Földházi Erzsébet (2015): A népesség szerkezete és jövője. In: Monostori Judit – Őri Péter – Spéder Zsolt (szerk. ): Demográfiai portré 2015. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest: 213-226. Bleha, Branislav – Sprocha, Branislav – Vanjo, Bpris. – Földházi, Erzsébet (2014): Population projections for Hungary and Slovakia at national, regional and local levels. INFOSTAT Bratislava – Hungarian Demographic Research Institute. Földházi Erzsébet (2014): Hungarian population projections 2013. Research Highlights no. Statisztikai adatok a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekről. 15, Hungarian Demographic Research Institute, Budapest. Földházi Erzsébet (2013): Magyarország népességének várható alakulása 2060-ig. Korfa 2013/4, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest. Földházi Erzsébet (2012): A népesség szerkezete és jövője. In: Őri Péter - Spéder Zsolt (szerk. ): Demográfiai portré 2012. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest: 155-168. Hablicsek László (2005): A Kárpát-medencei magyarság demográfiai helyzete és előreszámítása, 1991-2021.
Néhány esztendő alatt a hadszíntér szinte teljesen kimerült, s ezután már csak az volt a kérdés, hány újabb település és lakossága pusztul el vagy menekül északabbra a következő hadműveletek során. A tizenöt éves háború alatt a katonaság fosztogatásai és gyilkosságai mellett az emberi életre az igazi csapást az éhínségek és a járványok mérték. A hadszíntér kimerülése miatt ugyanis az újabb és újabb expedíciók során már a külön élelemellátó alakulatokkal rendelkező oszmán sereg is komoly problémákkal küszködött. A keresztény hadaknál az ellátás még súlyosabb nehézségeket jelentett, hiszen a Rudolf császár tartományai által megszavazott szekerekre és igavonó állatokra épített utánpótlás többször teljes csődöt mondott. Az éhező katonákat hamar megtámadták a különféle járványok (a pestis, a vérhas, a tífusz, a malária vagy az utóbbiak keveréke, az úgynevezett morbus Hungaricus), melyek hihetetlen gyorsasággal szedték áldozatukat. MNB: mi kell a demográfiai fordulathoz? - Infostart.hu. (Ezek közül a pestis egyébként a békésebb évtizedekben is gyakran ütötte fel fejét. )
A blogról 2050-re a teljes hazai lakosság várhatóan 5, 5 százalékkal, a munkaképes korú lakosság pedig 19 százalékkal fog csökkenni. Ez a nyugdíjak jelentős csökkenéséhez és az egy főre jutó államadósság növekedéséhez vezethet. A gazdasági következményeket rövid távon valószínűleg a bevándorlás ösztönzésével lehet a leginkább orvosolni. Magyarország népességének alakulása befolyásolhatja mind a magyar nemzet jövőjét, mind a magyar gazdaság működését. Vajon a következő ötven évben hogyan változik a hazánkban élők és dolgozók száma, és ez milyen gazdasági következményekkel jár? A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói. Siralmas a helyzet Magyarországon - emberéletekben mérhető a forráskivonás - Napi.hu. Egy ország lélekszámát a születések és halálozások száma, valamint a bevándorlás és a kivándorlás különbsége határozza meg. Mivel az ilyen demográfiai mutatók trendje időben lassan változik, az Eurostat több évtizedre szóló hivatalos előrejelzései viszonylag megbízhatónak tekinthetők.
A nemzetiségi népesség száma egyes községekben. (1960-1990) KSH, Budapest, 1991. 11. oldal 3. táblázat Budapest nemzetiségi, etnikai népességének megoszlása (népszámlálási adatok) 1. 1990 Budapest összes nemz. etn. 23 651 100 ebből: német 11, 0 3, 4 5, 3 horvát 1, 7 szerb 1, 6 szlovén cigány 34, 3 egyéb 42, 3 Budapest összes 100, 0 (1990 KSH) nemz. etn. Forrás: Az 1990. Budapest, 23. kötet, 1992. KSH. 82. oldal 4. táblázat Magyarországi nemzetiségek Budapesten élők számaránya (becslések és számított adatok) Országos adat ebből Budapesten Létszám (fő)% 100-110 000 1 000 0, 9 25 000 500 200 000 50 000 25, 0 Görög 2-3 000 1 200-1 500 50, 0 Bolgár 3 500-7 000 14, 3 600-700 000 80-100 000 Ukrán-Ruszin 657 120 18, 3 Lengyel 10 000 2 000 20, 0 6-7 000 80-90 000 3, 3 5 000 650 13, 0 Örmény 1 500 66, 6 Forrás: A nemzetiségi szövetségek, egyesületek vezetőitői - becslés, saját számításaik. Megjegyzés: Százalékszámításnál 100%-nak a magasabb értéket vettük figyelembe. 5. táblázat Budapest népessége anyanyelv szerint (népszámlálási adatok) 1990 Létszám (%) (más anyanyelv szerint, mint magyar) 19 163 934 4, 9 572 478 2, 5 343 1, 8 82 0, 4 15, 0 3 643 19, 0 bunyevác, sokác 333 örmény 0, 1 görög 1 047 5, 5 bolgár 782 4, 1 macedón 69 lengyel 1 762 9, 2 orosz 1 832 9, 6 fehérorosz 0, 0 ukrán 212 1, 1 4 153 21, 7 Budapest összes más anyanyelvű (nem magyar) Forrás: Az 1990.
