piroskám -60'as évek Barna zenekar Isten veled Falum Éliás Gyula: Isten veled Ismerős Arcok - Isten veled!

  1. Aradszky László - Isten véled édes Piroskám | Zene videók
  2. Komáromi erődrendszer - Falusi turizmus
  3. Kardjaikat is megtarthatták a bevehetetlen komáromi erőd védői » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek

Aradszky László - Isten Véled Édes Piroskám | Zene Videók

ISTEN VÉLED, ÉDES PIROSKÁM! Volt! Nincs! Szerelem! Nincs már nyoma sem. Nem szeretem, Mikor énrám fittyet hánynak. Volt, nincs az a csók! Nézzük a valót! Mert ugye kész az egész! Isten véled, édes Piroskám! Van még rajtad kívül csinos lány. Lennék én még nálad divatban, És ha nem, hát akkor mondd, mi van?! Erzsik, Katikák, Klárák, Marikák, Szép Zsuzsikák, Örök Évák! Aradszky László - Isten véled édes Piroskám | Zene videók. Tessék! Tessék! Oly szent ez a cél, Egy szív ma facér. Mert ugye kész Ez az egész! Túlélem a búcsút vidáman, Felsír a tömeg, Meghalt, szeretett! És te tudod, Hogy e hű szív Érted halt meg… Fátyol hajadon Gyilkos hajadon. És ugye kész Hogy fogsz sírni, édes Piroskám! Kisírt szemmel nincsen csinos lány. Jobban jársz, ha egyedül élsz velem, Mintha értem sírnál nélkülem. Hogyha elhagysz, én sem bírom tán… Hát térjünk észre édes Piroskám!

(Borítókép: Dobos Attila 1968. augusztus 2-án. Fotó: Keleti Éva / MTI)

KOMÁROMI ERŐDRENDSZER Komárom a Csallóköz, a Komárom-Esztergomi-síkság és a Mátyusföld találkozási pontján, a Duna két partján épült település. Bal parti része Komarno /Észak-Komárom/ ma Szlovákia része, a jobb parti, kisebb része Magyarország területén fekszik. Komárom előnyös közlekedés-földrajzi helyzete folytán már a régmúltban is jelentős gazdasági és kulturális szerepet töltött be. vált. Komáromi erődrendszer - Falusi turizmus. A Római birodalom dunai határa, a "limes romanus" mentén kiépülő Brigetio a provincia egyik legjelentősebb települése volt az I-IV. században. Neve is kelta eredetű; várat, erődöt jelent. A település védelmét kezdetben fa-föld véd mű biztosította, melyet a II. században hatalmas kőfallal körülvett erődítés váltott fel, amit 4000-6000 fős légió védett. Brigetioval szemben (mai szlovákiai oldal) a Duna bal partjának megerősítése is szükségessé vált, elsődlegesen a Vág menti kereskedelmi vonal biztosítására, és az északi irányból várható támadások megállítására. Kezdetben itt is elsőként fa-föld erődöt, majd a későbbiek folyamán Celemantia néven kőfallal körülvett tábort építettek, melyet 500-600 fő védett.

Komáromi Erődrendszer - Falusi Turizmus

Itt edzettek például a város vízipólósai. A 68-as események után beköltöztek ide a szovjet elvtársak is, a városiakat pedig természetesen kizárták az erődből. Egyes beszámolók állítják, hogy a kiképző medencéjét zöldségsavanyításra használták. A szovjetek egészen 1999-ig Csehszlovákia legnagyobb fegyverraktárát működtették az erőd falai között. Ezért a bázist olyannyira titokban kellett tartani, hogy az erődöt a térképeken sem jelölhették. Kardjaikat is megtarthatták a bevehetetlen komáromi erőd védői » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az épületek alatt húzódó kazamatákat pedig előbb gondosan feltöltötték szeméttel, majd az egyes helyiségeket befalazták. Számosat közülük máig sem sikerült kitakarítani. A rendszerváltás után egészen az ezredfordulóig a szlovák hadsereg használta az egyes épületeket. Azóta az erődrendszer újra a város birtokába került, s hol látványosabban, hol kevésbé, de az egykor Európa legnagyobb erődítményének számító épületkomplexumon folyamatosan folynak a helyreállítási és megőrzési munkálatok. (L. Horváth Katalin: Sem csellel, sem erővel. Kukkónia négy évszak, 2016) Komárom – Az erődrendszer története A vár és az erődrendszer szempontjából az újjászületést a napóleoni háborúk jelentették.

Kardjaikat Is Megtarthatták A Bevehetetlen Komáromi Erőd Védői » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek

Az erőd védelmét a szabályzat szerint egy-négy század és 16-20 löveg látta el. 2900 Komárom Duna part 1.

Közben az osztrák csapatok több támadást intéztek a vár ellen, de ezek sorra kudarcot vallottak, a szabadságharc utolsó katonai összecsapására szeptember 25-én Ószőnynél került sor. Az osztrák hadvezetés végül arra a következtetésre jutott, hogy csak hatalmas anyagi és emberáldozatok árán tudná elfoglalni a várat, azért a patthelyzet feloldására újból tárgyalások kezdődtek. A vár átadásának feltételeit tartalmazó "hódolati szerződést" szeptember 27-én Harkálypusztán, Haynau hadiszállásán írták alá. Az egyezményből kimaradt az általános amnesztia, viszont a várőrség, illetve az erődben tartózkodó személyek számára biztosította a közkegyelmet. (Ezek a menlevelek a megtorlás idején sok ember életét mentették meg, egyebek között Jókai Mórét is. ) A katonaság a fegyver letétele után szabadon elvonulhatott, a tisztek kardjaikat is megtarthatták, s aki úgy kívánta, külföldre távozhatott. A vár átadása Klapka utolsó seregszemléje után, 1849. október 2-án kezdődött meg, s október 4-én az utolsó egység is letette a fegyvert.