Pécsett és Budapesten él. Keserü Ilona a 60-as évek közepén induló neoavantgárd művészgeneráció jelentős alakja, az IPARTERV-csoport és a Budapesti Műhely tagja. A Magyar Képzőművészeti Főiskola elvégzése után fedezi fel a kortárs absztrakt művészetet, korai képeivel gyerekkori mestere, Martyn Ferenc festői világát folytatja. Pályáján jelentős fordulópont az 1962-1963-as olaszországi tartózkodás. Ekkortájt készült Zsilettrajz ainak lendületes, kusza kalligráfiái a 60-as évek közepén fokozatosan átvezetnek nagy gesztusfestészeti képeihez (Számozott képek), amelyeknek erős vörös-narancs-fekete koloritja felváltja a korábbi képek sötét tónusú monokrómiáját. A firenzei Uffizi Képtár gyűjteményének magyar önarcképeiből rendezett, "Festők a tükörben" című kiállítással nyílt meg a 34. Keserű Ilona Festőművész. Budapesti Tavaszi Fesztivál pénteken a Budapesti Történeti Múzeumban. A kiállítás kapcsán Keserü Ilona, a PTE Művészeti Karának egyetemi tanára és Fehér László kaptak felkérést arra, hogy önarcképeikkel gazdagítsák a világhírű gyűjteményt.
1978. 1012 1978 olaj, vászondombortítás, 60 x 340 cm (kétrészes), Nationalgalerie (D), IKI-1974-75/990 1974-75 olaj, grafit, vászon, 200x150 cm, IKI-2008/1435 2008. olaj, vászon, 190 x 120 cm, Janus Pannonius Múzeum, Pécs (H), IKI. 1976. 1006 1976 tus, műnyomó papír, 10, 7 x 17, 3 cm, IKI. 1509/1508 1964 olaj, falemez, 12 x 37 cm, IKI. 1962. 877 1962 Kocsi úti temető Ravatalozó, Tata 1993-94 olaj, farostlemez, 125 x 62, magángyűjtemény, IKI. Keserű ilona kepek k. 891 1965 olaj, vászon, 80 x 120 cm, közgyűjtemény, IKI. 1969. 934 1969 olaj, vászon, 110 x 170 cm, közgyűjtemény, IKI. 937 1969 olaj, vászon, 180 x 130 cm, magángyűjtemény, IKI. 1967-ben fedezte fel a balatonudvari temető szív alakú sírköveit, amelyek hosszú időre festészetének központi motívumává váltak. 1969 körül művészetében vászondomborítás és textilapplikációk formájában a plasztikus alakítás jelent meg. A kezdetben festetlen műveket fokozatosa n elborítja Keserü 70-es évekre jellemző koloritja: a geometrikus mustrákba rendezett szivárványszínek, majd az azokat kiegészítő semleges emberi testszín árnyalatai.
Pályafutása alatt számos külföldi tanulmányúton vett részt Lengyelországtól az Amerikai Egyesült Államokig. 1963-ban olasz állami ösztöndíjjal részt vett a római Accademia di Belle Arti szabad kurzusán. 1984-ben Munkácsy Mihály-díjat kapott, 1989-ben érdemes művész lett, majd 1996-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 1993-ban tagja lett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. [3] 2000-ben Kossuth-díj kitüntetésben részesült. Keserű ilona kepek az. [3] 1976-tól házastársa Vidovszky László.
A szőlőperonoszpóra esetében kedvező időjárási körülmények között szintén rendkívüli módon lerövidül a kórokozó fejlődési ciklusa, akár öt-hat napra. Ennek voltunk elszenvedői 2019-ben is, amikor egyes borvidékeken nagyon komoly megbetegedést okozott. Az előadó felhívta figyelmet, hogy ha egy ültetvényen sok peronoszpórás "olajfolt" található a leveleken, akkor valószínűleg már "vesztettünk" a kórokozó ellen. Az eredményes védekezés szempontjából mindkét kórokozó – a lisztharmat és a peronoszpóra – esetében fontos a kezelések pontos időzítése, a legjobb és leghatékonyabb a preventíven, megelőző jelleggel elvégzett beavatkozás. Eladó szőlő - Piactér | Agroinform.hu - 20. oldal. Sajnos a legújabb fejlesztésű hatóanyagok gyógyító, "kuratív" hatása sem hosszabb egy-két napnál, így az annál régebben megtörtént fertőzést érdemben már nem fogják blokkolni, bár egyes hatóanyagok a spóraképzést gátolva a további fertőződés mértékét csökkenthetik. Az előadó a Bayer szerpalettájáról a fürtmegnyúlás, valamint a bogyónövekedés állapotában a Falcon ® 460 EC és a Melody ® Compact 49 WG készítmények kombinációját javasolta.
Ám a nyár, különösen annak második fele olyan jól sikeredett, hogy akkorra minden visszazökkent a régi kerékvágásba. Egyébként velem együtt sorstársaim közül is többen vélekednek úgy, hogy az enyhe teleknek köszönhetően az utóbbi 12-15 évben gyorsult fel a tempó, indult be igen korán a vegetáció. Most csupán az történt, hogy visszaállt a korábbi menetrend. Gondoljunk bele, nagyszüleink idején a borszőlők szürete általában október második felében kezdődött el. Jól tudjuk, az az időszak sohasem tér már vissza, hisz ma már túlnyomórészt nem azokat a fajtákat termesztjük, mint ők. Még egyszer mondom, örüljünk annak, hogy idén a fakadás kitolódott, hisz nemegyszer előfordult már, hogy a május elején jelentkező fagyok 8-10 cm-es hajtásokat vittek el. – A késői kitavaszodás változtat-e valamit is a permetezési menetrenden? – Igazából nem. Abban joggal reménykedhetünk, hogy a kemény mínuszok – nálunk februárban mínusz 16 fokot is mértek – valamelyest gyérítették a kártevők és a kórokozók áttelelő egyedeit.