Az előreszámítás összetevőire vonatkozóan háromféle feltevést szokás megfogalmazni: a közepes hipotézis a legvalószínűbbnek tartott jövőbeli változást mutatja, míg az alacsony és a magas változatok a változásnak az előreszámítás készítésének időpontjában elképzelhető határait jelölik ki. A hipotézisek kombinálásával számos hipotézis-rendszer alakítható ki, de általában három változatot számolnak ki: a magas, a közepes (vagy alap) és az alacsony változatot. A legutóbbi, 2018-as előreszámítás eredményei szerint az alapváltozatban 2070-ben várhatóan 7 millió 750 ezer fő lesz Magyarország népessége; a magas változat 9 millió 70 ezres népességszámot jelez, az alacsony változatban 6 millió fő szerepel. Kapcsolódó intézeti publikációk.
Népesség-előreszámítás A Népességtudományi Kutatóintézet a hazai népesség-előreszámítások legfontosabb tudományos műhelye. Az Intézet által használt módszer alapja a kohorsz-komponens vagy más néven alkotóelem-módszer. A módszer alkalmazása során a népesség változásának alapvető összetevőit veszik figyelembe: a születéseket, a halálozásokat és a nemzetközi vándorlásokat. A népességnek a népesség-előreszámítás készítésének időpontjában fennálló szerkezetéből indulnak ki, vagyis a férfiak és nők létszámából és életkorából. A kiinduló népesség létszámát az élveszületések növelik, a halálozások csökkentik; ugyanígy a bevándorlók növelik a népességszámot, az elvándorlók csökkentik. Ezeknek a folyamatoknak az eredményeként változik évről évre a népesség, miközben az életkor változását is figyelembe kell venni. A számítások elvégzéséhez szükség van a születések, halálozások és vándorlások jövőbeli alakulására vonatozó feltételezésekre: ezek alkotják a kezdeti hipotézisek rendszerét. A hipotézisek kialakításához segítséget nyújthat a múltbeli tendenciák elemzése, a szakértői vélemények figyelembevétele, vagy más országokkal való összehasonlítás, amelyek hasonló fejlődési utat jártak be.
Tisztelt Ügyfelünk! Mint a legtöbb weboldal, a is cookie-kat használ a működéséhez. Tudomásul veszem, hogy az InterTicket számomra releváns, személyre szabott ajánlatokat igyekszik összeállítani, amelyhez számos személyes adatot használ fel. Az adatkezelés szabályait az Adatkezelési Tájékoztatóban megismertem, azokat elfogadom. Hozzájárulok
Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Főépítészi Irodája és a Firka Építész Stúdió Kft. épületbejárást szervez az Újpesti Piac és UP Rendezvénytér komplexumba az építész szakma részére. A fejlesztés Újpest Önkormányzatának beruházásában készült el a Szt. István tér megújításának elemeként. A hatszintes, bruttó 25. 000 m 2 alapterületű épületben a mélygarázs fölött olyan vásárcsarnok és ennek tetején olyan rendezvényközpont található, melyek egyaránt nyitottak a megújuló külső köztér és minden használó számára. A bejárás átvezet a téren és a működő épületen. A tervező bemutatja a komplexum városépítészeti vonatkozásait, a bonyolult infrastruktúrát, valamint a látványos épületszerkezeti és belsőépítészeti megoldásokat. Előadó: Bun Zoltán PhD, felelős tervező Helyszín: Újpesti Piac és UP Rendezvénytér komplexum Időpont: 2018. 11. 16. 14:00-16:00 Találkozás időpontja és helyszíne: 2018. UP Újpesti Rendezvénytér | Broadway.hu. 16. 13:45, 1042 Budapest IV. kerület, Szt. István tér, Egek királynéja plébániatemplom déli oldala Megközleítés: A terület tömegközlekedéssel és személygépkocsival egyaránt könnyen megközelíthető.
A főtér megújításának egyik első, de talán legfontosabb elemeként az új piac, vásárcsarnok és a rendezvénytér épülete készült el. Elsőre talán furcsa párosítás, de a piac és rendezvénytér jól megfér egymás mellett. A térben elkülönülő bejáratok biztosítják a zavartalan működést. A rendezvénytér kialakítása több lehetőséget rejt, így nagyon sok feladatot tud ellátni: ez gazdaságos üzemeltetésének záloga. Budapest nagyon gazdag a különleges csarnoképületek architektúrájában, a most elkészült épület is új színfoltként, kortárs megfogalmazásban egészíti ki a már meglévőket. Az épített tér szépségét a konzekvensen végigvitt vasbeton térrács adja, a szerkezeti elem a csarnok díszévé válik. A főtér-koncepcióban megfogalmazott elvárásoknak megfelelő léptékű tömeg a funkciók egymás fölé rendezésével tudott létrejönni. A további átalakulás előtt álló városi főtér megfelelő architektúrájú térfallal gazdagodott Munkatársak Balogh Boglárka, Dobos Zsolt, Erdélyi Róbert, Konrád József, Kovács Veronika, Palásti Ildikó, Schöff Gergely, Sümeghy Áron